Disegno

01/07/2024

Our call for papers is out—for details see:

disegno.mome.hu

06/06/2024

Elhunyt Horváth Iván, az elmúlt ötven év irodalomtudományának, bölcsészeti informatikájának legendás alakja. Fékezhetetlen, a végzettel évtizedeken át dacoló derűje és kíváncsisága kiviláglik a Disegnónak adott – utolsó – interjújából is. És abból a kimaradt mondatból is, amellyel az Andor fiával közösen megírni tervezett zenei - technológiatörténeti könyvét jellemezte: „Ez egy poszt-hattyúdal, ugyanis már többször elénekeltem a hattyúdalomat, de még nem akarom abbahagyni.”
“A Distant Reader: An Interview with Iván Horváth by Szilvia Maróthy and Márton Szentpéteri”

29/12/2023

Cikkeket várunk a Disegno következő számába --> https://disegno.mome.hu

28/11/2023

Disegno's new issue – S/D: Sign and Design –

is out with contributions by Mary Angela Bock • Mihai Nadin • Salvatore Zingale • Edit Újvári • Janka Csernák • Erzsébet Hosszu • Joana Meroz • Aditya Nambissan • Maressa Park • Julianna Bodó and Zoltán Biró A.

https://disegno.mome.hu/

19/04/2023

folytatásos éji poszthumán immerzió 03

Nutscracker
A legegyszerűbb külső szerkesztő a Tapadó Szem. Ez az, amikor a fej forgatásakor az egyik váza mintegy beleragad a látómezőbe és tovább van ott, mint ahogy természetes lenne. [...] A másik módszert Súlynak nevezik. Amikor a Helmholtz próbál elmenni a vázánktól, a program lelassítja a mozgását. […] A következő technológia a Pavlov Szukája, ez feltételes reflexre építő, közbeeső szerkesztő […] Amikor azokra a vázákra néztek, amelyeket ki akarunk zárni a jegyzékből, káprázni kezd a szemetek, kellemetlen zúgás támad a fületekben, sőt áramütés ér. Ezért még egyszer nem néztek rá.

UGLI 666
De hisz ezt azonnal észre lehet venni.

Nutscracker
Azt is akarjuk, hogy azonnal észrevegyétek, levonjátok a következtetést és a jövőben oda nézzetek, ahová kell. Ez olcsó technológia a harmadik világ országai számára. De ha megengedi a költségvetés, lehet például ultrahangot alkalmazni. Akkor a Helmholtz semmit sem vesz észre, de komor, misztikus rettegést érez minden váza iránt, a megfelelőn kívül. Reverzibilis módszer: a gyönyörközpont stimulálása helyes választás esetén. Régebben elektródot ültettek be, de most farmakológiai módszerekkel, vagy az agyvelő delta-ritmusára való ráhangolódással érhető el.

Organizm (-:
Nem rossz. Szóval, ezt művelik velünk, ha interaktív filmet nézünk?

Nutscracker
Nem hiszem. Ezeket a fejlesztéseket nem a film számára csinálták. És még csak nem is a virtuális terek számára. Ott csak modellezték őket. Mindezek titkos témák. De mivel ide bezártan most mi is „titkosak” vagyunk, azt hiszem nincs benne semmi szörnyű, ha elmondom nektek.

Viktor Pelevin: A rettenet sisakja, 2006, Palatinus, Bratka László fordítása

19/04/2023

folytatásos éji poszthumán immerzió 02

Nutscracker
Azt hiszem, nem kel elmagyarázni, hogy mit lát a Helmholtz?

Organizm (-:
Kicsoda?

Nutscracker
A szakzsargonban így hívják azt, akinek a fején a sisak van. A Helmholtz az, aki mesterséges dimenzióban van, amely teljesen elszigeteli a valódi világtól, és benne mozog, pontosabban azt hiszi, hogy mozog. Tegyü fel, hogy ez a dimenzió egy kis teret alkot, ahol három egyforma márványváza áll. A feladatunk pedig at, hogy a kellő módon alakuljon a szüzsé: a középső vázához kell vezetni a Helmholtzot. […]

Organizm (-:
De hisz csak a programot lehet beállítani, és nem a kísérleti személyt. Neki saját programja van.

Nutscracker
Épp erről van szó. Amikor a sisak és a Helmholtz egy egésszé olvad össze, akkor úgymond nemcsak a könyvet lehet szerkeszteni, hanem az olvasóját is.

Viktor Pelevin: A rettenet sisakja, 2006, Palatinus, Bratka László fordítása

19/04/2023

folytatásos éji poszthumán immerzió 01

Nutscracker
bárhogy nézzük, az jön ki, hogy a rettenet sisakja önmaga egyik alkatrészének belsejében keletkezik. De egy másik belsejében létezik. Hát hol itt a józan ész? […] Ez nem virtuális sisak, hanem valami kuktafazék. Gyermekjáték. […] azt nagyon jól tudom, hogy mit lát és gondol az ember ilyen sisakkal a fején, mert profiként foglalkoztam a dologgal. Az interaktív térben való választás problémáját tanulmányoztam. Ott csak ilyen sisakokkal dolgoztunk.

Organizm (-:
Sosem hallottam erről a problémáról. Mi ez?

Nutscracker
Képzeld el, hogy te magad döntöd el, ki kit lő le, amikor akciófilmet nézel. Ha azt választod, hogy a főhőst a legelső lövöldözésben öljék meg, hová lesz az egész szüzsé? Ha tényleg szabad választásod lenne, az a legszomorúbb eredményekhez vezetne. A művészetnek pedig örömöt kell okoznia nekünk, és nem keserűséget!

Monstradamus
Pontosan. És még ha el is keserít, ez a keserűség is örömöt kell, okozzon.

Nutscracker
Így van. Ezért valójában semmiféle interaktivitás nem lehetséges, mindig csak látszólagos. Vagy mondjuk úgy, hogy abban a szűk zónában megengedett, amelyben semmilyen választás sem változtat a dolog lényegén. A legfőbb probléma éppen az, hogyan lehet megszabadulni a választás szabadságától szigorúan a szükséges meggyőződéshez vezetni, meghagyván a meggyőződést, hogy a választás szabad. Ezt tudományosan kényszerorientációnak nevezik.

Viktor Pelevin: A rettenet sisakja, 2006, Palatinus, Bratka László fordítása

19/04/2023

És még egy kis előszó-vég:

Pondering what may follow “the century of cinema,” Steven Shaviro argued in 2001 that Bazin’s myth of total cinema has already been realised but with a final twist: “instead of the movies becoming more like reality, reality has become more like the movies.” With reality losing its charm in the ceaseless audiovisual flow, “one possible cinematic response,” Shaviro claims, “is to summon the invisible and the inaudible: to bring us close to the mysteries of the divine and the demonic, the dark and silent states of the body and soul” by allusion, implication, and indirection. And perhaps this domain is shared with certain kinds of immersive storytelling formats—such as Bloodless; Tearless (Kim 2017; 2021); Goliath (Murphy and Abdalla 2021); Darkening (Moravec 2022); Firewatch (Moss and Vanaman 2016)—which point towards new ways of invoking what, per Shaviro, "has been left out of Bazin’s ‘total and complete representation of reality.'"

www.ginakimfilms.com/
https://docubase.mit.edu/project/goliath-playing-with-reality/
www.darkeningvr.com
www.firewatchgame.com

19/04/2023

Total Cinema: Film and Design című, Bakk Ágnes Karolina vendégszerkesztésével készült számunkba Dave Gottwald, Pedro Crispim, Horányi Péter, Marshall Deutelbaum, María Cecilia Reyes, Patrícia Nogueira, Török Ervin és Karakas Alexandra írt jobbnál jobb cikkeket. Ízelítőnek pár sor a szám előszavából:

The movie screen is up in flames and the audience flees in panic, thinking an atomic bomb has just been dropped. The director rubs his hands: film and the outside world have blended into one—at least in Joe Dante’s Matinee (1993), set in the 1962 Cuban Missile Crisis. https://www.youtube.com/watch?v=OQR0lFCcOIY

May this be the “myth of total cinema” described by André Bazin in 1946, according to which the art of film was never really driven by its accidental technological history but by a desire to grasp reality in its entirety, to reconstruct “a perfect illusion of the outside world in sound, color, and relief”?

Dante’s larger than life director pays homage to B-movie showman William Castle, who shied away from little when it came to engagement, be it narrative, visual, or somatic. https://www.youtube.com/watch?v=ZJjK9njAwu0 Castle appeared on screen offering the audience a (faux) choice between alternative endings, used 3D illusionism, and installed “buzzers” in the seats and skeletons flying over the auditorium—not unlike Eisenstein’s Proletkult theatre which included tightrope-walkers over the viewers’ heads and firecrackers under their bottoms.

Is it possible to unite the effects of agitprop theatre, the illusion of agency in American trash films and the immersive formats of our time into a single conceptual framework? And if it is, would that be cinema? Film theorist Andrew Dudley already claimed in 1997 that “[t]he century of cinema offered a fragile period of détente during which the logosphere of the nineteenth century with its grand novels and histories has slowly given way—under the pressure of technology, of the ascendance of the image, and of unfathomable world crises—to the videosphere we are now entering.”

John Goodman is at his uproarious best as the gregarious creator of sci-fi thrillers, circa 1962, who brings his unique brand of showmanship to the unsuspect...

13/04/2023

Könyvbemutató + lapszámbemutató

SCHNEIDER ÁKOS Az emberközpontú tervezés határai: Spekulatív design és poszthumán állapot című könyvéről és a DISEGNO Total Cinema: Film and Design című lapszámáról a szerző és a szerkesztők beszélgetnek április 21-én 18h-tól a Magvető Caféban.
https://www.typotex.hu/book/12822/az_emberkozpontu_tervezes_hatarai
https://disegno.mome.hu/lapszamok/disegno-2022-1/

04/03/2023

D I S E G N O – Journal of Design Culture

Double-blind peer reviewed, open access print and online academic journal affiliated with MOME – Moholy-Nagy University of Art and Design, Budapest. disegno.mome.hu | [email protected]



Call for Papers for the Fall 2023 Special Issue: DESIGNING DIGITAL HUMANITIES



In the last nearly seven decades, the Arts and Humanities have drawn a lot from the methodology and toolkit of computational technology. As the two domains linked and influenced each other, new research areas were defined under the terms of computational humanities, humanities informatics, and, from the 2000s onwards, digital humanities (DH) as an umbrella concept. Whether DH is understood as discipline, or a methodology and a set of tools used in specific fields of Arts and Humanities, its emergence has definitely been decisive.



As researchers of DH typically agree, the domain has two fundamental aspects: data and design. Data driven research is already a widely known, theoretically founded approach even in many fields of Arts and Humanities. Without the appropriate quality and quantity of research data, data driven DH research would not exist. Existing publications on DH have focused largely on the importance of data, with less attention was paid to design, both in a theoretical and a practical sense.



The Special Issue Designing Digital Humanities is dedicated to the diverse interactions of DH research and design. From a theoretical point of view, designing is the process of modelling our knowledge, organising information, and building structures. On the other hand, design in a practical sense may provide an interface to this knowledge—or research data—from aesthetic and functional perspectives. This call is open to (but not restricted to) both approaches in the following topics.



DESIGN AND THE DIGITAL MEDIUM

user interface, user experience (usability and user empowerment) // information visualisations (graphs, maps, trees and more) // virtual exhibitions and augmented reality



MODELLING KNOWLEDGE IN THE HUMANITIES

data models // text representation // design and the attributes of humanities research: comparing sources, criticism, handling uncertainty and hiatus/lack of sources



DESIGNING COMPLEX SYSTEMS

research environment // digital ecosystems // green web, fossil-free internet



DESIGN AS A RESEARCH TOPIC IN DH

research with the assistance of DH tools (data analysis methods, NLP tools, etc.) // design history through the lens of DH // databases focusing on the theory and practice of design



RESEARCH THROUGH DESIGN: HOW DESIGN AFFECTED DH RESEARCH?



OPEN SCIENCE AND DIGITAL HUMANITIES: WHAT ROLES CAN DESIGN PLAY?



POPULARISATION/SCHOLARLY COMMUNICATION IN DH: REACHING THE WIDER PUBLIC THROUGH DESIGN



Disegno accepts research papers (5000–7000 words), essays (c. 3000 words), and book/exhibition reviews (c. 2000 words). Research papers undergo double-blind peer review; reviews and essays are typically reviewed by the editors. If you are interested, please submit a 150–250 word abstract, 5 keywords, and a 140-word CV in prose form to [email protected].



Expected timeline of the publication process: April 5, 2023: submission of abstracts. April 15, 2023: feedback on accepted proposals. July 15, 2023: deadline for submitting the finished papers. Fall 2023: publication.

09/01/2023

The finishing touches. Design: Borka Skrapits

03/01/2023

around the world in 2022

28/12/2022

Disegno's new issue, Total Cinema: Film and Design — guest edited by Ágnes-Karolina Bakk — is out with contributions by Pedro Crispim, Marshall Deutelbaum, Dave Gottwald, Péter Horányi, Alexandra Karakas, Patrícia Nogueira, Xeh Reyes, and Ervin Török. https://disegno.mome.hu/

16/10/2022

Sadly, Klaus Krippendorff passed away in early October at the age of 90.

Klaus Krippendorff’s research focuses on the role of language and dialogue in the social construction of reality: identities, institutions, cultural artifacts, power, Otherness, and meanings; emancipatory epistemology (hermeneutics) of human communication and the design of technology; content analysis, semantics, pragmatics of social interaction, and related research methods; conversation theory, information theory, and cyberspace; and second-order cybernetics of complex communication systems and their reflexive, self-organizing, and sympoietic properties.

Source: https://www.asc.upenn.edu/people/faculty/klaus-krippendorff-phd-phd-hc

01/07/2022

George Kepes' "Toward Civic Art" (ed. Ferenc Bodri) signed by the author: "to unknown friends with loving friendship" - MOME (formerly MIE) Library. Photo: Antal Lakner

06/06/2022

Call for Papers for the 2022/2 Issue
In focus: Design Culture–Semiotics–Education

Disegno welcomes original research papers, essays, and reviews that critically engage with design culture studies.

For the Fall 2022 Issue, we especially welcome contributions that focus on the role of semiotics in design culture and/or education.

Today, culture is designed in all its aspects. Semiotics are an important emerging field in design culture. Contributing to the responsible creation and critical understanding of our contemporary lifeworld—which is inherently rich in signs, meanings, and sensual experiences—can only be guaranteed by a design culture studies that does not ignore the substantial input of a renewed, cultural semiotics that is open to fields beyond the hermeneutical realms.

Etymologically, the word ‘design’ already involves the ‘sign’-like. Forms and materials of products are all rich in meaning. The creation and communication of meanings by any product can be understood and analyzed through the application of a semiotic approach and research methodology. However, as Guy Julier and his colleagues claim in Design Culture: Object and Approaches (2019, London and New York: Bloomsbury), a historically grounded but always future and practice-oriented design culture studies has already overcome the concept of design that refers to singularities, whether spatial, material, visual or of standardized serial productions. Today, design includes an almost inexhaustible orchestration of complex networks and flows of objects, people, actions, and creative interventions.

In this contemporary context of design culture, we believe it is necessary to break away from the straitjacket of the linguistic turn that is still very influential in the world of semiotics and go beyond hermeneutical negotiation to a semiotics of presence based, architectonic, object oriented, multisensorial and somaesthetic approaches to cultural issues.

Topics of interest include (but are not limited to): semiotic approaches to design culture ● the world of education in design semiotics / semiotics in design education ● approaching and analyzing design processes from a semiotic point of view ● meanings and meaning-making processes of products and object materials (including their functional and formal elements) ● material engagement and semiotics ● material memory and semiotics ● critique of linguistic imperialism, strong textualism, and iconographical reduction in cultural semiotics with the aim of finding new ways to understand the “architectural” (Eco) types of cultural products better

Interdisciplinary approaches—therefore submissions from any field in the humanities, social sciences, art and design education, and beyond—are welcome.

Disegno accepts research papers (c. 6000 words), essays (c. 3000 words), and book / exhibition / film reviews (c. 2000 words). If you are interested in contributing to the issue, please submit a 150–250 word abstract, 5 keywords, and a 130–150 word CV in prose form to [email protected]. Deadline: June 30.

04/05/2022

moholy=nagy lapszámbemutató a Magvető Caféban, a vásznon és a színpadon szerzőink: Alain Findeli, Joseph Malherek, Myra Margolin, Rob Phillips, Ágnes Anna Sebestyén, Apol Temesi.
Képek: Máté Lakos

04/05/2022

17/03/2022

Milyen vörös volt Moholy-Nagy? Mai lapszámbemutatónk utolsó vendége Joseph Malherek lesz, aki „szabadpiaci szocialistákkal”, baloldali utopisták amerikai érvényesülésével foglalkozik.

https://www.facebook.com/events/5170867496286450

J. M. cikke a Disegnoban: https://doi.org/10.21096/disegno_2021_1-2jm
+ videója Moholy-Nagyról, Paul Lazarsfeldről és Victor Gruenről:
https://www.youtube.com/watch?v=V-iBlOPxjRI

gif: Martino Di Sanpietro

17/03/2022

Milyen vörös volt Moholy-Nagy? Mai lapszámbemutatónk utolsó vendége Joseph Malherek, aki „szabadpiaci szocialistákkal”, európai baloldali utopisták amerikai érvényesülésével foglalkozik.

https://www.facebook.com/events/5170867496286450

J. M. cikke a Disegnoban: https://doi.org/10.21096/disegno_2021_1-2jm
+ videója Moholy-Nagyról, Paul Lazarsfeldről és Victor Gruenről:
https://www.youtube.com/watch?v=V-iBlOPxjRI

gif: Martino Di Sanpietro

15/03/2022

„Az anyagtól az építészetig” terjed csütörtöki beszélgetőtársaink, Ágnes Anna Sebestyén és Apol Temesi írásainak íve. Apol esszéje Bauhaus-gyökerekből is táplálkozó kortárs anyagkísérletek pedagógiai potenciálját elemzi, többek közt Alice Rawsthorn, Elvin Karana és Stefano Parisi munkásságában, Ágnes pedig Beatriz Colomina X-Ray Architecture című könyvét recenzeálja, benne a fénykultusz és a transzparencia Moholy-Nagynál is központi fogalmaival.

13/03/2022

Csütörtökön velünk lesz Rob Phillips is, a Royal College of Art oktatója, mérnök, feltaláló, a Futurekind című könyv szerzője. A Disegnóba írt tanulmánya a Moholy-Nagy-féle „design for life” és a közösségi design mai forgatókönyveit mutatja be Amber Anderson illusztrációival. Színesben az online Disegnóban / csillogó borítóval a csütörtöki bemutatón.

https://nextshoot.com/video/meet-the-rca-rob-philips
https://thamesandhudson.com/futurekind-design-for-and-by-the-people-9780500519790
http://amberanderson.co.uk/

http://disegno.mome.hu/ /// https://www.facebook.com/events/5170867496286450

12/03/2022

Számunk a Design Issues alapítója, a the World History of Design szerzője, szerkesztőbizottsági tagunk, Victor Margolin örökségéről is szól. A fotón a családjával bolondozó Margolin különös ifjúkori útkeresését és a kreativitás minden formájára nyitott karakterét lánya, Myra Margolin idézi fel, Alain Findeli, a Moholy-Nagy-kutatóként is jeles teoretikus, a Montreali Egyetem emeritusa pedig tudományos és tudományszervező pályáját elemzi. Csütörtökön mindketten velünk lesznek!

11/03/2022

Csütörtökön kézbe lehet venni, szert lehet rá tenni: https://www.facebook.com/events/5170867496286450
Design: Borka Skrapits

04/03/2022

Moholy-Nagy László neve fogalom. De mi van a név mögött? Vagy előtt? Ott van például enigmatikus szignója: moholy=nagy, amely a DISEGNO friss számának címeként azt kérdi az egyenlőségjellel, hogy mitől is nagy, mitől releváns ma Moholy-Nagy öröksége. A moholy=nagy duplaszám bemutatóján erről beszélgetünk hazai és nemzetközi szerzőinkkel, többek közt Alain Findelivel, Joseph Malherekkel és Rob Phillipsszel, március 17-én hattól a Magvető Caféban