Magyar Könyvszemle

Magyar Könyvszemle Könyv- és sajtótörténeti folyóirat Külföldi, neves szerzők publikációinak is helyt ad és szemlézi a tárgykörébe tartozó idegen nyelvű szakmunkákat.

A Magyar Könyvszemle az egyik legrégibb folyamatosan megjelenő magyar folyóirat, egyúttal a világ legelső könyvtörténeti lapja. A folyóiratot a Magyar Tudományos Akadémia alapította, lapgazdái a BTK Irodalomtudományi Intézete és az Országos Széchényi Könyvtár. A folyóirat a könyvszakma, a medievisztika, a reneszánszkutatás (ezeken belül főként a kodikológia), a kora újkori, az új- és modernkori sa

jtótörténet és az ezekkel összefüggő irodalom- és művelődéstörténeti stúdiumok legrangosabb hazai fóruma: nagyon sok és sokféle, a magyar könyvvel kapcsolatos tudományos témával foglalkozik. A Szemle rovat a könyves szakma érdeklődésébe tartozó magyar és külföldi kiadványok egyedülállóan gazdag kritikai fóruma. A folyóirat rovatai: Tanulmányok, Közlemények, Figyelő, Nekrológ, Bibliográfia, Szemle.
---
Ez az oldal a MKsz szerkesztőbizottságának kommunikációs felülete, elsődleges célja a figyelem felhívása a friss közleményekre és leendő közlemények inspirálása. Amennyiben a közölt tartalommal kifogása, ellenvetése van, azt vitacikk formájában szívesen fogadjuk, a bejegyzések alatti kommentárokat nem tekintjük szakmai hozzászólásnak. Minden kifogásolható tartalmú hozzászólást azonnal eltávolítunk.

Legújabb számunkból:A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok fel...
25/09/2024

Legújabb számunkból:
A budaszentlőrinci pálos anyakolostor könyvtárát a mohácsi síkon győzedelmeskedő oszmán csapatok felprédálták, és a kutatás jelenlegi állása szerint e grandiózus gyűjtemény összes kötete a tűzvész martaléka lett. Mércz András tanulmánya egy túlélő kódex létezésére hívja fel a figyelmet! A kötet egy 13. századi latin Biblia, amely az antwerpeni Plantin-Moretus Múzeum M. 17.3 jelzetű kódexe. A szerző áttekinti a kötettel kapcsolatos nemzetközi szakirodalmat és – egyebek mellett – a kódex provenienciájának egy epizódját is pontosítja.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.1.1-11
https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/9981
A kép forrása: MKsz

Ha valakinek a kezébe kerülne, kíváncsian várjuk a recenziót!Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt...
23/09/2024

Ha valakinek a kezébe kerülne, kíváncsian várjuk a recenziót!

Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt küldheti be: https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/about/submissions

“Bibliophiles will find much to ponder” in Andrew Hui’s The Study, a history of personal libraries in the Renaissance period. Read the full review in Publishers Weekly: https://hubs.ly/Q02Qh_xh0

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK F...
13/09/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

Madas Edit az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárban őrzött 6 kódex kötéséről lefejtett töredékcsoportot ismertette folyóiratunk lapjain.

https://epa.oszk.hu/00000/00021/00309/pdf/MKSZ_EPA00021_1980_96_02_156-177.pdf
Kép forrása: The Getty Museum

Turbucz Péter tanulmánya Marczali Henrik egyik kevésbé ismert munkájával foglalkozik, amely 1923-ban arra vállalkozott, ...
07/09/2024

Turbucz Péter tanulmánya Marczali Henrik egyik kevésbé ismert munkájával foglalkozik, amely 1923-ban arra vállalkozott, hogy a Nagy háború igazi felelőseit bemutassa. Az I. világháború idején a magyar egyetemi tanárok – hasonlóan a többi hadviselő ország értelmiségéhez – aktívan kivették részüket a háborús propagandából, ám 1918 után ezt már kevesen vállalták fel. Nem így Marczali, aki a háború kitöréséhez vezető események rekonstruálása közben lényegében megismételte az 1914 és 1918 közötti narratívái és háborús toposzai szinte mindegyikét. Turbucz bemutatja a mű keletkezéstörténetét és kritikai éllel ismerteti a tanulmány fontosabb állításait, lerántja a leplet a történész motivációiról is.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.600-609
Kép forrása: Wikipédia (közkincs)
A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Bóka Melinda tanulmánya az otthoni front propagandájával, ezen belül is a Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi paprika re...
17/08/2024

Bóka Melinda tanulmánya az otthoni front propagandájával, ezen belül is a Borsszem Jankóban megjelenő Kotányi paprika reklámok elemzésével foglalkozik. A vizsgálat adalék lehet a sajtótörténeti kutatáshoz, illetve a világháború propagandatevékenységének megrajzolásához.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.580-599
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Molnár Dávid az 1910-ben induló és csak néhány hónapon át megjelenő Egri Munkás című lap alapján ismerteti az egri szoci...
13/08/2024

Molnár Dávid az 1910-ben induló és csak néhány hónapon át megjelenő Egri Munkás című lap alapján ismerteti az egri szociáldemokrata munkásmozgalom egyházellenes kritikáját. Az alapvető eszmei különbségeken túl azonban az itt közreadott írások konkrét konfliktusokról is beszámolnak, melyek nagy mértékben meghatározták a 20. század első évtizedeinek egri közéletét. A legfontosabb témába vágó cikkek szemlézésén túl a tanulmány azokat az országos szociáldemokrata sajtóban megjelenő antiklerikális írásokkal hasonlítja össze, és ezáltal rávilágít a dualizmuskori magyar munkásmozgalom komplex jellegére.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.565-579
Kép forrása: Eger - Website for Tourists

Fleisz János: "Tanulmányom az egész mai, szélesebb értelemben vett Erdély területén, tehát a történeti Erdélyben, a Part...
10/08/2024

Fleisz János: "Tanulmányom az egész mai, szélesebb értelemben vett Erdély területén, tehát a történeti Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban kialakult és folyamatosan változó sajtót vizsgálja a 19. század utolsó évtizedében. A tanulmány célja kiemelni a régió írott sajtójának mennyiségi súlyát, feltárni fontosabb jellegzetességeit, körvonalazni a korabeli társadalomban betöltött szerepét és jelentőségét. Az előzmények és a fejlődési szakaszok rövid ismertetése után kitérek a korabeli erdélyi magyar sajtó általános helyzetére, vázolva súlyát az összmagyar és a vidéki sajtó keretében, illusztrálva mennyiségi növekedését, minőségi előrelépését, valamint típusok és jelleg szerinti felosztását. Fontos adatokkal szolgál a korabeli írott sajtó területi, regionális megoszlásának az elemzése, a jelentősebb sajtóközpontok teljesítményének megismertetése és értékelése, illetve a lapok állóképességének analizálása. Kutatásaim során arra a konklúzióra jutottam, hogy a 19. század utolsó évtizedében, a vizsgált területen a sajtó elterjedtsége és jelentősége folyamatosan növekedett."
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.549-564
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Tamás Ágnes tanulmányában a képzőművészet és a tömegkultúra egy különleges kapcsolódási pontját vizsgálja, bemutatja, mi...
06/08/2024

Tamás Ágnes tanulmányában a képzőművészet és a tömegkultúra egy különleges kapcsolódási pontját vizsgálja, bemutatja, miként gondoltak újra a karikaturisták egy-egy ismert vagy kevésbé ismert festményt, illusztrációt. Az átalakított alkotások alapján készült politikai torzképeket négy kiválasztott budapesti élclapban (Bolond Istók, Borsszem Jankó, Kakas Márton és Üstökös) elemzi 1890 és 1910 között. Jelen tanulmányban csak azokat a rajzokat analizálja, amelyek eredetijén Árpád vezér vagy valamelyik uralkodó a főszereplő, az ő tetteikhez kapcsolódnak a festmények, őket cserélték ki a karikaturisták egy-egy politikai szereplőre – így aktualizálva a festmények mondanivalóját.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.528-548
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

„Most tíz éve fohászkodtam neki annak a vállalkozásnak, hogy hetilapot alapítok olyan közönségnek, amely még nincs, olya...
03/08/2024

„Most tíz éve fohászkodtam neki annak a vállalkozásnak, hogy hetilapot alapítok olyan közönségnek, amely még nincs, olyan írókkal, akik még csak lesznek” – írta Kiss József A Hét tízéves jubileumán. De vajon kikből állt ez az olvasóközönség, sőt, talán még inkább „olvasóközösség”, amelyet A Hét „kinevelt” maga körül? S mi mondható el a korszak másik jelentős szépirodalmi hetilapja, a Herczeg Ferenc szerkesztette Uj Idők olvasóiról? Található-e hasonlóság a két lap közönsége között? Dede Franciska tanulmányában bemutatja, hogy a munkatársak különböző eszközökkel igyekeztek megszólítani és megtartani az olvasókat. Egyoldalú vagy inkább „egyirányú” kezdeményezések voltak a különböző előfizetői ajándékok vagy a közönség részéről passzívabb részvételt feltételező, de az olvasói bennfentességet, a „lap köréhez tartozást” biztosító (szerkesztői „titkokkal”, szokatlan írásokkal és képekkel gazdag) ünnepi és jubileumi számok megjelentetése. Az aktív olvasói részvételt feltételező kapcsolattartás legegyszerűbb módja a szerkesztői üzenetek rovat létrehozása és biztosítása volt, ahol jeligés levelekre válaszoltak a munkatársak. Emellett számos további kezdeményezéssel: körkérdésekkel, pályázatok meghirdetésével tartották fenn és erősítették az olvasók érdeklődését.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.507-527

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Ismertetésre javasoljuk! Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt küldheti be: https://ojs.mtak.hu/in...
02/08/2024

Ismertetésre javasoljuk! Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt küldheti be: https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/about/submissions

Laudatio principis. A wolfenbütteli corvinák címmel a BTK Irodalomtudományi Intézet gondozásában megjelent a Humanizmus és Reformáció sorozat 42. kötete. A kötet szerzője Zsupán Edina irodalomtörténész, a HUN-REN OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport tudományos munkatársa, szer...

Ismertetésre javasoljuk! Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt küldheti be: https://ojs.mtak.hu/in...
02/08/2024

Ismertetésre javasoljuk! Könyvismertetőjét az ajánlott (vagy más friss) könyvről itt küldheti be: https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/about/submissions

Új könyv a Recitin, egy kiváló sorozat ötödik darabja!
Biró Annamária és Boka László, szerk. Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások – 5. Budapest–Nagyvárad: reciti–Partium Kiadó, 2024.
https://www.reciti.hu/2024/8465

Ujvári Hedvig tanulmánya a Pester Lloyd által közvetített Gustav Mahler-narratívára fókuszál és a napilap zenekritikai i...
30/07/2024

Ujvári Hedvig tanulmánya a Pester Lloyd által közvetített Gustav Mahler-narratívára fókuszál és a napilap zenekritikai irányultságát is érinti. Mi indokolja a kutatást, amikor Gustav Mahler két és fél évet felölelő budapesti munkássága igen jól kikutatott területnek mondható? Zoltan Roman Mahler-monográfiája elsősorban a budapesti évekkel kapcsolatos források feldolgozásán alapul, amihez releváns sajtóforrásokat is bevont. Vizsgálódásának középpontjában a budapesti pályaképen túl az operabemutatók állnak, a színpadi tánc azonban a perifériára szorult, ennek a szegmensnek a feltárása még nem történt meg. Ezt figyelembe véve a rendelkezésre álló szakirodalom, illetve a korabeli sajtóanyag mennyisége miatt a kutatást két részre kell bontani: külön vizsgálni a Mahler idejében bemutatott operák sajtórecepcióját, és külön a működése alatt színpadra állított balettbemutatók fogadtatását. Jelen tanulmányban a Pester Lloyd, illetve zenei referense, Beer Ágost Mahler-képét vázolja fel néhány írása alapján a szerző.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.488-506

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1888-ban jött létre a tudományos irodalom művelésére, valamint a népszerű vallási ...
27/07/2024

A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság 1888-ban jött létre a tudományos irodalom művelésére, valamint a népszerű vallási irodalom terjesztésére. Klestenitz Tibor tanulmánya azt vizsgálja, hogy a társaság alapítását megelőző és kísérő vitákban milyen összefüggésekben jelent meg a vallásos népirodalom és népsajtó kérdése.
A tanulmány megmutatja, hogy a tiszántúliak magatartását a népsajtó kérdése is befolyásolta. Az 1880-as évekre a protestáns közvélemény egyre inkább tudatára ébredt a sajtó jelentőségének, ezért a társaság megalakulása előtt felfokozott várakozások jelentkeztek. Ezek egyaránt kiélezték az evangélikusok, reformátusok és unitáriusok közötti, valamint az egyes felekezeteken belüli ellentéteket, és a népsajtó ügyét – amelynek a tiszántúli református egyházkerületben komoly előzményei voltak – egyfajta identitáskérdéssé emelték.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.474-487
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK F...
26/07/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

Kisdi Klára a kódextöredékekről készített fotók rendezése során figyelt fel egy tucatnyi olyan, különböző korokból származó, változatos tartalmú és méretű pergamenlevélre, amelyek mindegyikén a következő, rejtélyes felirat volt olvasható: „PAZL 1671”. Az internet kora előtt egy ilyen rövidítés megfejtéséhez legalább annyi szerencse kellett volna, mint tapasztalat, most azonban a keresés gyors találatot eredményezett, egyúttal a kutatás irányát is kijelölve. A puzzle megfejtéséről bővebben:
https://epa.oszk.hu/00000/00021/00427/pdf/EPA00021_magyar_konyvszemle_2019_03_253-278.pdf
Kép forrása: MKsz

Sajtótörténeti különszámunkból:Fabó Edit bemutatja, hogy a dualizmus emlékezetpolitikájában meghatározó volt az igény a ...
23/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Fabó Edit bemutatja, hogy a dualizmus emlékezetpolitikájában meghatározó volt az igény a magyar reneszánsz kultúra, különösen Mátyás király tevékenységének megidézésére, ami a budai várbeli környezet kiépítésében és a főváros historizáló épületeinek és városképének kialakításában is érvényesült. Mivel a Vasárnapi Ujság hűen tükrözte a köztudatot, ezért a hetilapban fel lehet tárni a Mátyás királyt övező emlékezet élénkségét. A művészi megjelenítések bátrabban és előszeretettel törekedtek Mátyás király személyének ábrázolására, míg a tudományos kutatások és az azokat ismertető írások inkább a hozzá fűződő eseményekre, körülményekre és személyekre koncentráltak. A rövid recepciótörténeti áttekintés arra utal, hogy Mátyás király a mércét képviselte Magyarországon, hiszen az egykor volt fénykor a király személyes adottságainak és képességeinek köszönhető, aki egyúttal az uralkodó mintaképévé vált az utókor számára.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.449-473
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Sajtótörténeti különszámunkból:A Vasárnapi Újság című folyóirat indulásakor legfőbb célkitűzése az ismeretterjesztés és ...
20/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
A Vasárnapi Újság című folyóirat indulásakor legfőbb célkitűzése az ismeretterjesztés és a nemzeti identitás támogatása volt: ennek rendelte alá a hazai kultúrához és tudományos ismeretterjesztéshez kötődő írásait is. Valamennyi tudományághoz kapcsolódó cikkei a korszak legfrissebb kutatási eredményeit tették közzé. Rózsafalvi Zsuzsanna tanulmányában a hazai várkutatások megkezdését vizsgálja, mely számos tudományterület eredményeit összegezte.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.439-448
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Sajtótörténeti különszámunkból:Bordás Bertalan közleményéből megismerjük, hogy az 1877–1878-as orosz-török háborút és a ...
16/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Bordás Bertalan közleményéből megismerjük, hogy az 1877–1878-as orosz-török háborút és a nagy keleti válságot kitüntetett figyelemmel kísérték a korabeli európai sajtó legjelentősebb politikai lapjai, és hogy a brit politikai sajtó narratívájának magyar politikai életre milyen hatást gyakorolt.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.420-438
Kép forrása: Wikipédia (közkincs)

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Előzetes! Rövidesen nyomdába kerül a Magyar Könyvszemle 2024/2-es száma. Minden olvasónknak szép nyarat kívánunk.
15/07/2024

Előzetes! Rövidesen nyomdába kerül a Magyar Könyvszemle 2024/2-es száma. Minden olvasónknak szép nyarat kívánunk.

Sajtótörténeti különszámunkból:Pető Bálint bemutatja, hogy a kiegyezést követően a kisebb vidéki városokban is megjelent...
13/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Pető Bálint bemutatja, hogy a kiegyezést követően a kisebb vidéki városokban is megjelentek az első helyi hírlapok, amelyek néhány év alatt a közvélemény formálásának legfőbb eszközeivé váltak. Szentesen a modern polgári sajtó megteremtése a francia-német származású Cherrier János nevéhez fűződik. Viszont, ha a nyomdász teljes vállalkozói tevékenységét figyelembe vesszük, akkor egy jóval gazdagabb életpálya rajzolódik ki előttünk, amelynek kevés párja akad az Osztrák–Magyar Monarchia sajtóvállalkozóinak körében.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.405-419
A kép forrása: Hir45

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Sajtótörténeti különszámunkból:Czinege Szilvia tanulmányából megismerhetjük, hogy Apponyi György a 19. század második fe...
09/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Czinege Szilvia tanulmányából megismerhetjük, hogy Apponyi György a 19. század második felében a számára fontos politikai célkitűzések megvitatására hogyan alapított lapokat, és működésükben hogyan vett részt.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.388-404
Kép forrása: Wikipédia (közkincs)

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Sajtótörténeti különszámunkból:Krizsán Bálint bemutatja, miként érhető tetten az 1848-49-es forradalom leverése után egy...
06/07/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Krizsán Bálint bemutatja, miként érhető tetten az 1848-49-es forradalom leverése után egyedüli legitim politikai erőként működő magyarországi konzervatív tábor és a Figyelmező című lap elvrokonsága, illetve a lap hogyan próbálta támogatni a birodalmi értelemben ellenzékivé váló politikai csoportosulás tevékenységét, és az milyen következményekkel járt saját sorsára nézve.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.376-387
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK F...
28/06/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).
Attól, hogy középkori, még nem biztos, hogy latin: Vizkelety András egyik legkorábbi, kódextöredékként fennmaradt magyar nyelvemlék verifikálását ismertette a Könyvszemle hasábjain.
https://epa.oszk.hu/00000/00021/00325/pdf/MKSZ_EPA00021_1984_100_04_330-373.pdf
Kép forrása: Arcanum

Sajtótörténeti különszámunkból:Mátay Mónika tanulmánya Nagy Ignác írói működését mutatja be az éppen alakuló magyarorszá...
25/06/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Mátay Mónika tanulmánya Nagy Ignác írói működését mutatja be az éppen alakuló magyarországi nyilvánosságban a 19. század közepén. Nagy tudatosan tért át a németről a magyar nyelv használatára, a korban divatos műfajokban, a színházban, újságírásban, lapszerkesztésben és a szépirodalomban egyaránt tevékenykedett. Megmutatta a valódi fővárossá váló Pest-Buda mindennapjait egy, a korban közkedvelt műfajban, az életképben. Megírta az 1840-es évek egyik bestseller regényét, amit folytatásokban közölt – ez újításnak számított, mindezek hatására valóságos celebbé vált a korabeli nyilvánosságban.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.337-357
Kép forrása: ELTE EDIT

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Sajtótörténeti különszámunkból:Mészáros Zsolt bemutatja, hogy a Párizsból közvetlenül vagy német közvetítéssel érkező di...
22/06/2024

Sajtótörténeti különszámunkból:
Mészáros Zsolt bemutatja, hogy a Párizsból közvetlenül vagy német közvetítéssel érkező divatképeket a reformkori divatlapok hogyan másolták, módosították, kompilálták stb. A divatkép összefüggött a lap önmeghatározásával, a hasábjain hirdetett társadalmi-kulturális eszmékkel, valamint az európai sajtópiaccal, így bevett gyakorlatnak számított, hogy a szerkesztő és a metsző a szöveges és vizuális elemek megváltoztatásával a helyi közeghez igazította a francia eredetű kompozíciót, amely ezáltal új jelentést kapott, nemzetivé vált.
https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.317-336
Kép forrása: Arcanum Újságok

A sajtótörténeti különszám bevezetője Klestenitz Tibortól: https://doi.org/10.17167/mksz.2023.3-4.313-316

Cím

Budapest

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Magyar Könyvszemle új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Vállalkozás Elérése

Üzenet küldése Magyar Könyvszemle számára:

Megosztás

Kategória


További Hírlapok városi Budapest tematikájú vállalkozások

összes Megjelenítése