13/01/2025
101 éve, azaz 1924. január 13-án az első magyarországi kereszténydemokrata párt, a Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt (Bp.,1923. dec.18.-1926. febr.18) Esztergomban bontott zászlót.
Keresztény Nemzeti Gazdasági Párt zászlóbontása városunkban.
Mátéffy Viktor beszámolója.
Vasárnap délelőtt a vármegyeháza nagyterme, a karzat és az előcsarnok zsúfolásig megteltek választókkal és érdeklődőkkel...
"Mátéffy Viktor általános éljenzés között emelkedik szólásra.
Beszámolójában visszatekint a múltra, midőn vége lett a háborúnak és megszűntek a forradalmak, a nép kereste az utat a feltámadás felé.
Az utak azonban szétváltak, de egy pontban találkoztak a keresztény eszmében.
Ő maga azon az úton maradt, amelyen járt 1919. őszén a keresztény magyar erkölcsön.
Ezen erkölcsöket bele kell vinni a jövő ezer évbe, mert csak a keresztény szeretetben van az igazi feltámadás. Ennek a hitvallásnak a jegyében lett Esztergom város képviselője.
Nyugodt lélekkel tekinthet vissza képviselői múltjára, mert ha a párt névben változott is lényegében azonban nem.
Parlamenti működésben a keresztény magyarság boldogulásáért dolgoztak, de hogy ez nem vált be teljességében, annak a körülmények álltak és állanak útjában, melyeket el kell hárítani.
Nem ment látszat után, becsületes munkával dolgozott a keresztény magyar népért, a gazdasági téren oda iparkodott, hogy a keresztény gazdaság a kereszténység kezében legyen.
Ezt azonban nem beszéd és ököllel, hanem becsületes munkával kell elérni.
Az uj névvel nem távoztak el az eredeti céltól, csak átcsoportositási munkát végeztek és uj erőket gyűjtöttek a keresztény magyarság táborába. Gazdasági programm lesz jövőben egyik kiemelkedő része a pártnak.
Mindezt törvényes uton és módon kell elérni.
A keresztény nemzeti programm megvalósítása sokban függ a külföldi jóbarátoktól és ellenségektől, de főleg a magyar nép komoly munkájától.
A parlament működésétől nincs nagyon elragadtatva, de ugyanilyen működést látunk a külföldön is. Le kell tompítani a szélsőségeket. Minden nehézség dacára is előbbre jutottunk.
A párt támogatja a kormányt ha ezen csöndes működés nem is tetszett mindenkinek, okosságból kellett ugy cselekedni, mert a kormány becsületes szándékkal dolgozik az országért.
Kijelenti, hogy ő és pártja nem feltétlenül kormánypárti, de addig amig a kormány a mostani uton halad az ország érdekében nem vethetnek gáncsot. Kerületének érdekében minden lehetőt megtett. Megmaradt annak a munkásnak, aki volt eddig. Kötelességének iparkodott megfelelni és fogja ezt tenni a jövőben is a keresztény magyarság és Esztergom város polgárságáért.
Ernst Sándor különösen a keresztény jellegét domborítja ki a pártnak.
Nagyszerűen mutat reá a munkásságra, amely témával igy foglalkozik: A mukásnépet meggyőződés nélküli emberek vezették, mely nép nem volt elég erős. Ezt a széles rétegeket kell megerősíteni. Reá mutat a szervezett szociáldemokrata pártra, mely néhány ezer beszervezett emberrel uralkodik a nem szervezett keresztény népen.
A 25 szociáldemokrata képviselő miatt nem tud mozogni a parlament.
A földigalázott Németország ugyancsak igy van.
A szociáldemokrata párt halad, mert terrorral dolgozik. Vassra hivatkozik, aki mondotta, hogy meg keli minden terrort szüntetni, de elsősorban meg kell szüntetnünk a szociáldemokrata párt terrorját.
A haladás második régiója az elégedetlenség.
A magyar népnek mindig kellett szenvednie, de ez nem azt jelenti, hogy hátat fordijsunk a munkának. A rombolási vágy nem lehet ma programm, hanem inkább az épités és ezért kell sokszor valamit eltűrnünk a jövő jóért.
Kifejezi, hogy a magyar intelligencia, az ifjúság ma sokkal keresztényebb, mint a nép, ezekkel foglalkozni kell, küzd értük a párt és áll mellettük.
Gróf Károlyi József a keresztény pártok előtt álló hosszú út és nagy programmjára mutat reá és nyíltan megmondja, hogy a jogfolytonosság alapján áll.
Czettler Jenő beszédében vázolja az 1918—19-iki eseményeket. Voltak emberek akik 1919-ben földig érő vörös szallaggal jártak és utánna a polgári pártokhoz csatlakoztak.
Nem átmeneti emberekre, hanem állandóakra van szüksége. Legnagyobb baj ott volt, hogy szembe állitolták a falut a keresztény gondolattal, már pedig a földmives népnek csak keresztény politikával lehet boldogulnia. Keresztény tudással kell megvívnia a harcot. Gazdasági politikában a birtokreformot nem tartja addig célravezetőnek, amig nem bírunk anyagi erőt nyújtani.
Kifejti, hogy pártja nem oszjtálypárt, egyformán öleli fel az iparos, gazda és a munkás érdekeit. Mostani nehéz munkájában szintén támogatja a kormányt. Huszár Károly röviden jellemzi a külpolitikai helyzetet, mely állandó változást mutat.
A nemzetgyűlésnek kötelessége, hogy meg ne kösse a kormány kezét, amely most egy egész világgal birkózik az ország jólétéért. Erősödnie kell a keresztény politikának, mely meg tudja akadályozni az ujabb forradalmakat és a félrevezetett proletariátus uralmát.
A keresztény párt megbukhatik, de a keresztény eszme soha.
Vass József h. miniszterelnök általános figyelem között emelkedett szólásra. Nem tarja feleslegesnek rámutatni arra, hogy a parlament alapja a tömeg. Itt fejeződik ki a polgárság magatartása és döntése. A polgár alatt értett fogalom megbővült a földmivesség széles rétegeivel. A pártok még nem alakultak ki.
A parlament ma egy nagy egységes pártból áll, mely keresztény nemzeti alapon dolgozik, szociáldemokraták, radikálisok és októbristákból áll. Valamenynyi a polgárságra apellál, kivéve a szociáldemokratákat. Rámutat arra, hogy a szociáldemokraták ma mit prédikálnak a parlamentben. Rámutat azonban arra is, hogy akiknek olyan súlyos múltjuk van, azok legalább is szerényebben viselkedjenek és ne törjenek pálcát a keresztény politika felett.
A helyzet felforgatói elsősorban ők voltak.
A radikálisokat veszedelmesebbnek tartja az októbristáknál is, mert azok idegen eszméket átvéve, revízió alá akarják venni az ezer éves tradíciókat.
Ezek támogatására siet elsősorban a zsidóság. Figyelmezteti a polgárságot, hogy a kormány a polgárság állásfoglalásától függ.
A szociáldemokratákról megjegyzi, hogy nem szerelmes beléjük, mert ők fúrták meg először vörös fúróval az ország hajóját s amig az ellenkezőjét be nem bizonyítják, addig nem tartja jogosultnak erkölcsi prédikációjukat.
Mint a párt tagja, megemlékezik a rég pártemberekről, megértésre apellál és kéri a választókat, hogy emelkedjenek e keresztény gondolat magasztosságára.
A nagy hatást keltett beszéd után dr.Mike Lajos köszönetet mond a megjelenteknek és a választók nevében biztosítja Mátéffy Viktort bizalmukról.
A beszámoló és a zászlóbontó gyűlés általános helyesléssel találkozott.
A párt vezetősége s a megjelent politikusok d. u. 1 órakor tisztelegtek a hercegprímásnál.
Délután Szentgyörgymezőn mondott Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő beszámoló beszédet, mely alkalommal Hegedűs György, Láng János és Csilléry András mondottak nagyhatású beszédeket."
MÁTÉFFY VIKTOR
kormányfőtanácsos, pápai kamarás, belvárosi plébános, országgyűlési képviselő
1881-ben született Vágsellyén. Középiskoláit Érsekújváron és Esztergomban a teológiát Esztergomban végezte.
Ugyanitt volt káplán és 1908 óta Esztergom plébánosa. Már fiatal káplán korától fogva állandóan vezető szerepet tölt be Esztergom társadalmi életében.
A közgazdasági élet terén is nagy munkásságot fejt ki.
Vezérigazgatója az Esztergomvidéki Hitelbanknak. Elnökigazgatója az Esztergomi Fogyasztási Szövetkezetnek, nemkülönben az Esztergomi Központi Szeszfőző Szövetkezetnek s a Közüzemi rt.-nak, amely Esztergomnak villanyvilágítását, kőbányáit, téglagyárát kezeli.
A háború alatt az 1. honvéd gyalogezred tábori lelkésze volt s az ezreddel az orosz háború számos ütközetében vett részt.
Már a Károlyi-éra alatt is állandók üldöztetésnek volt ki téve, a kommunisták pedig a diktatúra alatt el is fogták. 42 napig volt a Markó-utcai fogház, 10 napig a gyűjtőfogház lakója s csak a kommün bukása után szabadult ki.
Esztergom város választotta meg képviselőnek az első nemzetgyűlésbe keresztény
nemzeti egyesülési programmal.
Amikor pártja kettészakadt, a Huszár—Ernst-párthoz csatlakozott s annak programmjával képviselte régi kerületét a második nemzetgyűlésen.
Vass József népjóléti miniszter szűkebb környezetéhez tartozik.
Régi kerülete, Esztergom, küldte a képviselőházba az 1926. évi országgyűlési választások alkalmával is.
A keresztény gazdasági és szociális párt tagja, a „Polgári Kör" elnöke, a Szent Erzsébet jótékony nőegylet igazgatója, a Széchenyi Kaszinó, Kath. Legényegylet, Belvárosi Kath. Kör, stb. vezetői sorába tartozik.
1922-ben címzetes préposttá, 1926-ban pápai kamarássá nevezték ki.
