16/01/2024
Férfi szivarral gyújtott,mint minden este. Fáradtan kortyolt egyet italából és nézte ahogy a füst, szürke táncot lejtve igyekszik a csillagok felé.
- Ma eljön - gondolta. - Ma végre el kell jönnie.
A Férfi mereven nézte a lába alatt tekergőző főutat, az estében mint apró bogarak világítottak az autók fényei. A Férfi várt. A Nőre. Minden este. Több mint két éve.
A Férfi az ég felé fújta a füstöt, amely most nem szállt egyenesen a felhők fölé,hanem lágyan elterült az erkélyen, mint szürke lepel borítva be azt.
A Nő lassan, hangtalanul ült le az asztalhoz. Megvillantotta gyönyörű mosolyát, tekintetét a Férfira szegezte.
Eljöttél - mondta a Férfi. A Nő bólintott majd kezét a Férfi kezébe t***e.
- Azóta minden nap vártalak. Minden este itt ültem és vártam,hogy eljöjj.
A Nő szemhélya lassan lecsukódott, megszorította a Férfi kezét.
-A Férfi tovább beszélt: - Annyiszor akartam szólni hozzád, elmondani mindent ami történt velem. Olyan sok este, annyi mindent mondtam volna neked.
A Nő arcán lassan végig folyt egy könnycsepp, majd egy újabb, de nem törölte le,hagyta végig csorogni,hogy majd az álláról a hideg padlóra csöppenve teljesítse útját.
A Férfi mellét mázsányi súlyként nyomta a tudat, még mindig szereti a Nőt. Belenézett a Nő szemébe, az pedig rápillantott, majd lehajtotta fejét a Férfi vállára. Így ültek ott a csendben, mégis harsogva, kiabálva összetartozásukat.
A Férfi kifújta a szivar utolsó parazsának füstjét,amely ismét megtalálta útját, fel egészen a csillagokig.
A Férfi ránézett vállára, ahol már nem volt ott a Nő. Egyedül ült az erkély sötétjében. A lába alatt tekergőző főúton megcsillantak az autók fénye mint estében az apró bogarak.
- Hamarosan újra eljön - gondolta a Férfi, majd eloltotta szivarját, megitta utolsó csepp italát.
- Várok rá - mondta a Férfi. Holnap. Vagy azután. Minden este.