Csepeli Hírmondó

21/08/2024

Képeink a Szent István napi ünnepségről.
https://photos.app.goo.gl/ZHeo5hQSx98MQuPV8

20/08/2024

Szent István király napja, augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap, a keresztény magyar államalapítás emléknapja. Uralkodása idején I. István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, mert ekkor hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának és 1038-ban ő maga is ezen a napon halt meg. Az ünnepi dátumot Szent László király t***e át augusztus 20-ra, mert 1083-ban ezen a napon, VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emelt***e I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. Szent István napjára a történelem során sokféleképpen emlékeztek, 1991 óta a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe lett. Csepelen is hosszú évek óta hagyománya van a Daru-dombon megrendezett családi rendezvénynek.

20/08/2024

Remek családi programra invitáljuk önöket a nemzeti ünnepen. 11:00 órától színes programok, előadások a Daru-dombon.

19/08/2024

Szent Imre (Tanácsház) tér, Szövetség ABC áruház 1975-ben. Fortepan/Péterffy István

18/08/2024

A legendára emlékezünk

Két évvel ezelőtt, augusztus 18-án hunyt el Liptai István a Csepel SC legendás kosárlabdázója.

Liptai István Szegeden született 1935. augusztus 10-én. Géplakatos szakmát tanult, de közben szorgalmasan dolgozott, újságot árult, szenet, fát hordott, hogy segítse a családját, testvéreit fekvőbeteg édesanyját. Az 1940-es években élénk kosárlabda élet bontakozott ki Szegeden. Liptai egy váratlan vihar elől menekülve a Rókusi tornacsarnokban keresett menedéket, ahol éppen kosárlabdáztak. A Szeged a Ganz-MÁVAG-gal játszott, így csöppent bele a sportba. Két hét múlva a csapat Kecskemétre, a területi bajnokságra utazott, a döntő találkozón Liptai is játszott három percet. Mindent a sportnak rendelt alá. 1957-től állandó tagja lett a válogatottnak. Ebben az évben érte el élete legnagyobb sportsikerét: a magyar válogatott a 4. helyen végzett az Európa- bajnokságon. „Ha az ötvenes évek végén a hatvanas évek elején tíz Liptai kosarazott volna a magyar válogatottban talán lehetett volna újabb Európa-bajnoki cím” – írta egykor a Nemzeti Sport. 1954 és 1971 között erősít***e a Csepel csapatát. A kosárlabdás közegben csak „Csúzliként” emlegették, mivel 110 cm-es súlypontemelkedése kivételesnek számított. Az 1960-as római olimpián tagja volt a kilencedik helyen végzett kosárlabda válogatottnak és zászlóvívője a magyar delegációnak.

Összesen 137 alkalommal volt válogatott. 1964 februárjában átigazolt az Oroszlányba, ahol négy évig erősít***e a csapatot. Az útja ezután újra Csepelre vezetett, ahol már edzőként is bemutatkozott. Négy év alatt az egyik legjobb európai ificsapatot nevelte fel. 1972-ben abba hagyta a játékot, elvállalta a csepeli kosaraslányok edzésének irányítását, 1976-tól a női ifjúsági válogatott edzője lett. Magyar bajnoki címét 1989- ben a pálya mellől irányítva szerezte meg, immáron a Csepel SC felnőtt férfi csapatával. Liptai István Csepel díszpolgára címet vehetett át 2014-ben. Akkor így nyilatkozott: „Számomra ez a kitüntetés felér egy olimpiai éremmel. Kertebe foglalja egy élet munkáját, hatvanéves csepeli tevékenységemet, amit legyen szó sportról vagy munkáról mindig becsülettel elvégeztem.”

Az 1989-ben bajnokságot nyert csepeli férfi kosárlabdázók minden évben, immár hagyományosan összejárnak, hogy emlékezzenek az egykori sikerre. Az ünnepi alkalmakon szinte mindig megjelent Liptai István, akit nagy szeret***el fogadtak. A harmincadik évfordulón, 2019-ben így idézte fel a régi élményeket lapunknak: „Kellemes emlékek fűznek a bajnokcsapathoz. Minden nagyszerűen sikerült akkor, hiszen kiváló játékosaink voltak. Csodálatos volt a légkör és a csapatszellem. A játékosok jól megért***ek engem, és én is tudtam, mi kell nekik ahhoz, hogy sikeresek legyenek.”

18/08/2024

17/08/2024

Augusztus 17-én ismét Kölyök napokat szervezünk a csepeli strandon! Már délelőtt 10.00 órától várjuk a csepeli családokat, gyerekeket egy igazán szuper kikapcsolódásra, ahol lesz csillámtetoválás, vízi móka, aszfaltrajz-verseny és bemutatkoznak a retró buszok is.

Várunk mindenkit szeret***el! Jöjjenek el és töltsenek együtt egy felejthetetlen napot a Csepeli strandfürdőben!

További részletek a plakáton!

16/08/2024

Balczó András 86 éves

Ma 86 éves Balczó András öttusázó, Csepel leghíreseb sportolója. Háromszoros olimpiai bajnok, a Nemzet Sportolója, az egyetemes öttusasport kiemelkedő alakja, Budapest és Csepel díszpolgára. A híres Balczó András‒Németh Ferenc‒Földi László‒Fáklya Béla csapat tagjaként a Csepel SC először nyerte meg az országos öttusabajnokságot 1959-ben, s még abban az évben a fiatal Balczó András ezüstérmes lett a világbajnokságon egyéniben.

Most, hogy a párizsi olimpia után a lovaglás szám megszüntetésével az öttusasport alapjaiban megváltozik, érdemes emlékezni rá: az olimpiák történetében Magyarország szerezte a legtöbb, összesen tíz aranyérmet a kilencszeres győztes Svédország előtt. Tizedik aranyérmünk Gulyás Michelle nevéhez fűződik, aki pont egy hete győzött Párizsban. Balczó András háromszor állt a dobogó tetején, és ezt a teljesítményt senki nem érte utol a világ öttusázói közül. S már nem is fogják, mert a sportág 110 éves történetében mostantól más lesz az öttusa: lovaglás helyett egy akadálypályát kell majd leküzdeniük a versenyzőknek.
cs. a.

15/08/2024

Százéves a Csepeli Kórház

Weiss Manfréd gyáriparos 1916-ban határozta el, hogy kórházat alapít. Létrehozott egy ideiglenes gyógyintézetet, ahol már fekvőbetegeket is fogadtak, de az épület a I. világháború végére készült el. A kórház ebben az időben csak a gyár dolgozóinak ellátását szolgálta. 1924-re azonban nyilvános kórházzá minősítették már a gyáron kívüli, egészségbiztosítással rendelkező betegeket is fogadták. A földszintes épület emeletet kapott, a fejlődés azonban az ágyak számának emelkedése mellett az alkalmazott orvosok számában is nyomon követhető volt. A második világháború idejére tovább fejlődött Csepel egészségügyi ellátása, 1948-ban elkészült az új szakrendelő és a szülőotthon is. Amikor a kórház bővült a nőgyógyászat és a szülőotthon bekerült a területére. 1960-70-es években az intézmény tovább fejlődött, új osztályok jöttek létre, új pavilon létesült a nőgyógyászatnak, ahol a laboratórium, a belgyógyászat és a traumatológiai osztály is helyet kapott. Ez a sebészet mellett a legsikeresebb osztályok közé tartozott, nemzetközi hírnévre is szert tett. A 90-es évektől a kórház életében nagy változások játszódtak le, rendszeres átszervezések történtek. Az intézmény végül a Jahn Ferenc dél-pesti Kórház telephelye lett. A kórház funkciója jelentősen megváltozott, jelenleg krónikus belgyógyászati és rehabilitációs ellátás folyik az intézmény falai között. (Forrás: Dr. Molnár Lajos: Kórház a város peremén 1974.)

A kerek évforduló kapcsán egykori dolgozók emlékeznek vissza az ott töltött évekre.
Soós Attila, a Csepel Kórház egykori gazdasági igazgatója 1975-ben építész műszaki ellenőrként kezdte meg a munkáját a kórházban, majd gazdasági műszaki szaktanácsadó, 1979-től pedig a gazdasági igazgató lett. „A kórház a 70-es évek végén Egyesített Gyógyító Megelőző Intézetté alakult, a Fővárosi Tanács fenntartásába került. A kerület összes egészségügyi ellátása a Csepeli Kórházhoz integrálódott, hozzánk tartozott a szakorvosi rendelőintézet, a szülőotthon és a háziorvosi ellátás is. Az intézmény az évek során folyamatosan bővült, fejlődött. Új nőgyógyászati pavilon épült, ahová később más egységek is beköltözhettek. A két épület között átjáró létesült, amelyet Sóhajok hídjának neveztünk. Ekkor több mint ezer dolgozója volt a kórháznak, az intézmény önálló konyhával, mosodával rendelkezett. Az épületek állagát sikerült megóvnunk, évente festettünk, a nélkülözhetetlen műszereket meg tudtuk vásárolni. Nagy öröm volt ebben a kórházban dolgozni, családias légkör volt, mindenki ismerte, segít***e egymást. Az 1990-es évek közepétől nehéz időszak következett. Önálló traumatológiai centrumot szerettünk volna létrehozni, megtartva a többi osztályt is, de a Fővárosi Önkormányzat elutasította ezt. A traumatológia a Merényi Gusztáv Kórházba került. Ekkor indult el az intézmény hanyatlása, hisz a megmaradt osztályok már nem tudták azt a profilt nyújtani, mint korábban. A bevételek megcsappantak, a támogatásokat elvonták. A kórház sorsa megpecsételődött.”
Nagy Lajosné, Marika nővér: „1964-1996 között dolgoztam a Csepeli Kórházban ápolónőként. Tíz évet a belgyógyászaton, 22 évet a sebészeten töltöttem. A munkakörülmények, az eszközök nem voltak olyan korszerűek, mint ma. Szétszedhető fémkeretes fecskendőket használtunk, melyeket nekünk kellett elmosni, úgy ment később a sterilizálóba. A vaságyakon vékony kis szivacsmatracok voltak, melyeken nem volt huzat, arra kerültek a lepedők négy sarkuknál megkötve. Kevés volt az ápolónő, nem volt segítségünk, így a nehéz fizikai munkákat is mi végeztük. A kórház lényegesen kisebb volt, mert nem voltak még meg a szárnyépületek csak maga a törzsépület, melyet Weiss Manfréd építtetett. 1964-ben 1300 Ft fizetéssel kezdtem, de szível-lélekkel dolgoztam, ápoltam a betegeket. Molnár Lajos igazgatóhoz bizalommal fordulhattunk, igyekezett a problémákat megoldani.

Nagyon szerettem ott dolgozni, nagyon családias volt a hangulat. A nyugdíjazásom előtti hetekben sírva mentem és jöttem el a kórházból, annyira sajnáltam, hogy befejezem a munkám. Azóta sincs olyan nap, hogy ne jutnának eszembe az ott töltött évek, a szép emlékek.”

Dr. Balla Károly szülész, nőgyógyász szakorvos negyven éven át dolgozott a Csepeli Kórházban. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) budapesti elnökeként mindent megtett, hogy megakadályozza a kórház megszűntetését. „A Főváros tíz éven keresztül döntésképtelen volt a Csepeli Kórház ügyében. A szakszervezet 2003-ban szolidaritási tüntetést szervezett a szakmailag és gazdaságilag megalapozatlan átalakítási tervek ellen. A tiltakozáson közel kétezren vettünk részt, rengeteget foglalkozott vele a hazai sajtó. A Fővárosi Önkormányzat háromszor jelent***e ki, hogy szükség van a Csepeli Kórházra, nem szűnik meg aztán sorra hozták az ésszerűtlen döntéseket, elvitték a traumatológiát, elszállították a röntgengépeket. Nehéz volt mindezt megélni. Szomorú voltam, hisz máig úgy látom, nem volt indokolt a kórház megszűntetése, bár a finanszírozási bravúrok miatt, nehézzé tették a mindennapokat, de a munkakörülmények hosszú időn keresztül adottak voltak, sokkal inkább, mint ma.”

15/08/2024

A hagyományokhoz híven idén újra megrendezzük a Bográcstusát szeptember 14-én a Hungarikum Fesztivál keretein belül.

A gasztronómia szerelmesei a Napközis Táborban ismét szabadtűzi főzőversenyen próbálhatják ki magukat és titkos receptjeiket. 2-8 fős csapatok nevezését várjuk szeptember 10-ig a [email protected] e-mail címre. További részletek a plakáton!

Jöjjenek és főzzék meg barátaik és családjaik kedvenc ételét, nyerjenek értékes díjakat, maradandó élményeket és töltsünk el közösen egy fergeteges napot!

14/08/2024

Csepeli Munkásotthon az 1970-es években. Fotó: Fortepan/FŐFOTÓ, Artfókusz.

14/08/2024

Megjelent a Csepeli Hírmondó legfrissebb száma. A tartalomból: Újjászülethet a Kossuth Lajos utca, Százéves a Csepeli Kórház: egykori dolgozók emlékeztek, Nyári gyermekétkezés, Felmentették az Arany János iskola igazgatónőjét, Nyári tánctábor, Miért fontos a vérplazma?, Csepeli evezősök sikerei az országos bajnokságon, programajánló, rejtvény. Következő számunk szeptember 11-én jelenik meg.
https://www.csepelivaroskep.hu/hirmondo/2024/08/14/csepeli-hirmondo-xv-20-szam/

14/08/2024

13/08/2024

Hogyan lesznek nyitva a boltok az augusztus 20-i hosszú hétvégén?

Az idei augusztus 20-a, keddre esik, így változik a bolti nyitvatartás ezen a hosszú hétvégén. Ha teheti, még pénteken vásároljon be, mert a hétvégén, valamint hétfőn a szokásosnál nagyobb tömeg várható az üzletekben. Augusztus 20-án, csak a benzinkutak, az ünnepnapokon is nyitva tartó kisebb üzletek lesznek nyitva.

Így alakul az ALDI, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Metro, a Penny, a Spar, és a Tesco üzletek, áruházláncok nyitva tartása:
2024. augusztus 18-án, vasárnap az üzletek a szokásos vasárnapi nyitvatartási rend szerint tartanak nyitva,
2024. augusztus 19-én, hétfőn egyes boltok nyitvatartása változhat a munkanap-áthelyezés miatt,
2024. május 20-án, kedden a boltok zárva tartanak.

Gyógyszertárak
Augusztus 20-án az ügyeleti rend szerint működő gyógyszertárak biztosítják a gyógyszerellátást. Az ügyeleti, vagy készenléti szolgálatot ellátó gyógyszertárakról az adott településre, vagy megyénként akár kilistázva az OGYÉI honlapján tájékozódhat.
(Fotó: pixabay)

11/08/2024

6️⃣ ARANY, 7️⃣ EZÜST, 6️⃣ BRONZ: így zártuk az olimpiát! ❤️🇭🇺

11/08/2024

Szabadtéri mozi a Csepeli Szurkoló Arénában. Tegnap este a Nemzet aranyai c. filmet nézhették meg az érdeklődők.

09/08/2024

A magyarok pénteki programja a párizsi olimpián:

ATLÉTIKA (Stade de France)
10.00: női hétpróba (Krizsán Xénia, Nemes Rita - távolugrás, gerelyhajítás)
19.30: NŐI HÉTPRÓBA (800 M)

BIRKÓZÁS (Mars-mező Aréna)
11.00: szabadfogás 125 kg, nyolcaddöntő (Ligeti Dániel-Ashton Adeyemi Amin Mutuwa, nigériai); negyeddöntő
18.15: szabadfogás 125 kg elődöntő

KAJAK-KENU (Vaires-sur-Marne-i pálya)
10.40: női C-2 500 m, középfutam (Kiss Ágnes, Nagy Bianka)
10.50: női K-2 500 m, középfutam (Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra - 10.50; Pupp Noémi, Fojt Sára - 11.00)
11.10: férfi K-2 500 m, középfutam (Nádas Bence, Tótka Sándor; Kopasz Bálint, Varga Ádám)
11.40: férfi C-1 1000 m, középfutam (Adolf Balázs; Fejes Dániel)
12.40: női C-2 500 m, B-döntő (Kiss Ágnes, Nagy Bianka?)
12.50: NŐI C-2 500 M, DÖNTŐ (Kiss Ágnes, Nagy Bianka?)
13.00: női K-2 500 m, B-döntő (Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra?; Pupp Noémi, Fojt Sára?)
13.10: NŐI K-2 500 M, DÖNTŐ (Csipes Tamara, Gazsó Alida Dóra?; Pupp Noémi, Fojt Sára?)
13.20: férfi K-2 500 m, B-döntő (Nádas Bence, Tótka Sándor?; Kopasz Bálint, Varga Ádám?)
13.30: FÉRFI K-2 500 M, DÖNTŐ (Nádas Bence, Tótka Sándor?; Kopasz Bálint, Varga Ádám?)
13.40: férfi C-1 1000 m, B-döntő (Adolf Balázs?; Fejes Dániel?)
13.50: FÉRFI C-1 1000 M, DÖNTŐ (Adolf Balázs?; Fejes Dániel?)

NYÍLTVÍZI ÚSZÁS (III. Sándor híd)
7.30: FÉRFI 10 KM-ES VERSENY (Rasovszky Kristóf, Betlehem Dávid)

ÖTTUSA (Versailles-i Kastély)
13.00: férfi elődöntő - A csoport (Bőhm Csaba) 13.00, B csoport (Szép Balázs) 17.00

TEKVONDÓ (Grand Palais)
9.10: női 67 kg, nyolcaddöntő (Márton Viviana-Ruth Gbagbi, elefántcsontparti - 9.33)
14.30: női 67 kg negyeddöntő, elődöntő
19.30: női 67 kg vigaszág, BRONZMÉRKŐZÉSEK, DÖNTŐK

VÍZILABDA (Paris La Défense Aréna)
férfi elődöntő:
19.35: Magyarország-Horvátország

08/08/2024

A család kérésére tesszük közre e gyászjelentést:

Szomorúan tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy
Mészáros László életének 72. évében örökre megpihent.
Búcsúztatására 2024. AUGUSZTUS 14-ÉN 9:00 ÓRAKOR
a Csepeli temető ravatalozójában kerül sor.
Köszönetet mondunk mindazoknak, akik egy szál fehér virággal
végső nyughelyére elkísérik.

08/08/2024

Egy szabadtéri moziélmény szombatra

08/08/2024

Mostantól egy csúcsminőségű, távirányítóval felszerelt robotporszívó segíti a medencék tisztítását a Csepeli Strandfürdőben.

07/08/2024

Pórázon vagy szabadon?

A kutyasétáltatás szigorúan szabályozott itthon, közterületen minden esetben kötelező a póráz használata. Aki enélkül sétáltatja kedvencét, szabálysértést követ el, melyet pénzbírsággal sújthatnak. Belterületen póráz nélkül csak kutyafuttatókban, zárt udvaron szaladgálhat a kutya. A kutyasétáltatás felelősségteljes tevékenység, magába foglalja a közösségi normák és jogi előírások tiszteletben tartását. Elengedhetetlen, hogy ezeket a szabályokat a kutyatulajdonosok ismerjék és betartsák.

Kutyaetikett

Sokan úgy gondolnak a kutyájukra, mint a leghűségesebb barátjukra, családtagra. A kutya azonban nem ember. Nem racionálisan, hanem ösztönösen cselekszik, szüksége van szabályokra, határokra, melyek keretet adnak az életének. „A következetesség és a megfelelő kommunikáció a kutyatartás alapja” – mondja Nagy Vilmos, a JóKutya Iskola vezetője. „A kutyatulajdonosok sokszor nem ismerik a saját határaikat, kedvenceik reakcióit, ennek ellenére engedik szabadon kutyájukat. Vannak Csepelen olyan területek, ahol szabály szerint nem lehet póráz nélkül kutyát sétáltatni, ilyen például a Kis-Duna-part is, mégis elfogadott, hogy ott többen megteszik ezt. Érdemes szem előtt tartani azonban, hogy mások is használják a sétányt, sportolnak, kikapcsolódnak itt. A kutyatulajdonos felelőssége, hogy a kedvence jól nevelt, kézben tartható legyen. Ha két kutyás találkozik, alapvető illemszabály, hogy mindketten behívják, időben pórázra tegyék az ebeket. Ez mindamellett, hogy udvarias gesztus, biztonságérzetet ad, hisz ránézésre senki sem tudja megítélni, hogy a másik miként bánik a kutyájával, mennyire kezel jól egy-egy helyzetet. A póráz védi a kutyát a váratlan, balesetveszélyes helyzetektől, könnyebben elkerülhetők a konfliktusok” – hangsúlyozza Nagy Vilmos. Egyúttal hozzáteszi, a flexibilis pórázon sétáltatott kutya is sok kellemetlenséget okozhat, hisz akár öt-tíz méterre is eltávolodhat a gazdájától. Bár pórázon van, mégis zavaró lehet, hisz odaszaladhat, kitámadhat másokra. A szájkosár csak a közforgalmú közlekedési eszközökön kötelező, illetve, ha az állat agresszív magatartást tanúsít, vagy ha a hatóság az ebet korábban veszélyesnek minősít***e. Szájkosár használatára önkormányzati rendelet nem kötelezhet.

Kutyafuttató

Kutyafuttatóba lehetőleg szocializált kutyával menjünk. Ha más kutyák is tartózkodnak ott, illik megkérdezni, hogy bemehetünk-e. Ha kedvencemnek vannak rigolyái, akkor fontos azokat jelezni, kommunikálni. Például: nem szereti, ha fölé állnak, támadásnak veszik ezt. Ha a jelenlévő gazdik nem veszik ezt figyelembe, nem partnerek, akkor ne menjünk be a kutyafuttatóba. Amennyiben elsőként érkezünk, de a kutyánk nem fér össze más ebekkel, nyugodtan kérhetek tíz-tizenöt percet, amíg átmozgatjuk.

Kutyás, nem kutyás

Kutyasétáltatásnál is fontos, hogy megadjuk egymásnak a kellő tiszteletet. Kutyánkat ne engedjük másokhoz közel anélkül, hogy előtte engedélyt kérnénk. Tartsuk szem előtt, hogy nem mindenki kedveli a kutyákat. Ugyanakkor ez fordítva is igaz. Ne hagyjuk, hogy idegenek odanyúljanak kedvencünkhöz anélkül, hogy engedélyt adnánk erre. Nem minden kutya szereti az idegenek közeledését. „Jó lenne, ha az iskolában oktatnák, hogyan kell bánni az állatokkal és azt is, hogyan kellene viselkedni azoknak, akiknek nincs és nem is volt a környezetében kutya. Meg kellene tanítani az embereknek, hogyan lehet elfogadható keretek között megközelíteni, megsimogatni egy kutyát” - emeli ki a kutyaiskola vezetője. Ugyanakkor hozzáteszi, sokan ott rontják el a kölyökkutya nevelését, hogy séta közben megengedik, hogy kedvencük bárkihez odamenjen, felugráljon, végig nyalja őket. Egy pár hónapos kölyök bájos, de ha az a kutya rövid időn belül 30 kilós lesz és ugyanúgy odaszaladgál idegenekhez, az már nem annyira kedves gesztus. Főként, ha ezután simogatás helyett büntetést is kap, az következetlen és értelmezhetetlen a kutya számára.

Futók, biciklisek

A Kis-Duna-parton sokan sportolnak, futnak, gyakran nem ügyelnek az ott sétálókra, így a kutyásokra sem. Szorosan a kutyák mellett futnak el, sokszor hátulról, hirtelen ugranak ki, ami ijedséget okozhat. „A kutya egy ilyen váratlan helyzetben akár oda is kaphat. Biciklisek és a rolleren száguldozók sem tartják tiszteletben az ott sétálókat. Érdemes lenne jobban odafigyelni egymásra, ahogy közeledünk szólni, hogy ne okozzunk rémültet” – mutat rá Nagy Vilmos. Ugyanakkor kiemeli, a kulturált kutyatarás része a kutyapiszok összegyűjtése is. Ahogy fogalmaz, ebben a kérdésben jól áll a kerület, de van hová fejlődni, ugyanakkor több kutyás hulladékgyűjtőre is szükség lenne.
Potondi Eszter

07/08/2024

A magyarok szerdai programja a párizsi olimpián


ATLÉTIKA (Trocadéro/Stade de France)
7.30: MARATONI GYALOGLÁS VEGYES VÁLTÓ (Oláh Barbara, Venyercsán Bence), Trocadéro
10.00: női 100 m gát előfutam (Kozák Luca, Kerekes Gréta)

BIRKÓZÁS (Mars-mező Aréna)
11.00: kötöttfogás 87 kg (Losonczi Dávid, 12.00 körül) nyolcad- és negyeddöntő
18.15: kötöttfogás 87 kg elődöntő

KAJAK-KENU (Vaires-sur-Marne-i pálya)
9.30: előfutamok - női K-1 500 (Gazsó Alida Dóra - 9.40, Csipes Tamara - 10.20), férfi K-1 1000 m (Kopasz Bálint - 11.00, Varga Ádám - 11.10), C-1 1000 m (Fejes Dániel - 10.40, Adolf Balázs 12.20), reményfutamok - női K-1 500, férfi K-1 és C-1 1000 m

TEKVONDÓ (Grand Palais)
9.00: férfi 58 kg (Salim Omar Gergely, 12.13), selejtező
14.30: férfi 58 kg, negyeddöntő, elődöntő
19.30: férfi 58 kg, vigaszág, BRONZMÉRKŐZÉSEK, DÖNTŐ

VITORLÁZÁS (Marseille-i jachtkikötő)
13.13: ILCA 7 (Vadnai Jonatán) éremfutam

VÍZILABDA (Paris La Défense Aréna)
20.35: férfi negyeddöntő, Magyarország-Olaszország

06/08/2024

Szerdán temetik el Szárkiszján Ádámot Jerevánban

Augusztus 7-én, szerdán, magyar idő szerint délelőtt fél 10-kor temetik el Örményország fővárosában, Jerevánban Szárkiszján Ádámot, a Csepeli Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnökét, aki 63 éves korában, július 23-án hunyt el – közölte érdeklődésünkre felesége, Szárkiszján Ádámné, aki két közös gyerekükkel már Jerevánban tartózkodnak. Szárkiszján Ádámtól az örmény apostoli egyház szertartása szerint vesznek végső búcsút.

Szárkiszján Ádám 1961. október 14-én született Jerevánban, 1994-től magyar állampolgár. 1979-1984 között a Jereváni Komitasz Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán szerzett diplomát. 1984-1988 között a Jereváni Állami Zeneiskola hegedű tanára, a Jereváni Kamarazenekar tagja. Egy örmény zenekar hegedűművészeként 1985-ben járt Magyarországon, amikor megismerkedett Csepelen élő feleségével. „Ő akkor a katonai szolgálatát teljesít***e, én pedig érettségiztem. Nem tudott magyarul, de mind a ketten értettünk oroszul. Majdnem három évig leveleztünk, amikor szüleim meghívták Ádámot egy hónapra 1987-ben, s akkor ő megkérte a kezemet. Rá egy évre összeházasodtunk, s elhatároztuk, hogy Csepelen fogunk élni” – mondta Szárkiszján Ádámné.

Szárkiszján Ádám 1988-ban települt át véglegesen Magyarországra. 1989-1990 között a Hunfalvy János Kéttannyelvű Külkereskedelmi, Közgazdasági SZKI orosznyelv tanára, az iskolai zenekar vezetője volt. 1990 és 1997 között a Csepeli Fasang Ádám Zeneiskola hegedű tanára, 1989 és 1990 között a Tóth Aladár Zeneiskola hegedű tanára. 2003-ban az ELTE-n végzett tolmács/fordítóként örmény-magyar és magyar-örmény nyelveken. 1995 óta a Csepeli Örmény Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, 2002 és 2006 között az Országos Örmény Önkormányzat alelnöke, 2007 és 2011 között elnöke.
Fő tevékenysége volt Csepelen, fővárosi és országos szinten is az örmény kultúra terjesztése, kulturális programok rendezése, szervezése. „Ádámnak először magyarul kellett megtanulnia, de elég gyorsan elsajátította. Közben én és két gyerekünk is megtanult örményül. Budapesten az Orlay utcában található Örmény Katolikus Templom a magyarországi örmény közösség központi helye. Ádám fontosnak tartotta az örmény vallás és nyelv ápolását. Számos örmény történelmi témájú filmet fordított le magyarra, amelyeknek én voltam a narrátora, s amelyeket az örmény kulturális központokban vetít***ek le nagy sikerrel. Minden évben hazautazott Jerevánba, ahol bátyja és nővére él. Amikor kiderült, hogy súlyos beteg, maga kérte, hogy Jerevánban temessük el.”

Cs. A.