08/08/2024
Magyar helyzetkép 2023 végéről (az írás a Kalligram folyóirat 2024/03. számában jelent meg). A helyzet sajnos azóta csak romlott.
Héja-nász
Erdő-mező madarai lagzira gyülekeznek, héjáék adják férjhez legkisebb lányukat. A dáridót az erdő eldugott, fákkal és bokrokkal sűrűn benőtt részén tartják: ne találjanak rájuk a rókák és más ragadozók. Szép sorjában érkeznek a vendégek, mind értékes nászajándékot hoznak. Csak a szürke verebek tárogatják üres szárnyukat, az inflációra és a nemzetközi gazdasági helyzetre hivatkozva.
Felszolgálják a vacsorát, mind jóízűen falatoznak. Csak a szürke verebek nem elégedettek, pedig degeszre tömik magukat. A menyasszony csodaszép, mind dicsérik. Csak a szürke verebek morgolódnak, ki látott már hófehér ruha helyett halványsárga nadrágkosztümben esküdni, ráadásul a vőlegénynek rózsaszín virág van a gomblyukába tűzve. Az sincs ínyükre, hogy az ő asztaluknál ülnek a feketerigók, akik tisztázatlan körülmények között érkeztek az erdőbe, bizonyára migránsok.
Kezdődik a mulatság. Az énekesmadarak dalolnak, trilláznak, pittyegetnek, ki-ki fajtája és tehetsége szerint. Az ifjú pár nyitja meg a táncot, aztán egyre többen csatlakoznak. A kakukk a harkállyal járja, a szürke gém a gólyával, a nádiposzáta a fülesbagoly fején ugrándozik. Csak a szürke verebek nem találják sehogyan sem a ritmust, savanyú képpel álldogálnak a bárpultnál. Ekkor veszik észre az örömszülők a bozótból leselkedő nyestet. Barna bundát visel, csak a nyakát borítja fehér prém félhold alakban.
– Ne csinálj pánikot – súgja héjapapa a feleségének. – Ha együtt vagyunk, nem mer megtámadni.
Valamivel később héjáné asszony a bozót másik szélén egy menyétet pillant meg. Sárga a szőre, szemét keskenyre húzza. A vendégek önfeledten ropják, csak a szürke verebek ülnek vissza duzzogva az asztalhoz; hátha lesz még néhány fogás. Már épp kezdődne a menyasszonytánc, amikor héjánéra egy róka villantja szemeit. Rőtvörös bundája szinte lángol az ünnepi lampionok fényében, sima homlokát mintha kivasalták volna.
Ennek már a fele sem tréfa, gondolják az örömszülők, óvatosságra kell inteni a násznépet. Sugdolóznak valamit a fülemüle-vőféllyel, aki így szól a mikrofonba:
– Kedves egybegyűltek! Három oldalról is veszély leselkedik ránk. De ne féljetek! Maradjunk együtt, tartsunk össze, folytatódjék a tánc!
A zene még hangosabb lesz, a ritmus még gyorsabb. A pacsirta-prímás szaporán integet a verebeknek, nosza, perdüljenek táncra ők is. A verebek tétováznak, míg végül a legkövérebb, magát legokosabbnak gondoló társuk elkiáltja magát:
– Ne táncoljunk úgy, ahogy ők fütyülnek!
Azzal távozni készül. A többi veréb, mit van mit tenni, utánaindul. Ekkor a ragadozók egyszerre ugranak elő rejtekhelyükről, és mind egy szálig bekebelezik a különcködő madarakat.