14/10/2022
„A németet tanuló nyolcadikosok kétharmada elhasalt az országos nyelvi mérésen” avagy hogyan is értelmezzük a nyelvi kompetenciamérések eredményeit?
Tegnap reggel a fent idézett Eduline cikkel kezdődött a napom, ugyanis idén már másodjára kerültek „címlapra” a kompetenciamérések: tavasszal az újonnan bevezetett digitális mérés nem mindig megbízható tesztfelülete miatt, most pedig a (német) nyelvi méréseken elért eredmények miatt.
Mivel az elmúlt három évben, valamint jelenleg is doktori tanulmányaim keretében a német célnyelvi és idegen nyelvi méréssel foglalkoztam és foglalkozok, úgy éreztem, hogy fontos lenne támpontot adni azok számára, akik laikusként próbálják értelmezni az eredményeket. Így hát rövid írásom célja nem az eredmények értékelése (hisz erre részlegesen majd a disszertációmban kerül sor), hanem sokkal inkább az edukáció.
Valóban, a 2022-es új, digitális idegen nyelvi mérésen országos szinten a 8. évfolyamos tanulók 31 %-a, valamint a 6. évfolyamos tanulók 51%-a tudta teljesíteni a tőle elvárt A2-es, illetve A1-es nyelvi szintet. Ez az adat önmagában meghökkentő (és elszomorító) lehet, de számos szempontot figyelembe kell vennünk az értékelésekor, ami a mérésre, vagy akár az oktatásra vonatkozhat:
- Milyenek voltak az előző években elér eredmények?
- Mekkora változást jelentett a digitális mérésre való áttérés?
- Volt lehetőség az új típusú feladatok gyakorlására?
- Van eltérés a német és az angol mérés feladatai, kompetenciaterületei között?
- Milyen mértékben használják az idegen nyelvet a tanórát?
- Milyen hatása volt a pandémiának a mérésre?
- Van elegendő, jól képzett nyelvtanár a német órák megtartására?
- stb.
A kommentekben többnyire az utolsóként megemlített szemponttal találkozhatunk, de az előzőek talán még ennél is fontosabbak, hisz csak akkor kaphatunk megbízható eredményt, ha a mérés is megbízható. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a német nyelv egyáltalán nem népszerű a gyermekek (és a szülők körében), így az angol térhódításával már az általános iskolákban háttérbe szorul. Ezt a helyzetet csak tetézi az ehhez hasonló eredmények körüli hírverés, ám valóban, az eredmények gondolkodásra és cselekvésre adnak okot.
A cikkben kiemelt idegen nyelvi mérés 8. évfolyamos eredményeit hoztam illusztrációként rövid írásomhoz, melyben remélem sikerül érzékeltetni, hogy mennyi mindentől függhetnek a mérési eredmények. (A diagrammok az Oktatási Hivatal adatai alapján készültek.)
Izgatottan várom, hogy az idei tanévben bevezetett bemeneti mérések eredményei milyen kapcsolatban állnak majd a kimeneti mérésekkel, illetve mennyi segítséget nyújtanak a kollégáknak, diákoknak a jövőre vonatkozóan.