08/07/2022
Ez a kép egy helyi ékszerboltban készült.
Ami miatt kitettem az a következő:
Balin a gyerekeket amíg el nem indul, folyamatosan karban tartják. Hordozzák. Hordozza az anyja, a nagyanyja, a nagybácsi, a testvérei, az összes rokona. Ezek a gyerekek az első kb. 8-10 honapjukat a felnőttek ölelő karjaiban élik meg. És ezek a felnőttek mindig mosolyognak. Olyan természetességgel teszik mindezt, hogy csak gyönyörködtem benne.
Ez a fiatal lány úgy dolgozik egyedül!!! ebben a boltban, hogy a kisbábáját folyamatosan kézben tartja. Ha szüksége van a két kezére, akkor teljesen természetesen átadta a kezembe, majd visszavette. De ez fordítva is így van. Ha gyerekkel mész be egy
boltba, azonnal átveszik és hagynak körbenézni.
És minden természetesen megy. A balinézek szeretik a gyerekeket. Pontosabban, jól szeretik a gyerekeket. És ezek a gyerekek soha nem sírnak. Mindig mosolyognak. Letükrözik a mosolygós felnőtteket. Ilyen egyszerű az élet…
Tudod a gyereket nem lehet túl szeretni. Nem lehet eleget a közeledben.
A gyerek az érintésen keresztül tanulja meg azt a nonverbális kommunikációt, ami meghatarozza majd a későbbi kapcsolatait.
A bőr nyelve az érintés. Hiába mondod bárkinek, hogy szeretlek, ha ezt nem követi érintés, mindig kérdések maradnak az érzéssel.
Az érintés egy külön nyelv, ami mélyebb a szavaknál is.
Szeressetek. Öleljetek és mosolyogjatok. A mosoly és az érintés jó energiákat indít el…