30/08/2024
Varga Barnabás esete azt hiszem, sokunkat elgondolkodtatott.
Sőt, tudom, hogy így volt.
Jelenleg a Ferencvárost erősítő válogatott támadó tulajdonképpen a 20-as éveinek végén jelezte, több van benne, amit az eddigi pedigréje mutat. Érthető hát, hogy a berobbanása alatt, után záporoztak a kérdések, az elemzések, hogy alakulhatott ez így?
Nyilván ahány futballista, annyi sztori.
Ahány sztori, annyi karrier.
És hát tudjuk, egy karrier sok helyen elkanyarodhat, olykor jó máskor a rossz irányba.
A futball, a legbölcsebbek szerint is sokszor szerencse kérdése.
Is.
Apróságok dönthetnek, ki, hogy veszi az akadályokat.
Van persze olyan is, nem is kevés, amikor mindenki látja, az illető nem jó sáfárkodik a "fentről" kapott adománnyal.
Elkótyavetyéli, elherdálja azt.
Az intő jelekre fittyet hányva.
Saját bevallása szerint ilyen utat járt be Kirchner Krisztián is.
Fiatalon ugyanis nem volt profihoz méltó a hozzáállása. Az évek pedig teltek, peregtek. Harmincon túl egy hajszállal vélhetően megért***e azt, amit korábban nem, a futball az élete, ebben kitűnhet.
Más, jobb lehet.
Az NB II előző kiírásában végül a mezőny egyik lesajnált csapatának, a Kozármisleny FC-nek a támadójaként, nem is vérbeli csatárként, gólkirály lett, ebben az idényben öt forduló alatt pedig már hatot vágott, vezeti is a góllövőlistát. Legutóbb egyedül végezte ki a másodosztály nagyvadjának számító Vasast. Az angyalföldiek elleni triplája között akadtak extragólok is, ami már az előző idényben is jellemző volt a játékára.
A furcsa mozgású Kirchner Krisztián a pályán legalább annyira kiszámíthatatlan, mint az, lesz-e még egy utolsó nagy dobása a futballban és lehet belőle NB I-es játékos ennyi elpazarolt évet követően?
Jogosan szisszenhetünk fel, hogy 31 évesen ez a hajó már elment, és így járt, de aki látott egy percet is a játékából talán egy kicsit megengedőbb. Mentalitása, karaktere, munkabírása, lövőereje, passzai 31 éves kor ide vagy oda rengeteget érhet még egy támadót, gólokat szállító csatárt kereső klubnak. Kockázat alig van, és bár lehet erős a hasonlat, látjuk, a második esély, a későn jött felismerés szárnyakat adhat.
Személy szerint nagyon szurkolok Kirchner Krisztiánnak, hogy sikerüljön neki a szintlépés. Legalább annyira, mint anno Varga Barnabásnak, amikor még és főleg a Gyirmót támadójaként ajánlgattam boldog boldogtalannak.
Kis túlzással: hiába.
Nem szoktam ilyet kérni, most is csak félénken, de aki hisz benne vagy már kapott az élettől második esélyt, ossza meg ezt a bejegyzést, jusson el a legmesszebbre ez a "figyelemfelhívás".
Mert én piszkosul hiszek benne.
