Reformátusok Lapja, Kelenföld (2025)

19/12/2024

Sorozatunkban a Jézus korabeli Palesztina történetét dolgozzuk fel, hogy érthetőbbé váljon az a kulturális és politikai környezet, amelyben az evangéliumok, illetve az apostolok cselekedeteinek története játszódott. Az első részben az elgörögösödő, hellenizálódó Palesztinát mutatjuk be Nagy Sándor hódításától a templom második pusztulásáig. Amennyiben igaz a mondás, miszerint boldog az a nép, amelynek nincs történelme, akkor a zsidóság életébe Nehémiásnak és Ezsdrásnak köszönhetően rendkívüli boldogság költözött. A babiloni fogságból hazatérő zsidók életéről rendkívül kevés a biztos ismeretünk. A jeruzsálemi templom (az úgynevezett második templom) még Ezsdrás és Nehémiás megérkezése előtt felépült, Dárius perzsa király idejében szentelték fel az udvar engedélyével, miután a júdeai királyi családból származó Zerubábel helytartó és Jósua főpap a zsidók egy visszatelepülő közössége élén megérkeztek a tartományba. Hogy az Ezsdrás és Nehémiás korától Nagy Sándor hódításáig terjedő időszak politikai eseményei milyen hatást gyakoroltak Jeruzsálemre, nem tudjuk. Júdea a Perzsa Birodalom részeként, a folyón túli tartomány helytartójának irányítása alatt meglehetősen autonóm módon működött, élén a főpap állt, aki a belső ügyeket irányította. A helytartót csak az érdekelte, hogy az adó befolyjon, illetve a birodalom politikája érvényesüljön. Vallási értelemben ugyanakkor kifejezetten intenzív időszakot láthatunk, ekkor kezdték a vallásos élet kereteit és formáit meghatározni, valamint kanonizálták az írásokat. A Jézus korabeli Palesztina történetéről ünnepi lapszámunkban olvashatnak. #

Fotó: Getty Images

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

19/12/2024

Manapság a férfi- és női szerepek kérdése – általában is, de legfőképp a férfi és a nő családon belül elfoglalt szerepköre – a teológiai etika egyik legfontosabb témájává nőtte ki magát. Ha valami biztos, az az, hogy ezt egy ilyen rövid esszé keretében nem tudjuk kielégítő módon feldolgozni. A témával való foglalatoskodást az sem könnyíti meg, hogy egyrészt számos olyan konnotáció tapad hozzá a múltból, amelyet ma sokan a „keresztyén családmodellel” azonosnak tekintenek (holott nem vagy nem teljesen feleltethető meg vele), másrészt a releváns bibliai passzusok értelmezését manapság olyan ideológiavezérelt szempontok határozhatják meg, amelyek eredményeképp a szövegből levont következtetéseink bizonyosan nem felelnek meg a bibliai szerző intencióinak. Még úgy sem, ha adaptáljuk őket a jelenkori társadalmi és kulturális viszonyokra. A zavart a téma tárgyalásának negatív következményei is fokozhatják, nevezetesen az, hogy ha közösen meghatározunk és elfogadunk egy bibliai családmodellt, az a házasfelek számára könnyen annak apropójává válhat, hogy ilyen-olyan családi konfliktusok, krízisek alkalmával „törvényként” lobogtassák egymás előtt, egy felsőbb tekintélyre apellálva sarokba szorítva a másikat, hárítva a saját felelősséget. Márkus Tamás András református lelkipásztor gondolatait ünnepi lapszámunkban olvashatják.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

18/12/2024

„Két különösen nemes célja van az életünknek. Az egyik, hogy Isten dicsőíttessék általunk, a másik, hogy embertársainknak használjunk. Mit ér az élet, ha nem ezeknek a céloknak a szolgálatára fordítjuk? Néhány esztendő, egynéhány jó és gonosz nap után majd elmúlik, mintha soha nem lett volna.” E sorokkal kezdi a keresztyén olvasóhoz szóló elöljáró beszédét Szikszai György 1785-ben. Az „öreg Szikszait”, a prédikátor által írt imádságoskönyvet kétszáznegyven évvel később is forgatják a protestánsok, mert az abban fogalmazott gondolatok ma is iránymutatók. Ugyanakkor határainkat feszegető, zavarba ejtő, korunkban zsigeri elutasítást kiváltó sorokkal is találkozunk. Keménynek tűnik például a fent leírtak szerint gondolkodni munkáról, életről. Mit is kívánjunk a magunk számára egy esztendő küszöbén, ha komolyan vesszük, hogy „csak az ér valamit az életünkben, amit Isten dicsőítésére, embertársaink hasznára és azzal együtt üdvösségünk munkálására fordítunk, a többi mind hiábavalóság”? Gacsályi Sára gondolatait karácsonyi lapszámunkban olvashatják.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

18/12/2024

Az ifjúság szolgálatának éve lesz 2025, amelyhez igei vezérfonalként a 103. zsoltár ötödik versét választották a szervezők: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.” Ez az Ige egyrészt kifejezi a fiatal korosztály újjászületését, másrészt azt is magában foglalja, hogy Isten megújít minket a hitünkben, abban az első szeretetben, amelyet tőle kaptunk. Az egyház és az ifjúsági munka megújulása is fájdalmakkal jár. Ha a missziót komolyan gondoljuk, szembe kell néznünk a gyengeségeinkkel, például azzal, hogyan fogadjuk be a fiatalokat a vasárnapi istentiszteleteken. Hiába várjuk passzívan, hogy jöjjenek, már évtizedek óta nem akarnak, nekünk kell lépni. A következő tematikus egyházi esztendő céljairól, programjairól és kiemelt témáiról a szervező együttes két tagja, Oláh Luca vallástanár és Ablonczy Áron lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának munkatársai számoltak be lapunknak. Kik állnak a szóban forgó esztendő középpontjában? A válaszokért lapozzák fel ünnepi számunkat.

Fotó: Hurta Hajnalka

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

18/12/2024

Adventi istentiszteletre harangoznak a szentendrei református templomban. Isten háza kívül-belül hófehér, még a török hadak elől menekülő ortodox szerb közösség építette a XVIII. században. Körülötte rendezett udvar, a téli zimankó sem veszi el a báját. Díszkertjében a kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán szobra emlékezteti a belépőt Krisztus önfeláldozó szeretetére. Az összegyűltek testvéri szeretettel beszélgetnek, öleléssel üdvözlik egymást. Alig van szabad hely a padsorokban, feltűnően sok a középiskolás. A Kossuth rádió december 25-én közvetíti a gyülekezet karácsonyi istentiszteletét, emiatt látogattunk el a dunakanyari városba. A gyülekezeti riportot lapunk ünnepi számában olvashatják.

Fotó: Sebestyén László

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

17/12/2024

Ézsaiás Krisztus születése előtt hétszáz évvel írt a gyermekről, aki nekünk adatik. Minden élet Isten ajándéka, de ez a fiú különösen az, mert ahogy a próféta mondja, világosságot hoz. Nem közönséges gyermek, Ézsaiás azt mondja: „az uralom az ő vállán lesz”, és „uralma növekedésének és békéjének nem lesz vége”. Igen, lehet, hogy sötét van, de valaki jön, aki fényt hoz, reményt a reményteleneknek. Isten azt ígéri, hogy eljön a szabadulás. Milyen csodálatos, hogy a karácsony a maga szekularizmusával és kommercializmusával akaratlanul is megvilágosodik! Millió és millió fény pislákol, mind azt üzeni: eljött a világ világossága! Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspökének gondolatait ünnepi lapszámunkban olvashatják.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

17/12/2024

A remény gyertyáját gyújtották meg advent második vasárnapján a nyírpazonyi testvérek: a Nyíregyháza melletti, csaknem négyezer lelket számláló település négy főbb útvonalát járták végig, és dicsőítő énekkel szolgálták Istent. 2015-ben indult az első kántálás az akkori lelkész, Nagy József szervezésében. Azóta hagyománnyá nemesedett, és már várja a falu apraja-nagyja, hogy a decemberi vasárnapokon fényt vigyenek a helybeliek az adventi készülődésbe. Victor László lelkipásztort az egyházközség és a település szimbiózisáról kérdeztük. Hogy miért lényeges a kántálás a faluban, megtudhatják lapunk ünnepi számából.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

17/12/2024

🏆🥇🥈🥉Gratulálunk esszépályázatunk díjazottjainak! Lapunk esszéíró versenyére összesen 39 pályamunka érkezett: 14 az ifjúsági, 25 pedig a felnőtt kategóriában. A résztvevők személyes bizonyságtételeiket osztották meg, őszintén vallottak példaképeikről, valamint a velük való birkózás kihívásairól. Írásaikban megindító történeteket tártak elénk arról, hogyan alakította át mindennapjaikat a digitális jelenlét, és életük olyan sorsfordító pillanatairól is szóltak, amikor Isten valamit visszatartott – egy álmot, egy lehetőséget vagy egy vágy beteljesülését. Ezek az írások újra és újra rávilágítottak arra, hogy bármennyire fájdalmasként élték meg akkor a várakozást, a veszteséget vagy a hiányt, végül értelmet nyert, mert Isten jobbat tervezett. Lenyűgözött bennünket a pályázók őszintesége, önreflexiója és hiteles, magával ragadó hangja. A zsűrinek nem volt könnyű dolga, de végül sikerült kiválasztani a legkiemelkedőbb írásokat. Három esszé különösen kiemelkedett jól kidolgozott, átgondolt és érzelmileg gazdag megfogalmazásával. Egyöntetű döntést hoztunk, és örömmel tesszük közzé a nyertesek nevét.

Ifjúsági kategória:
I. díj – Moravszki Orsolya
II. díj – Balázs-Gál Eszter
III. díj – Sóskuti Fanni

Felnőtt kategória:
I. díj – Mátrai Annabella (írói álnév)
II. díj – Horváthné Csalló Júlia
III. díj – (Mezőségi Imre - írói álnév) Végső István

Gratulálunk a győzteseknek, és hálás szívvel köszönjük minden résztvevőnek, hogy megosztották velünk gondolataikat! Az esszék közül a két első helyezett munkáját az ünnepi dupla számunkban olvashatják. Mindkét kategória második és harmadik helyezettjeinek írásait pedig 2025 során jelentetjük meg. A legjobb művek sem maradnak rejtve, ezért a következő hónapokban sorra bemutatjuk a továbbiak közül is a legkiemelkedőbbeket. Kedves Pályázók! Köszönjük, hogy írásaikkal gazdagították közösségünket, hitünket és reményünket! 🙏

A díjakat örömmel adjuk át a nyerteseknek.
16–22 ÉVES KOROSZTÁLY:
I. díj: Csillagpont-belépő két fő részére a fesztivál teljes idejére + éves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)
II. díj: Könyvvásárlási utalvány a Kálvin Kiadótól +féléves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)
III. díj: Könyvcsomag a Harmat Kiadótól + negyedéves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)

23–45 ÉVES KOROSZTÁLY:
I. díj: Hétvége Balatonfüreden a Siloám üdülőben két fő részére + éves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)
II. díj: Könyvvásárlási utalvány a Kálvin Kiadótól + féléves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)
III. díj: Könyvcsomag a Harmat Kiadótól + negyedéves előfizetés a Reformátusok Lapjára (online és print)

13/12/2024

Gyermekként volt kapcsolatom az egyházzal, majd amikor a diplomaszerzés után, a későbbi feleségemmel elkezdtük tervezni a közös életünket, mindkettőnkben megfogalmazódott, hogy szeretnénk majd házasságunkat Isten előtt is megerősíteni, református egyházi keretek között. Ekkor már (és még) Tatán laktunk, Márkus Mihály püspök mondott áldást a házasságunkra. Miután megszületett az első gyermekünk, felismertem, hogy férjként, szülőként felelősséggel tartozom a családomért, és ehhez kell egy sorvezető, amely mentén irányíthatom az életem: a munkát, a családot. Bizonyára van erre receptje a nem hívőknek is, én mégis meg vagyok arról győződve, hogy ez Jézus Krisztus nélkül nem megy, nincs más lehetőség, ő a biztos pont az életünkben. Ez a felismerés, illetve ez a bizonyosság egyre erősebb és tudatosabb lett bennem az évek alatt. 50. lapszámunk Névjegy rovatából ismerjék meg Balogh Mihály agrármérnököt, a Mocsai Református Egyházközség főgondnokát.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

13/12/2024

Ha papíron találkozom egy valaha elhangzott prédikációval, az olykor még teljesebbé teszi a befogadását. Újraolvashatom egy-egy mondatát, bekezdését, a szoros olvasás után végigszáguldhatok a teljes szövegen, ceruzával széljegyzetelhetem a megértetteket és az olvasás közben támadt felismeréseket, továbbgondolásokat. Mindez élesztheti az istentisztelet-látogatás esetleg megcsappanó vágyát is. Két puha fedelű, immár agyonfirkált könyvecskét tartok a kezem ügyében, a Kálvin Kiadó adta ki őket a Magyar Református Igehirdetők elnevezésű sorozatában. Prédikációskötetek, mindkettőt Steinbach József püspök válogatta egy-egy, életművét tekintve XX. századi súlypontú igehirdetőtől. Az egyikük: Boross Géza (1931–2010) teológusprofesszor, huzamosabb ideig budapest-törökőri lelkipásztor. Másikuk: Farkas József (1914–1999), a Gyulai Pál utcai (Budapest-Klauzál téri) gyülekezet alapító lelkipásztora. Általában egyik nap az egyik, másik nap a másik könyvből töltekezem, a közvetlen bibliatanulmányozás mellett. Ezt a ritmust, megfigyeltem, az írja olykor felül, ha az átlagosnál szorultabb helyzetben érzem magam, vagy éppen valami olyan szellemi fickánkozásra támad vágyam, amely igeközelben marad. Az első esetben Boross Géza Engem pedig betölt az Úr Lelke, a második esetben Farkas József A világ tele van Istennel című könyvét részesítem előnyben. A recenzió 50. lapszámunk Könyvjelző rovatában olvasható.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

13/12/2024

Egy október közepi napon, szinte égi ajándékként találunk rá egy belvárosi könyveskocsiban Horváth József – az általunk és sokak által szeretve tisztelt aranydiplomás és Apáczai Csere János-díjas tanár és helytörténész – A csurgói alma materért című munkájára. Ennek alcíme öt olyan személyiség neve, akik elválaszthatatlanok a somogyi „első oskola” történetétől. A szerző – Szászfalvi László lelkipásztor, országgyűlési képviselő ösztönzése nyomán – 2022-ben egy csokorba fűzte Gróf Festetics Györgyről, Nagyváthy Jánosról, Csokonai Vitéz Mihályról, Baksay Sándorról és Matolcsy Sándorról publikált korábbi könyveinek anyagát. Mégpedig a Csurgói Városi Könyvtár első köteteként. Most, amikor a Károli Gáspár Református Egyetem harmincegyedik születésnapja körül járunk, jussanak eszünkbe mindazok, akik hozzá hasonló módon, szívvel, tudással és hévvel igyekeztek hozzájárulni a mi „Károli oskolánk” gyarapodásához. Petrőczi Éva írását lapunk 50. számában olvashatják.

Fotó: Petrőczi Éva

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

12/12/2024

Képzeljünk el egy kisfiút, akit tízéves kora óta vonz a műanyag világa. Általános iskolában majdnem megbukik fizikából, tanárai nem sokra tartják a szellemi képességeit. A szakmunkásképzőben felismerik, hogy különös kémiai látásmódja van, a képleteket, egyenleteket úgy olvassa, mint a verset. A fiú útja szakközépiskolán és egyetemen át vezet, idővel sikeres cégvezető lesz, az élet és az alkoholproblémák azonban szinte a halál szélére sodorják. Büki László felé ekkor nyúlt ki Isten – élete itt vett száznyolcvan fokos fordulatot. A soltvadkerti főgondnokkal készült interjú lapunk 50. számában olvasható.

Fotó: Újvári Sándor

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

12/12/2024

A tengerentúlon a bibliaeladások idén október végéig huszonkét százalékkal emelkedtek a tavalyi év azonos időszakához képest, olyannyira, hogy a The Wall Street Journal üzleti napilap „a bibliakiadás aranykorának” nevezi a jelent. Mindez ráadásul szembeállítva az amerikai nyomtatottkönyv-eladások kevesebb mint egyszázalékos növekedésével ugyanebben a periódusban. Aranykor a biblianyomtatásban? Az új kiadások és az innovatív megjelenési formák – például jegyzetelésre alkalmas, modern fordítások vagy esztétikus kivitelezések – szintén hozzájárulnak a vásárlási hajlandóság fokozódásához. A bibliakiadás aranykora nemcsak a tartalom iránti igényre épít, hanem a kiadók kreativitására és célzott marketingkampányaikra is. A Biblia iránti kereslet növekedése azt mutatja, hogy az emberek egyre inkább válaszokat keresnek a modern élet kihívásaira és a bizonytalan világ helyzeteire. Érdekes lesz látni, hogy ez a tendencia hogyan alakul 2025-ben és azon túl. 50. lapszámunk kitekintő rovatában olvashatnak arról, hogy eljön-e az aranykor a biblianyomtatásban.

Fotó: Getty Images

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

12/12/2024

„Tardonára menjetek emberséget tanulni!” – ezt nem más mondta, mint a sokak szerint legnagyobb magyar regényíró. Jókai Mór a szabadságharc leverése után néhány hónapig ebben a borsodi faluban bujdosott, ahol „jó, becsületes, kálvinista kurta nemesek laknak”, és „van egy derék papjuk, aki vasárnap lelki táplálékkal ellátja őket, s egészen meg vannak a sorsukkal elégedve”. A Bükk hegység északi lejtőjén, festői szépségű völgyben fekszik egy kis falu, amelyet átszel a vele azonos nevű patak. A legtöbb honfitársunk talán még nem hallott róla, de jövőre sokan megismerhetik a nevét, hiszen február 18-án ünnepli az ország Jókai Mór kétszázadik születésnapját, és Tardona a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik. A már 1848–49-ben híres magyar író és újságíró-lapszerkesztő, a márciusi ifjak egyik vezetője 1849 őszén, kora telén ezen a borsodi településen rejtőzött, és itt töltött hónapjait később több művében megörökítette. Mérten Nikoletta, aki első női lelkipásztorként került a közösség életébe, lassan már tizedik éve szolgál itt. A lelkésznő azt is elárulja, hogy nem cserélné el a kisfalusi lelkészséget városira, bár elismeri, mindegyiknek megvan a maga szép nehézsége. Arra a kérdésre, hogy akkor minden napra akad-e elég munka, mosollyal válaszolja: az Úr ezt általában bőven osztogatja, de ő adja az erőt is, hogy végezni tudjuk, amit ránk bíz. Mindenért egyedül övé a dicsőség! A gyülekezeti riport lapunk 50. számában olvasható.

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

11/12/2024

Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint gondolnánk. Sorozatunkban elkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Révész Csilla huszonnégy éve lelkipásztor. Zselízen, a szórványosodó Garam-parti vidéken és a környező egyházközségekben szolgál. Gyermekkora óta énekel, az AZÉ zenekar tagja, a szeretett felvidéki táj és kultúra szépségeit fényképeivel örökíti meg és közvetíti. A Gróh Ilona által megálmodott, Ringató nevű, Magyar Örökség Díjas zenés gyermekfoglalkozások egyik vezetője. Révész Csilla vallomását lapunk 50. számában olvashatják.

Fotó: Puksa Mátyás Ferenc

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

11/12/2024

Az adventi készülődés földi teendőit pontosan megtervezzük: ki milyen ajándéknak örülne, milyen karácsonyfát állítsunk, mit tálaljunk a vendégeknek, milyen programot kell bezsúfolni a családi menetrendbe. Ha nem figyelünk oda tudatosan, épp a lényeget tévesztjük szem elől. Miért küldte Isten Jézust? Mit ünnepel a keresztyén világ? Tényleg ünnep költözik-e a lelkünkbe, vagy csupán eleget teszünk a ránk szabott elvárásoknak? Ki és mit várhat el tőlünk? Vajon hányadik helyre soroljuk Jézus Krisztus földi megjelenését? A gyülekezeti alkalmak mellett minden család kialakítja a saját szokásait. Ezek rituálészerű ismétlése keretezi a karácsonyt. De vajon a korábbi emlékeket felülírja-e a mai gyakorlat? Különösen igaz ez azokra a testvérekre, akik régebben a külhoni vagy Európában másutt élő magyarok hagyományait követték, mára viszont aktív tagjai valamelyik hazai református gyülekezetnek. Erre kerestük a választ Kárpátaljáról, Erdélyből áttelepült, valamint Münchenben élő reformátusoktól. A külhoniak gondolatai lapunk 50. számában olvashatók.

Fotó: Zelenka Attila

A Reformátusok Lapját keressék a gyülekezetekben vagy az újságárusoknál.

Reformátusok Lapja

19/12/2024

19/12/2024

18/12/2024

18/12/2024

18/12/2024

17/12/2024

17/12/2024

17/12/2024

13/12/2024

13/12/2024

13/12/2024

12/12/2024

12/12/2024

12/12/2024

11/12/2024

11/12/2024

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Vállalkozás Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória