Atlantic Press Kiadó

20/08/2024

Készülő kiadványunk témája ma kiemelkedően aktuális: a kutyák félelme a vihartól és a tűzijátéktól!
Részlet a Mila könyvéből:
"A viharfóbiával diagnosztizált kutyák extrém szorongással reagálnak; egy tanulmány kimutatta, hogy a nyál kortizolszintje 207%-kal emelkedik miután szimulált zivatarhangoknak volt kitéve. A kutatások alapján a tartós és visszatérő zajérzékenység hatalmas pánikot okozhat az állatokban. Különböző kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák akár 40%-a szenved a zivatarok és tűzijátékok okozta zajérzékenységtől. Azt is kimutatták, hogy háziállatainkat nemcsak a puszta mennydörgés hangereje ijeszti meg, hanem a statikus elektromosság kellemetlen érzése is felzaklatja őket, amely bizsergő érzést okoz a bundájukon keresztül. Egy zivatar során számos áramütést kaphatnak a vihar által generált statikus elektromosságtól. Ez a kellemetlen érzés arra késztetheti kutyáinkat, hogy a házban vagy az udvaron észvesztve rohangáljanak – rosszabb esetben a kerítésen átugorva menekülnek –, búvóhelyet keresve, különösen a földelt pincékben és garázsokban. ... Vásároltam néhány CD-ét mennydörgő hanggal. Miután elkezdtem a terápiát, ezeket a hangokat a nap 24 órájában játszottam a dolgozószobámban, ahol napközben sok időt töltöttünk. Általában Mila szeret ott lógni, még akkor is, amikor én a ház egy másik részében vagyok. Amikor először bekapcsoltam a mennydörgést, alig hallható hangerőn, kiszaladt a szobából, és bár rövid időközönként visszajött, hogy megbizonyosodjon arról, hogy ott vagyok, nem időzött sokáig. Egy héttel később Mila visszatért a dolgozószobámba, de nem maradt ott, amikor elhagytam a szobát. Még egy hétbe telt, mire teljesen megnyugodott, és nem törődött az alig hallható hangerejű mennydörgéssel. Ezután minden héten kevéssel növeltem a hangerőt a mennydörgés hangjával, és Mila nem reagált rá. Néhány hónap elteltével, amikor a mennydörgés hangereje már túl erős volt, befejeztem a terápiát, és azt tapasztaltam, hogy Mila viselkedése észrevehetően javult a valódi viharok idején. Bár Mila továbbra is ideges, ha mennydörgést hall, a legtöbb dörgést pánikreakció nélkül elviseli. Amíg biztonságban van a társaságunkban, addig eléggé meg tud nyugodni ahhoz, hogy a fekhelyén maradjon. Ha a mennydörgés különösen nyomasztó, akkor a vihar idejét inkább a közelünkben, legtöbbször a lábunkhoz tapadva a földön fekve tölti. Így kevésbé szorong és nagyobb biztonságban érzi magát."
Gősi Erika évtizedekig élt Afrikában és Ausztráliában, és kutyarajongó. Hogy mennyire, arra ez a komplex, mindenre kiterjedő mű a bizonyíték.
Nézzetek be a poszt alá is 🥰

19/08/2024

A krimi iró élete legtöbbször maga is krimi.

Így éltek ők, a krimi klasszikusai Edgar Allan Poe, a briliáns elméjű őrült, Agatha Christie, a kiszámíthatatlan zseni, az alkoholista olajmágnásból íróvá lett Raymond Chandler, John le Carré, a hidegháború krónikása, és a saját hírszerzői tapasztalatait felhasználó Ian Fl...

06/08/2024

Száz éve, 1924. augusztus 3-án született Leon Uris (elh. 2003. június 21-én), aki Exodus című regényével szerzett világhírt – a regényből 1960-ban készült film, Paul Newman-nel a főszerepben. Műveiben az igazságot kereste, a Szentháromság például az írek évszázados küzdelméről szól. Michael Cady Uris, Leon Uris fia, AZ URIS-HÁROMSZÖG című életrajzi regényében egy afganisztáni történetet idéz, amelyben apja két megalázott, halálra ítélt európai lányt mentett ki a borzalmas afgán börtönből. Részlet Az Uris-háromszögből:
„A börtönben tett rövid látogatásunk során az őrök egy székekkel és egy asztallal berendezett szobába vezettek be minket. Leültünk és vártuk a két nőt. Néhány perccel később bekísérték őket a szobába és felszólították őket, hogy üljenek le velünk szemben. Az őrök a szoba bejáratánál álltak és vártak.
Egyetlen pillantásból is sejteni lehetett milyen nehéz helyzetben van a két nő. Mosdatlanok voltak és büdösek. Mocskos hajuk összecsomósodott. Zúzódások és sebek borították őket, a bőrük vörös és lila volt a veréstől. Ruha gyanánt szakadt és ürülékkel szennyezett rongyok voltak rajtuk. Jóllehet bűzlöttek, nem tudtuk otthagyni őket. Alig tudtak járni, csak csoszogtak. Negyvenöt nap a börtönben, és már majdnem halottak voltak. Hiába vitt be nekik Navid minden nap pár falatnyi ételt, az alultápláltság és a kiszáradás jelei mutatkoztak rajtuk. Szomorú volt ahogy lehajtott fejjel, lesütött szemmel álltak előttünk. Mintha azt akarták volna, hogy senki ne nézzen rájuk. Megszégyenültek voltak, és minden reményt elvesztettek.
Navid beszélt hozzájuk, de alig tudtak válaszolni, mert a szájuk megsérült. A hiányzó fogak, a duzzanatok és a nyílt sebek miatt suttogásnál többre nem voltak képesek.
Szégyenükben eltakarták az arcukat a nyomorék ujjaikkal, amelyeket eltörtek és nem voltak rendesen összeforrva. Aztán sírni kezdtek. Nehéz volt közvetlenül rájuk nézni, és még nehezebb volt elfordítani a tekintetet. Ez a két egykor bájos nő alig néhány hét alatt megöregedett.
…
Lee először a Los Angeles-i barátját, ügyvédjét és üzleti menedzserét, Herb Schlosberget hívta fel.
Miután elmagyarázta a helyzetet, apa hozzátette:
– Ideje behajtani az összes adósságot. Tudnom kell, ki tartozik nekem szívességgel. Kérek egy listát az összes megbízható szövetségesem telefonszámával, és ugyanilyen fontos egy lista azokról az emberekről, akik esküdt ellenségeim. Bármilyen szempontra és bármilyen lehetőségre szükségem van, amivel ezeket az embereket meggyőzhetem. Tudnom kell mindenkiről, aki ebben a kérdésben mellém áll, és azokról is, akik nem. Tudnom kell minden kapcsolatunkról a Külügyminisztériummal és az izraeli kormánnyal, minden külföldi kiadónkról és minden jótékonysági szervezetről, amelyet valaha segítettem. Szükségem van továbbá egy listára minden alvilági figuráról, aki a pályafutásom kezdete óta bármilyen okból megkeresett. Valakinél odakint ott van a varázsgomb, és mi el fogjuk őt érni. Szeretném, ha te is együttműködnél velem ebben. Hívj vissza amint tudsz, néhány telefonszámmal – Lee egy pillanatra elhallgatott, amíg Herb beszélt, majd folytatta: – Köszönöm, pajtás. És add át üdvözletemet a kedves feleségednek és a lányoknak. Hamarosan beszélünk. Hála Istennek, hogy ezek a lányok a börtönben nem a mi lányaink.
Lee okos szociopata volt. Tudta, azzal, hogy Herb lányait említette (akik nagyjából egyidősek voltak a bebörtönzöttekkel), megérintette Herb lelkiismeretét.
Apa átlapozta a személyes telefonkönyvét és neveket, telefonszámokat jegyzetelt ki.
A professzor pastu nyelven beszélve folytatta a kapcsolatfelvételt és leírt minden lényeges információt.
– Mit akarsz, én mit tegyek? – kérdeztem.
Lee átnyújtott nekem vagy húsz nevet és számot tartalmazó listát.
– Hívd fel ezeket, és amikor valaki vonalban van, add át nekem a telefont. Készülj fel arra, hogy rengeteg jegyzetet készítesz. Légy rendkívül udvarias, ugyanakkor kitartó, és ne hagyd, hogy bárki letegye a telefont. Ne fogadj el kifogásokat. Óriások ellen harcolunk. Megpróbálnak majd megfélemlíteni és irányítani a beszélgetést. Légy határozott. Határozott és udvariasan közvetlen. Ha félelmet vagy megfélemlítést hallanak a hangodban, le fogják tenni a telefont, vagy átadják egy olyan személynek, akinek sokkal kevesebb hatalma van. Ha elveszted a bátorságodat, emlékezz a lányokra, azok majd visszapofoznak téged a vonalba.
A telefonbeszélgetések lassan és kínosan indultak. És amikor apa akár egy embert is a mi oldalunkra állított, az az egy ember a világ másik végéről telefonált egy másik embernek, aki szintén felszállt a fedélzetre. És az apám ösztönzésére létrejött óriáshajó hamarosan elhagyta a kikötőt és elindult a nyílt tengerre. Apámat semmi sem tartotta vissza. Teljes részletességgel beszámolt a nők által elszenvedett bántalmazásokról. Apám energiája átment a telefonvonalakon, egyenesen a megkeresett személy szívébe hatolt, felébresztette a lelkiismeretét, és arra ösztönözte, hogy megtegye a következő lépést.
Lee tervének lényege az volt, hogy minden egyes ember legalább egy hívást intézzen egy olyan befolyásos személyhez, aki talán tud segíteni.”

Leon Uris fiának, Michael Cady Urisnak évtizedekre volt szüksége, hogy az önmarcangolás állapotát önelfogadássá formálja. Miután az őszinteség mellett döntött, és apját évekkel korábban eltemette, megírta ezt a sokkoló hatású memoárt. Bár az apja iránti szeretet és csod....

04/08/2024

Hetven ország, hetven fejezet. Harmadik és negyedik típusú találkozások Moszkvától Washingtonig, Vietnámtól Hollywoodig, a Naphegytől Ruandáig. https://bookline.hu/product/home.action?_v=Bokor_Pal_Megvaltottam_a_vilagot_&type=22&id=345417

27/07/2024

Az interjú:
https://www.youtube.com/watch?v=G4qNoj5hLms
A könyv:
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Bokor_Pal_Megvaltottam_a_vilagot_&type=22&id=345417

"Csak a jó könyv!" - ígértük az induláskor, tizenöt évvel ezelőtt. Reméljük, sikerült bizonyítani...

15/07/2024

Toplistás az Én, Földes Jolán.
Részlet az életrajzi regényből: 1937. február, Párizs, Nabokov
"Anglia elfárasztott, már nagyon vágytam a pihenésre. Boldogan utaztam Párizsba, ahova újabb előadások miatt hívtak vissza. Az egyik legfontosabb ezek közül a Salle Chopin-ben tartandó lett volna, de megfáztam, beszélni és lélegezni is alig tudtam. Gandon gyógyszert hozott – jó barátunkká vált akkorra. Gyomai is meglátogatott, és szörnyülködött, hogy nem tudom megtartani az előadást. Gandon telefonálgatott, majd hagymalevest rendelt a szálloda konyhájáról, és vörösbort… Néhány nap alatt rendbe jöttem. Gyomai pedig jött, és elmesélte, mi történt a Salle-ban.
Vladimir Nabokov – ez az orosz-angol életművész, aki az erotikus Lolita-könyvével vált világhírűvé – épp azokban a napokban költözött Berlinből Párizsba, és beugrott a helyemre. Puskin halálának 100. évfordulóját ünnepelték A halászó macska uccájának bemutatása helyett. De – ahogy Gyomai érzékletesen leírta – a terem tömve volt, és a magyar focicsapattól a magyar nagykövetig mindenki ott volt. A magyar nagykövet Nabokovról azt hitte, hogy a férjem… Nabokov zavartan bámult rá, aztán tisztázták a félreértést. Néhányan méltatlankodtak, és elhagyták a termet, de a focicsapat kitartóan végighallgatta a francianyelvű előadást Puskinról. Ott ült a teremben James Joyce, az Ulysses szerzője is."

1936-ban csak úgy dagadtak a magyar keblek: Földes Jolán nemzetközi regénypályázatot nyert A halászó macska uccájával. Az írónő hirtelen híres lett, a nemzetközi sajtó és irodalmi körök csak úgy kapkodtak utána, Indiától Párizsig fellépésekre hívták. Még Eleanor Rooseve...

11/07/2024

Egy hiteles regény az autizmusról... FIÚ A HINTÁN

Nagy Mónika: Fiú a hintán 11% kedvezménnyel csak 3106 Ft a lira.hu-nál. (Regények; kiadás éve: 2024; 0 oldal) Olvasson bele a könyvbe!

26/06/2024

Jerofejev „...most, németországi emigrációjában írt egy bámulatosan izgalmas könyvet, egy esszéisztikus betétekkel teli, mozaikos szerkezetű regényt, amely egyszerre szól az ő életéről, Oroszország történelméről, valamint Putyin alakjáról: ő a Nagy Gopnyik, akiben az orosz történelem sok bűne és tévedése megtestesül...”. M. Nagy Miklós
Már előrendelhető:

A szerzőt évtizedek óta az orosz irodalmi "újhullám" vezéregyéniségének tekintik. A Boston Globe a posztszovjet irodalom legnagyobb egyéniségének tartja. Az orosz széplány című regényének francia kiadása nagyobb példányszámot ért el, mint Paszternák klasszikusa, a Doktor Zsiv...

24/06/2024

Egy jellegzetes epizód Dazai Oszamu Többé nem ember c. önéletrajzi részletekben bővelkedő könyvéből. Bagyó Johanna fordítása. A könyvet kedvezményesen itt rendelheted meg:
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Dazai_Oszamu_Tobbe_nem_ember&type=22&id=346866
"Cunekó egy asztalos felett bérelt lakást, Hondzsóban. A szobájában ültem, teázgatva, és nem lepleztem komor természetemet, miközben egyik kezemet az arcomra szorítottam, mint akinek fáj a foga. Cunekót ez szemlátomást egyáltalán nem nyugtalanította. Ő azonban egészen magányosnak tűnt. Olyan volt, mint aki körül hideg, közelgő tél kavarog a megszáradt őszi levelekkel.
Ahogy ott ültünk és együtt elütöttük az időt, Cunekó elmesélte, hogy két évvel idősebb nálam, és hogy Hiroshimából jött…
– Van egy férjem – mondta –, borbély volt Hiroshimában, de tavaly tavasszal elszöktünk Tokióba. Őt sosem érdekelte az egyszerű munka, és később letartóztatták csalásért. Most börtönben van. Mindennap látogatom, és viszek neki ajándékot. De holnaptól kezdve többé nem fogok bemenni – mesélte, és folytatta, így tovább. Nem tudom megmondani, miért, de sokszor untattak a nők, ha elkezdtek részletesebben mesélni az életükről. Talán az lehetett az oka, mert eddig egyik sem volt olyan jó történetmesélő, meg az is, hogy kihangsúlyozták a rossz részeket, amivel egyáltalán nem tudtak levenni a lábamról.
Nyomorgok.
Várom, hogy egyszer egy nő is kimondja ezt, de különös módon még a világon egyiküktől sem hallottam, hogy ezt a szót kiejtette volna a száján. És habár Cunekó sem mondta ki, és arról sem beszélt, hogy ő magányos lenne, én megéreztem ezt a nyomorúságos örvényt körülötte, és mint amikor a víz mélyén rátapad egy kőre néhány őszi falevél, ahogy közel hajoltam hozzá, éreztem, ahogy az én szúrós, melankolikus áramlataim összeolvadnak az övéivel, mi által magam mögött hagyhattam minden félelmet és szorongást, ami azelőtt körülvett.
Azt az estét egy szélhámos feleségével tölthettem, ám ez a nő szöges ellentétben a prostituáltakkal (akik mellesleg tényleg bámulatosan tudtak a karjukban tartani, békés álmot csókolva a fejemre) képes volt tényleg boldoggá tenni, és szinte teljesen felszabadított (Kétlem, hogy feljegyzéseim során ezt a fajta boldogságot később is említeném.)
Habár ez csak egyetlen éjszaka volt. Amikor reggel felébredtem, kiugrottam az ágyból és ismét az a szokásos, színlelt bohóc voltam, mint addig. Igen, ez a gyáva alak még a boldogságtól is félt. Mert ebből is úgy tűnt, hogy az emberek még egy vattával is képesek lennének felsérteni engem. Mert hát a boldogság után még jobban fáj minden. És olyan pánikszerű félelem lett úrrá rajtam ettől, hogy sürgősen magamra öltöttem a bohócot, mielőtt még megtörténne a legrosszabb."

Dazai Oszamu, a 20. századi japán irodalom kimagasló egyénisége, a modern japán énregény klasszikus alkotója. A Többé nem ember című regénye, mely hazájában minden idők második legnagyobb bestsellereként ismert és már régen minden világnyelven megjelent, most először olvasha...

21/06/2024

A világjáró riporter regénye az 1979-es kínai-vietnámi határháborúról,a nagyhatalmi arroganciáról és Indokína varázslatos világáról, megtörtént események alapján.
Itt rendeld meg kedvezményesen:

A Paris Soir riportere a kínai-vietnámi határháború hírére Indokínába utazik és akarata ellenére gátlástalan nagyhatalmi intrikák tanújává és célpontjává válik. Kína gátlástalanul megtámadja a „testvéri” Vietnámot, mihelyt érdekei ezt kívánják, az amerikaiak egy ....

17/06/2024

Emlékezetes könyvheti pillanataink a 95. Ünnepi Könyvhétről - még több fotó🥳🤩
A meséskönyv örök varázsa mellett Dézsi Ibolya, Bognár Katalin, Czipó Petra, Nagy Mónika, Kerék-Bárczy Szabolcs, Somogyi Endre, Dr. Kovács Tibor és Toronyi Attila is dedikált.

17/06/2024

Emlékezetes könyvheti pillanataink a 95. Ünnepi Könyvhétről 🥳🤩
Kulcsár Istvánhoz egy cuki tacskó is bejelentkezett 🥰
Kaszab Zsuzsa, Ferenczik Adrienne és Nemere István dedikált.
Vihar Judit az Én, Földes Jolán életrajzi regényt lapozza - kiderült, hogy édesapja, a költő Vihar Béla ismerte Földes Jolánt!

14/06/2024

Kulcsár István a Heti tv-ben beszélt új könyvéről. Hallgasd meg itt:
https://www.youtube.com/watch?v=03dpZ9S-q54
Rendeld meg a könyvet kedvezményesen itt:
https://bookline.hu/product/home.action?_v=Kulcsar_Istvan_Szulofoldem_Lipocia&type=22&id=346387

Ez a 92 éves szerző huszadik könyve. Semmilyen történelemkönyvvel nem pótolható személyes emlék-gyűjtemény, egy fenomenális, a legapróbb részletekre is kiterjedő memóriával rendelkező értelmiségi emlékeinek gazdag gyűjteménye Budapest egyik legérdekesebb városnegyedéről. ...

06/06/2024

ÜNNEPI KÖNYVHÉT. JÚNIUS 13-16.
Két izgalmas történelemkönyv. A Tiszától a Hefer völgyéig című könyvében Zsigmond Anna egy elfeledett, tragikus múltat rekonstruál és a magyar zsidók izraeli kivándorlásának első nagy hullámáról közöl eddig ismeretlen részleteket. Új könyvében pedig az édesapa – egy tudós tanár – izgalmas életútja elevenedik meg.

Zsigmond Anna könyve nem történelemkönyv. Több sosem publikált, személyes élettörténeteket dokumentáló elsődleges forrás alapján a magyar zsidók Palesztinához való viszonyáról tár fel eddig ismeretlen tényeket az 1920-as és 1930-as évekből, mégpedig úgy, hogy a nem-törté...

23/05/2024

Kellei György író és az Én, Földes Jolán életrajzi regény szerzője, Dézsi Ibolya a kaposvári Takáts Gyula könyvtárban beszélgettek A halászó macska uccájáról, Földes Jolán életéről, és a Női remekírók sorozat szerzőiről!

12/05/2024

A TOVATŰNŐ PILLANATRÓL

Ha nem fogadtam meg ezerszer, hogy nem írok sem önéletrajzot, sem emlékiratot, akkor egyszer sem. Az efféle irodalomnak többnyire semmi értelme. Az talán túlzás, hogy „súlyos betegség”, mint kedvenc szerzőim egyike, Viktor Jerofejev állítja, de az igaz, hogy gyakran önfényezés, apológia, a szerző által magára ragasztott szépségtapasz, filléres kacat a hiúság vásárán.
Hogy akkor miért írtam meg ezt a könyvet?
Netán, hogy nyomot hagyjak magam után? Fenét! Az képtelenség! Nyomot addig hagyhatsz magad után, amíg el nem mossa az eső, ha csak nem te vagy az, aki megváltja, vagy legalább kifordítja sarkából a világot. Az emlékezet utolsó ötezer évében voltak ilyenek, csak az a baj, hogy az örökkévalósághoz viszonyítva ötezer év is csak egy pillanat.
Miközben percek alatt minden megváltozhat, nem beszélve az évekről, évszázadokról. A közelmúltban forradalmak, járványok, világháborúk pusztítottak, de hála a Kelet és a Dél érzéki túlfűtöttségének, ma mégis nyolcszor annyian vagyunk, mint kétszáz évvel ezelőtt. Szörnyülködünk is, hogy már több mint nyolcmilliárd ember nyüzsög a Földön. Hiszen lehetnénk ezerszer többen vagy kevesebben is ezen az aprócska csillagon, mely maga is csak egy háromszáz milliárd csillagból álló galaxis parányi része.
Üdvözlet a többi galaxisoknak!
Az idő végtelenében a feledés úgy fojtogatja az emlékezést, mint Laokoónt és fiait a kígyók. Eltekintve a művészettörténészektől és tőlem, aki három szemeszternyi művészettörténetet hallgattam a Moszkvai Állami Egyetemen, hányan hallották a rodoszi Hagészandrosz, Athénodórosz és Polüdórosz nevét? A Laokoón szobrot ők faragták ki a márványból. És oly nagy zsenik voltak, hogy kétezer évvel később Michelangelo az övét is felülmúló tehetségükre hivatkozva megtagadta a szobor restaurálását!
Az idő nem ismer földet, vizet, tüzet, határokat, növényeket, állatokat és embereket. Bűnösöket és bűnteleneket sem. Pár évszázad alatt még egy Adolf Hi**er vagy egy Joszif Sztálin nevű tömeggyilkos neve is homályba vész. A jobbik oldalon talán még egy William Shakespeare sem lesz képes párezer évnél tovább megmaradni a kollektív tudatban. Na jó, názáreti Jézus, a maga reverendás propagandistáinak seregével esetleg néhány tízezer évig is emlékezetben tartható. Hát nem kár, hogy az idő és a tér végtelenében a néhány tízezer év is csak egy múló pillanat?
Juhász Gyula szavai szerint az idő „mint temetőben a gyík, úgy szalad”. Igenám, de a költő azt is vallja, hogy „az örökkévalóság hullatja szirmait, miként a rózsák, de gyakran ott van a tovatűnő pillanatban.” Száz évvel később, Freddy Mercury előadásában és a Queen gitárosának, Sir Brian Maynek a szövegével majdnem ugyanez ismétlődik: „Minden nélkülünk dől el. S mit nékünk ad a világ, az csak egy édes pillanat”.
Hoppá! Akkor a pillanat tovatűnő ugyan, de ettől még örökkévaló, akár édes is lehet? Akkor talán mégis van értelme megörökíteni! Ha meg valaki megjárt mondjuk hetven országot, és olyan szorgalommal fürkészte a maga világát, ahogyan az egy riportertől elvárható, miközben világformáló tettekre képes férfiak és nők sokaságával találkozott, annak miért ne lehetne olyan pillanat-gyűjteménye, amit már érdemes közszemlére tenni? Végtére is, másoknál többet látni és hallani a riporter számára kutya kötelesség.
Ezért gondoltam, hogy ez a könyv mégiscsak érdekelhet valakit, aki nem találkozott amerikai elnökkel a Fehér Házban, nem vacsorázott orosz miniszterelnökkel a Kremlben, nem utazott vonaton Kádár Jánossal és repülőgépen Antall Józseffel, nem járt az Eisenhower repülőgép-anyahajón, a laoszi Vörös Herceg vagy Bagaya ugandai hercegnő palotájában, Oscar-gálán és Golden Globe díj-átadáson, nem vonta keblére Salma Hayeket, és nem kosárlabdázott halálraítéltekkel Mississippi állam központi fegyházában.
Az ördög persze széles pofával vigyorog: most mondtad, hogy az efféle irodalom önfényezés. Igaz. De mi van, ha párszáz embernek mégis ebből a könyvből nyílik ablak egy szélesebb világra? Akkor mégiscsak van értelme. Ha több ezer olvasóval történik ugyanez, annak már nemcsak értelme van, az már maga a siker.
Ja, igen... Ellentétben az emlékiratokkal és önéletrajzokkal, a siker soha nem volt ellenemre.

Riporterként a szerző hetven országban járt. Érdekesnél érdekesebb személyiségekkel, világsztárokkal, különcökkel találkozott. Új könyvéből kiderül, hogy kerül egy üveg zselécukorka az ovális irodából a tudósító könyvespolcára, miért rúgta ki a laoszi Vörös herceg ...

28/04/2024

A jogász, aki leleplezte Zuschlag üzelmeit, meghátrálásra kényszerítette az RTL Klubot, bocsánatkérésre Stohl Bucit, megírta emlékiratait. Megjelenik május 28-án.

Szociológiai indíttatású korrajz egy igazságügyi szakértő sajátos szemszögéből. Görbe tükörként mutatja be a késő Kádár-kori Magyarország életének egy-egy szeletét. Szociológiai tanulmányok gyűjteményeként a felfedezés élményét adhatja a ma emberének, de anekdotás ...

20/04/2024

Filip már kisfiú korában különbözött a többiektől. Nagy Mónika második regénye májusban megjelenik!

Hogyan látja a világot egy autista? Mit tesz, ha beszélni nem tud, de valamit nagyon szeretne elérni? Hogyan talál magára valaki, aki agyvérzésen esett át? Mit tehet önmagáért, ha nem tud mozogni, beszélni úgy, mint azelőtt? Filip és Borisz története összefonódik, találkozásuk ...

20/04/2024

...veszekedések, szakítások, könyörgések, újbóli találkozások, beletörődések és kompromisszumok... Bognár Katalin regénye

Vanda és Iván találkozása mindennek nevezhető, csak szokványosnak nem. A férfi megmentőként kerül Vanda látókörébe, majd az ágyába. A folytatás már nem annyira eredeti, de mint minden szerelem, minden váratlan fellángolás, izgalmas és lélekemelő. De kár, hogy veszekedések, ...

17/04/2024

DAZAI OSZAMU: TÖBBÉ NEM EMBER
A japán irodalom klasszikusának egyik főműve
először jelenik meg magyar nyelven. Már rendelhető:

Dazai Oszamu, a 20. századi japán irodalom kimagasló egyénisége, a modern japán énregény klasszikus alkotója. A Többé nem ember című regénye, mely hazájában minden idők második legnagyobb bestsellereként ismert és már régen minden világnyelven megjelent, most először olvasha...

01/04/2024

A NAGY GOPNYIK. OLVASS BELE - 10.
Részlet A szülés című fejezetből:
"Teliholdas éjszaka volt, ünnepnapnak néztünk elébe. O. az éjszaka közepén zavartan azt mondta nekem, hogy amikor én kimentem a folyosóra, ő valamilyen medúzára emlékeztető fekete alakzatot látott az ablakban tükröződni (amikor véletlenül odanézett): a szülőszoba plafonjáról lógott le. O. először azt hitte, hogy valaki bejött a szobába, de ez valami érthetetlen dolog volt. Jóllehet tartózkodással viszonyulok földönkívüli jelenésekhez, én azt gondoltam magamban, hogy esetleg elhunyt mamánk nézett be ezen a módon: szerette O.-t és most segíteni jött hozzá. De nem akartunk elmélyülni ezekben a dolgokban: előttünk volt a szülés, a szülés pedig nagyon is valóságos dolog.
Marija Vlagyimirovna nekem (utólag) elmondta, hogy először a főiskolán látott szülést, és az ottani fiúk, doktoranduszok, majdnem összeestek, annyira sokkolta őket a látvány. Most, hogy O.-val együtt átéltem a szülést és ott ültem a három nővel együtt, akik MV irányításával levezették azt, hajlamos voltam megérteni a fiúkat.
De a sokknál is erősebb volt az ünnepi érzés, a szülés csodájának érzése. Mindkettő megérintett, de a csoda mindennél erősebben. Megértettem, hogy ez a csoda, akárcsak maga az élet, elképesztően öntörvényű. Van a szülésnek egy olyan pillanata, amikor semmi sem függ sem az orvostól, sem a feleségedtől – az életbe vezető első út pillanata. A fiziológia ilyenkor háttérbe szorul: a csodának ez a megmutatkozása az élet egy kivételes állapota.
– Gyerünk! Gyerünk! – én is résztvettem a dologban, én is bátorítottam O.-t, (akinek a plafonra vetett tekintetéből nyilvánvaló volt, hogy egyszerre szenved a fájdalomtól és sugárzik az örömtől).
És amikor az út a végéhez közeledett, az én Maszjám, nem várva meg, hogy végleg kibújjon Isten világára, nem várva meg a popójára simuló pelenkát, hangosan és ünnepélyesen felsikított, így üdvözölte a saját megszületését.
Marija Vlagyimirovna azt mondta (utólag), hogy az anyagi világ nem képes megmagyarázni sem a titokzatos placenta működését, sem pedig a magzat ilyen csodálatos átjutását az élet kapuján. Én láttam, hogy Maszja fejecskéje, a kis arca a csukott szemeivel, mennyire szentnek tűnt. És abban a pillanatban, ahogy ez eszembe jutott, a baba is sikítani kezdett."

A szerzőt évtizedek óta az orosz irodalmi "újhullám" vezéregyéniségének tekintik. A Boston Globe a posztszovjet irodalom legnagyobb egyéniségének tartja. Az orosz széplány című regényének francia kiadása nagyobb példányszámot ért el, mint Paszternák klasszikusa, a Doktor Zsiv...

19/03/2024

Egy magyar világpolgár emlékiratai, mostantól E-könyvben is! Rendeld meg itt:

Kerék András élményekben és kalandokban kivételesen gazdag, kontinenseken átívelő életéről szól ez a memoár. Nagyapja katonatisztként halt hősi halált az első világháborúban, édesapja a harmincas-negyvenes évek ismert és elismert agrárközgazdásza volt, a világhábor...

18/03/2024

Ez a könyv arról szól, hogy a szerelem nem ismer korhatárokat.

Somos Andor, a 65 éves sármos milliárdos nosztalgikus hangulatba kerül és Rolls-Royce kocsijából átszáll a 6-os villamosra, ahol megpillantja a 21 esztendős Yolandát. A férfit elbűvöli a tüneményes fiatal lány és megszólítja őt. Akkor, ott, még egyikük sem sejti, hogy lehet k....

09/03/2024

A NAGY GOPNYIK. OLVASS BELE – 3.
28. FEJEZET: AZ ELSŐ PÉNZEK (RÉSZLET)
Az alábbi epizód Párizsban dolgozó szovjet diplomaták gyermekeinek nyári táborában játszódik:
„ Aztán egy júliusi napon, amikor éppen fürödni indultunk a Szajnára, nem messze azoktól a helyektől, amelyek Monet és Renoire festményein láthatók, odajött hozzám egy kislány, akit úgy hívtak... atyaisten, hogy is hívták? Igen, Szveta. Szóval Szveta odajött hozzám és azt mondta: adjál kölcsön a frankjaidból! Szeretnék venni a barátnőmnek egy fürdőruhát.
– Mennyi? – kérdeztem. – A kislány, ez a Szveta borzasztóan tetszett nekem. A papája a szovjet kereskedelmi kirendeltségen dolgozott.
– Ötezer!
– Tessék? Ilyen sok? Na ne! Ismered a piaci szabályokat.
– Nem kell ismernem őket. Adj egy ötezrest!
– Mikor kapom vissza?
– Vasárnap, amikor megjönnek a szüleim...
Odaadtam a pénzt.
Eljött a vasárnap, az idő gyönyörű, a cseresznye megérett, én megfogtam Szveta kezét és igazi bankár módjára szóltam hozzá:
– Tőled még kamatot sem kértem, de te felém se nézel.
– Mert nincs pénzem – mondja. – Se tőled, se a szüleimtől. Nem hoztak pénzt. Nincs pénz.
– Na jó – mondtam savanyúan, bankármódra.
És továbbmentem. De ő utánam jött. A szemei feketén csillogtak.
– Akarod? – kérdezi. Aztán elhallgat.
Rothadó kapitalizmus.
– Mit akarsz?
– Nem érted? Menjünk ki a kertbe cseresznyét szedni.
– Menjünk.
– Adsz tízezret?
– Mi az, hogy tizet?
– Ötöt már adtál, szóval még ötöt.
Hallgatok.
– Miért hallgatsz?
– Csak.
– Mindent megmutatok neked.
– És ha meglátnak minket?
– Magas ott a fű, nem látnak meg.
– Na menjünk.
Megérkeztünk a régi cseresznyéskertbe a sárga cseresznyékhez. Szedtünk egy kis cseresznyét. Ott voltak a sárga szemek a kezemben. Ő rövid farmerban és violaszínű trikóban volt. A kis pionírlány amerikai farmerban. Én szólalok meg, ezzel is késleltetve a végkifejletet:
– Milyen menő nacid van. Amerikai? Szereted Amerikát?
– Ó, igen. És a trikóm is amerikai!
– Én meg az amerikai kisautókat szeretem. Az agyarakkal, ütközésnél kiugranak
– Hazudsz.
– Becsszóra. Magam láttam.
– Háromezerért levetem a trikót és a shortot, a bugyimat pedig hétezerért.
– Megállapodtunk.
Gyorsan levetette a trikót.
– Dehát itt semmi nincs! – mondtam csalódottan.
– Egy kicsi azért már van – ellenkezett a lány.
– A kicsi nem számít – közöltem.
Körözött egyet a popsijával, lehúzta a nacit és ott állt bugyiban. Akkoriban még mindenki fehér bugyit hordott. Ma már két egyforma bugyit sem találni, még a tangák is nagyon sokfélék, de akkoriban csak fehér bugyik voltak. És a férfiak is fehér alsóban jártak. Csak hát nem a Szovjetunióban. Ott, a világűrben repülő kutyák hazájában minden másképp volt.
Szóval Szveta ott áll a fehér bugyiban és engem néz. Én meg őt. Az idő megy. Az idő rohan. A hangszóróból hamarosan megszólal a rekedt hang, az ebédre hívás. És akkor egyszercsak, anélkül, hogy levetné a bugyiját, Szveta megkérdezi tőlem:
– Szeretsz te engem?
Csak állok ott, mint akit fejbevágtak. Én még soha senkinek nem mondtam, hogy szeretem.
– Miért kérded?
– Hagyd ezt, szeretsz te engem?
Itt kezdtem rájönni, hogy a szerelem erősebb a pénznél, és hogy a szerelemmel még a kapitalizmust is földbe lehet döngölni. Ezen kívül kezdtem rájönni, hogy valószínűleg szeretem Szvetát.
– Hát igen – nyögtem ki rettenetes zavaromban, mert abban az időben én még nagyon szégyenlős kisfiú voltam.
– Bizonyítsd be! – mondta Szveta a fehér bugyiban.
– És hogyan? – kérdeztem megszeppenve.
Fura gondolatok tódultak az agyamba. Lehet, hogy be akar csapni? Vagy... talán azt akarja, hogy szerelemből kifolyólag én is vetkőzzek le? Vagy mi legyen? Lehet, hogy a szerelem miatt le kell vetkőzni...
– Úgy, hogy bizonyítsd be? – mondta Szveta. – Nagyon egyszerűen!
Most hirtelen lehunyta a szemét:
– Csókolj meg.
A sárga cseresznyék kihullottak a kezemből. Én is lehunytam a szemem és közelebb léptem hozzá. Beléptem az ismeretlenbe, mint Belka és Sztrelka kutya a világűrbe."

A szerzőt évtizedek óta az orosz irodalmi "újhullám" vezéregyéniségének tekintik. A Boston Globe a posztszovjet irodalom legnagyobb egyéniségének tartja. Az orosz széplány című regényének francia kiadása nagyobb példányszámot ért el, mint Paszternák klasszikusa, a Doktor Zsiv...