Atwood: A szolgálólány meséje hangoskönyv
„Nemcsak egyféle szabadság létezik (…). Van szabadság valamire és szabadság valamitől.”
A sorozat után most hangoskönyv is készült magyarul Margaret Atwood egyik leghíresebb regényéből, Pálmai Anna felolvasásában. Hallgassatok meg egy rövid részletet A szolgálólány meséjéből a lenti videóra kattintva.
Az e-hangoskönyvet itt találjátok: https://bit.ly/Margaret_Atwood_A_szolgalolany_meseje_hangoskonyv
Kerber Balázs: Számtan a holdas estékre
A magyar költészet napját közös videóval ünnepli a Mastercard, a Katona József Színház és a Jelenkor Kiadó. A Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjas Kerber Balázs költő Számtan a holdas estékre című verses prózájának részletéhez Török Marcell rendezett különleges hangulatú videót Tóth Zsófia színésznő közreműködésével.
A versrészlet a héten megjelent Számtan a holdas estékre című kötetben található, melynek létrejöttét a Mastercard - Alkotótárs ösztöndíjprogram támogatta.
🎥 Operatőr: Meister Natália
🎤 Sound design: Necz Balázs
#olvassyanagiharát – 3. rész // 3. könyv Nyolcas zóna
#olvassyanagiharát – 3. rész // 3. könyv Nyolcas zóna
Három héten át Ott Anna Antoni Rita újságíró, Kránicz Bence, a 24.hu újságírója, az ELTE adjunktusa és Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója társaságában beszéli át a regényt (Greskovits Endre fordítása), melyben „Yanagihara lélegzetelállító bátorsággal újraírja Amerikát”.
Tarts velünk, #olvassyanagiharát!
🎥: Valuska Gábor
#olvassyanagiharát – 2. rész // 2. könyv Lipo-Wao-Nahele
#olvassyanagiharát – 2. rész // 2. könyv Lipo-Wao-Nahele
Három héten át Ott Anna Antoni Rita újságíró, Kránicz Bence, a 24.hu újságírója, az ELTE adjunktusa és Sárközy Bence, a Jelenkor Kiadó igazgatója társaságában beszéli át a regényt (Greskovits Endre fordítása), melyben „Yanagihara lélegzetelállító bátorsággal újraírja Amerikát”.
Tarts velünk, #olvassyanagiharát!
🎥: Valuska Gábor
Nádas Péter: Rémtörténetek – Belehallgató
MEGJELENT!
„Korai órák óta dolgoztak, de úgy dolgoztak ám, hogy fel se néztek.” Ezzel a mondattal kezdődik Nádas Péter Rémtörténetek című regénye. A szerző 2022-ben közreadott könyvének megjelenése az év egyik legváratlanabb és legörömtelibb híre volt. Most elkészült végre az e-hangoskönyv is, Hegedűs D. Géza előadásában hallgathatjuk meg a Rémtörténeteket.
Hegedűs D. Géza 1985-ben, Ruttkai Éva partnereként játszotta a Pesti Színházban a Fiatalembert Nádas Péter Találkozás című tragédiájában. 2022-ben pedig az Arcus Temporum művészeti fesztiválon a Pannonhalmi Főapátságban Dömötör András rendezett különleges előadást Nádas Péter Saját halál című könyvéből, melyben alkotótársai között – Fullajtár Andrea, Ötvös András és Vranik Krisztián mellett – ott találjuk Hegedűs D. Gézát is.
A Rémtörténetek e-hangoskönyvet itt találja: https://bit.ly/Nadas_Peter_Remtortenetek_hangoskonyv
A képre kattintva pedig meghallgathat belőle egy rövid részletet.
Visky András: Kitelepítés
„semmi ok elkapkodni ezt a szabadulás dolgot, nekünk aztán van időnk”
Hangoskönyv készült András Visky (official) Artisjus Irodalmi Díjas, Nők Lapja Irodalmi Díjas és Margó-díjas regényéből. Hallgasd meg a Kitelepítést a szerző előadásában! Most mutatunk belőle egy rövid részletet.
Az e-hangoskönyv itt vásárolható meg: https://bit.ly/Visky_Andras_Kitelepites_hangoskonyv
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia
„Szinte szédítő, annyira jó érzés újra szilárd talajt érezni a lábunk alatt. Ez az érzés azt jelenti, hogy mégsem vesztünk a vízbe, és a Jeges-tengeren töltött tizenkét órányi viharos szél és szélszaggatta hóesés után végre ehetünk valamit. Magunkba tömhetünk rengeteg szelet rozskenyeret, vastagon megkenve vajjal és májkrémmel, és ihatjuk az éjfekete kávét cukorral. Nincs is jobb ennél. A halászokat éhség rágja belül, izmaikban ott remeg a fáradtság, ezekben a percekben a kávé és a kenyér maga a mennyország. Később, amikor megtisztították már a zsákmányt, frissen főtt halat esznek majd, bő, olvasztott faggyúval. Igen, ez a boldogság: enni, miután megmenekültek a viharból, átjutottak a partot ostromló hullámhegyeken, eltalálták a megfelelő pillanatot, hogy áttörjenek rajtuk, mert máskülönben felborította volna a csónakot a tajték, vagy megtelt volna vízzel, és akkor máris kétszáz döglött hal és hat, úszni képtelen ember hánykolódott volna a tengerben, akik minden valószínűség szerint meg is fulladnak; de Pétur lángész volt, felismerte a pillanatot, ők pedig átverekedték magukat a hullámokon, és megmenekültek.” – Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia (Egyed Veronika fordítása, Tillai Tamás borítóterve)
https://bit.ly/jks_mennyéspokol_bookline
Borbély Szilárd 60
60 évvel ezelőtt – 1963. november 1-jén – született Borbély Szilárd
„Kicsit kusza és tisztázhatatlan helyzet volt az, amelybe születtem. Kilencéves koromig egy picike, eldugott faluban éltünk, talán ha ötszázan laktak ott összesen. Ebben a faluban 1944 előtt egyetlen zsidó család élt, mígnem ’44 májusában a csendőrök szekéren elvitték őket Szatmárnémetibe, a gettóba. Három generáció, apa, anya, a fiuk és annak a felesége, meg a két gyerekük élt együtt. Csak a fiú jött vissza Auschwitzból. Szemben laktak az édesapám szüleivel. Korábban azonban, 1933-ban az apai nagyszüleim velük együtt, egy portán éltek, az utca túloldalán. Az édesapám, aki a baljós 1933-as évben született, a falusi és a családi pletykák szerint balkézről született, vagyis fattyú gyerek volt. Titok volt ez, de nyílt titok. Amint nagyobbacska lett, édesapám járt át a szigorúan vallásos családhoz sábeszkor begyújtani a tüzet az odakészített sólet alá, lámpát gyújtani vagy befűteni meg ilyenek. Emberi dolog, megesik az ilyen. Ez a nyílt titok a zsidótörvények és a növekvő antiszemitizmus idején vált egyre kínosabbá. Persze ő nem számított semmiképp sem zsidónak, de gyanakvással és félelemmel teli időszak következett. Ettől kezdve a család, amelybe született, védte, de nem szerette. Boldogtalan élete volt, egy ötgyerekes család nehéz történetével. Aztán majd húszéves kora körül titokban kérvényezte a minisztériumban családnevének megváltoztatását. (...) [a Borbély] felvett név. A Szilárd pedig emlékeztető név. Halottak napja körül születtem. Az apai nagyanyám kényszerítette ki, hogy így nevezzenek el. Ugyanis az első unokáját, aki néhány óráig élt, így hívták. És hogy a családban az emléke megmaradjon, ezért lett az én keresztnevem Szilárd. A zsidó család nevét sem tudom, ugyanis a család Trianon után települt Magyarországra. Az ő
Földényi F. László: A guillotine hosszú árnyéka
Június 13-án a Fuga - Budapesti Építészeti Központban mutattuk be Földényi F. László A guillotine hosszú árnyéka című új kötetét. A szerzővel Winkler Nóra beszélgetett.
„1828 őszén a fiatal Victor Hugo átsétált az egykori place de Gréve-en, és szemtanúja volt, amint a hóhér, kivégzéshez készülve, éppen zsírozza az ott felállított guillotine sínjét.” Így barangol az olvasó is Párizs elbontásra ítélt, majd felszámolt negyedeinek utcáin, a tömeges kivégzések helyszínein. Földényi F. László nagyvonalú, mégis precíz iránytűjét követve egyre beljebb hatolunk nemcsak a város sikátoraiba, de a modernitás kialakulásának labirintusába is. A nyaktiló gyorsaságával tűnnek el az egykori épületek és negyedek, hogy létrejöhessenek az új sugárutak és új eszmék, „az erőszak lenyomatai, amelyek mögött ma is ott kísért a láthatatlanná tett múlt”. Ennek szellemei között bolyongunk ma is.
https://bit.ly/Foldenyi_F_Laszlo_A_guillotine_hosszu_arnyeka
Ungváry Rudolf: Eszmélésem története – Könyvbemutató
Június 6-án az Ünnepi Könyvhét előtt, a Fuga - Budapesti Építészeti Központban mutattuk be Ungváry Rudolf Eszmélésem története című új kötetét. A szerzővel Jankovics Márton beszélgetett.
Ungváry Rudolf új kötete az elmúlt harminc évben született elbeszélésekből válogat, melyek a múlt század második felének személyes látleletét nyújtják. A gyermekként megtapasztalt második világháborútól és Budapest ostromától kezdve az egyetemistaként átélt '56-os forradalmon át a szocializmus mindennapjaiig és a rendszerváltásig kísérhetjük a szerzőt és családját a magyar történelem tragikomikus útvesztőjében. Az írásokból egy felnövekedéstörténet is kibomlik: a környezetét érzékenyen megfigyelő fiú fiatalemberré érik, aki megtanulja, miként győzze le saját félelmeit, és nézzen szembe mások ítéletével, hogy aztán felnőtt férfiként, bár iróniával tekint rá, mégis szenvedélyesen kutassa a világot.
https://bit.ly/Ungvary_Rudolf_Eszmelesem_tortenete
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak hangoskönyv belehallgató
Hallgasd meg A Legkisebb Jégkorszakot!
„A rendkívül részletgazdagon kidolgozott »legkisebb jégkorszak« ötlete hasonló alkotói fantáziára vall, mint a Jeremiásban a jövőbeli Debrecen alatt végigfutó metróhálózat szcénája, az Izland pusztulását vagy az éjszakai sílesiklást megjelenítő szövegrészekben pedig rálelhetünk a titokzatos, megbabonázó nyelvi erőre, amely a Térey-lírának is sajátja. A könyv legizgalmasabb kérdése az, hogy vajon disztópiát vagy inkább utópiát olvasunk – rettegjünk-e a közelgő fagyoktól, vagy van abban valami jó, amikor egy ország hetekre behavazódik?”
Térey János A Legkisebb Jégkorszak című kötete 2015-ben, a megjelenése évében a kulter.hu-n az év kultkönyvei között a második lett. Most elérhető e-hangoskönyv változatban is, a szöveget Klem Viktor olvassa fel, a zenét Kalotas Csaba szerezte.
https://bit.ly/Terey_Janos_A_Legkisebb_Jegkorszak_hangoskonyv
André Ferenc: nem eltévedni – Költészet napja 2023 – Mastercard x Katona József Színház
A költészet napját ezzel a videóval ünnepli a Mastercard és a Katona József Színház. A Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjas André Ferenc szerzői vacak nem eltévedni című versének részletéhez Székely Kriszta rendezett különleges hangulatú videót a Katona fiatal művészeinek közreműködésével. Ezt a verset is megtaláljátok a most megjelent Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról című kötetben, melynek létrejöttét a Mastercard – Alkotótárs ösztöndíjprogram támogatta. bit.ly/Andre_Ferenc_Kepler_horoszkopiras_kozben_leter_a_palyajarol
A videóban szereplő színészek: Kanyó Kata, Mentes Júlia, Rujder Vivien, Tóth Zsófia, Béres Bence, Gloviczki Bernát, Jakab Balázs, Lengyel Benjámin, Pásztor Dániel. További közreműködők: Meister Natália (operatőr), Török Marcell (vágó), Szomszéd Máté (hang) és Coloboma (zene).
Závada Péter: Gondoskodás - Belehallgató
MEGJELENT!
Hangoskönyv-formátumban is hallgathatod Závada Péter Gondoskodás című kötetének verseit
„Lassan tíz éve játszunk már együtt Ratkóczi Hubával duóban, számtalan koncertünk volt, ahol ő gitárokkal, loop- és effekt-pedálokkal, olykor hegedűvonóval, vagy egy bemikrofonozott réztálcával játszott, én pedig a verseimmel léptem föl. Az együttműködésünk eleve verses projektnek indult. Törvényszerű volt, hogy a raptől kicsit távolabb húzódva a versfelolvasásban találom meg a számomra adekvát formát. (...) ezek a szövegek eredetileg hagyományos, olvasásra szánt versek. Eleve így is írtam őket, tudva, hogy könyvben fognak megjelenni. De az persze mindig benne van a pakliban, hogy az ember zenével vagy zene nélkül majd föl is olvassa őket. Mivel régóta kísérletezem zenére mondott versekkel (ez talán az amerikai spoken word-hagyományhoz áll a legközelebb), magától értetődött, hogy amikor megjelent a Gondoskodás, kipróbáltuk Hubával, hogy működnek az új versek zenére. (...) Nagyon izgalmas, ahogy zenére fölolvasva megmutatkozik a szövegek belső ritmusa még annak ellenére is, hogy eredetileg nem zenére szántam őket. Illetve egy-egy zenei téma hangulata alapvetően változtatja meg egy-egy szöveg érzelmi hangoltságát. Valamikor épp a zenének köszönhetően könnyebb befogadni egy szöveget, máskor pedig épp emiatt túltelítődik az ember.” – nyilatkozta Závada Péter a Recorder.hu -nak az akkor kizárólag pendrive-on elérhető anyagról.
Most már hangoskönyvként is elérhető ez a különleges anyag itt: https://bit.ly/Zavada_Peter_Gondoskodas_hangoskonyv
és ha a kötet még nincs a polcodon, azt megveheted itt: https://bit.ly/zavadapeter_gondoskodas
JÖN! JÖN! JÖN!
„Tudtam, hogy cseles és hazudós, de mégis azt gondoltam, hogy nem engem fog kicselezni, és nem rajtam próbálja ki a hazugságait. Hát nem voltam hűséges? Nem vártam és vártam és vártam rá, dacolva a kísértéssel – mi több: a kényszerrel –, hogy ne várjak? És mi lett belőlem, amikor a hivatalos változat összeállt? Tanulságos legenda. Bot, amivel ütni lehet más asszonyokon. Miért nem tudtak olyan tapintatosak, megbízhatóak, mindent-tűrőek lenni, mint én voltam? Ezt az irányt választották az énekesek, a mesemondók. Ne kövessétek a példámat, ezt akarnám belesikítani a fületekbe – igen, a tiétekbe! De ha sikítani próbálok, csak mintha bagoly huhogna.”
Pénelopé a házastársi hűség közismert mintaképe: húsz éven át várta haza a kalandor Odüsszeuszt, és férje leleményességéhez méltó csellel ejtette át a kérőket. De ki volt valójában ez a spártai királylány, akinek szépsége sosem volt mérhető unokanővére, Helené szépségéhez?
Margaret Atwood Pénelopéja nem elvont mitikus alak, hanem hús-vér ember: formálódó személyiség vágyakkal és félelmekkel, gyarlóságokkal és sikerekkel. A hamarosan megjelenő Pénelopeia (Géreh István foordítása) a feleség, a nő szemszögéből meséli újra az európai kultúra egyik alaptörténetét, és egyben a szerző saját korának szatirikus látlelete is.
http://bit.ly/Margaret_Atwood_Penelopeia
