25/08/2023
Figyelmeztetés.
Az alábbi cikk az Omme oldaláról kerül megosztásra.
A vártnál kicsit hamarabb – Magyarországon is megjelent az ázsiai lódarázs (Vespa velutina).
A méhészek számára nem ismeretlen a probléma, ugyanis az elmúlt években több cikk is foglalkozott a témával. 2004-ben Kínából hurcolták be Európába az ázsiai lódarazsat (Vespa velutina). Először Délnyugat-Franciaországban ismerték fel a jelenlétét, azóta Franciaországban elterjedt, majd Németországon és Olaszországon keresztül közelített felénk – ezeken felül több európai országban is jelen van. Megjelenése nem volt kérdés senki számára, azonban mivel ausztriai jelenlétéről nem volt hivatalos információ, a szakma a megjelenésére később számított.
A hazai első észlelés híre két napja érkezett az OMME-hoz Győr-Moson-Sopron megyéből. (Mosonmagyaróvár környékéről). Azonnal felvették a kapcsolatot az érintett méhésszel, továbbá egy rovartani szakértővel, aki a fotók alapján megerősítette a gyanút. Az elfogott gyanús példányokból a tegnapi napon érkezett néhány darab a méhész Egyesülethez amit a tegnapi, 08.24. napon átadtak a rovarszakértőnek.
A hivatalos azonosítás még időbe telik, de szemrevételezés alapján ma a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársa azonosította és elismerte, hogy ázsiai lódarázsról (Vespa velutina) van szó.
A hivatalos azonosítást követően Magyarország illetékes szervei jelentést tesznek az EU felé az említett invazív faj hazai megjelenéséről.
Az említett faj elterjedésének felméréséhez kérjük, fokozottan figyeljenek az ázsiai lódarázs esetleges megjelenésére, észlelés esetén fotóval, videóval dokumentálják azt, és jelezzék a megyei szaktanácsadó felé. Tekintettel arra, hogy az első észlelés Győr-Moson-Sopron megyében, a Szigetközben történt, ezért főleg az ország nyugati felében érdemes figyelni.
“Talán a legfontosabb tisztázandó, hogy az ázsiai lódarázs (még egyszer: Vespa velutina) nem azonos a hatalmas termetű, ázsiai elterjedésű óriás lódarázzsal (V. mandarinia), amelyet helyenként japán lódarázs néven is emlegetnek. Sokkal-sokkal kisebb termetű annál. Sőt, valójában kisebb, mint a nálunk őshonos európai lódarázs (V. crabro). Nem agresszívabb, és nem is jelent az emberre nagyobb veszélyt a mi lódarazsunknál, hiszen az ázsiai lódarázs eredeti élőhelyein, például Kínában is élnek „néhányan” az emberi faj képviselőiből, akikkel évezredek óta megférnek egymás mellett. Egy 2007–2010 között végzett vizsgálat szerint Franciaországban az ázsiai lódarázs megtelepedése után sem mutatkozott növekedés a jelentett darázsszúrások számában. Riadalomra tehát, úgy tűnik, nincs ok: hazai megjelenése, megtelepedése nem jelent nagyobb kockázatot, mint amilyenben eddig is éltünk.
Az ázsiai lódarázs európai megtelepedése nem azért okozhat gondot, mert ez a faj „gyilkosabb”, veszedelmesebb volna a többinél (nem az), hanem mert előszeretettel vadászik nyugati mézelőméhekre (Apis mellifera).
A nyugati mézelőméhek elsődleges gazdasági haszna nem a mézkészítés, hanem a termesztett növények beporzása, így egy méhekre vadászó jövevényfaj érthetően sehol sem szívesen látott vendég.
Ugyanakkor az eddigi francia kutatásoknak nem sikerült feltárniuk, hogy valójában milyen mértékű az ázsiai lódarázs károkozása a méhkaptárakban. A becslések igen széles skálán mozognak, jobbára anekdotikusak, és egyelőre nem sikerült az ázsiai lódarázs hatását elkülöníteni a nyugati mézelőméheket érintő egyéb káros tényezőktől (mezőgazdaságban használt vegyszerek, élősködő atkák stb.). Lehetséges tehát, hogy e téren is nagyobb a velük kapcsolatos riadalom füstje, mint a lángja.
Nem kell örülni neki, de tartani sem kell tőle jobban, mint őshonos rokonaitól – legalábbis nekünk.
A nyugati mézelőméheknek talán igen. Az ázsiai lódarázs történetének fő tanulsága sokkal inkább az, hogy mennyire komoly, utólag visszafordíthatatlan következményekkel járhat, ha az ember felelőtlenül fajokat hurcol be új élőhelyekre. Az ázsiai lódarázs nem akart európai területfoglalást, de idehozták, és csak teszi, ami a dolga: életben marad és szaporodik. Nekünk, európaiaknak pedig meg kell tanulnunk együtt élni vele.”
Dr. Vas Zoltán,�Magyar Természettudományi Múzeum
http://www.omme.hu/megjelent-az-azsiai-lodarazs/
