Magyar Könyvszemle

23/12/2024

📣 Legújabb számunkból:
🟠 1924 március végén alapította hat kolozsvári újságíró az Erdélyi Szépmíves Céh nevű könyvkiadót. Célként tűzték maguk elé a Trianon utáni erdélyi magyar írók, költők új irodalmi alkotásainak kiadását sorozatokba rendezve. Horváth László a pártolótagok számára készült amatőr könyvek jellegzetességeinek bemutatását követően számba veszi és közzéteszi az erdélyi (romániai) és a külföldi, nagyrészt magyarországi pártoló intézményeket. A könyvsorozatból olcsó kiadás is készült az előfizetők számára. A magyarországi előfizetők névsorát külön könyv, az ún. Aranykönyv sorolta fel. Az abban szereplő intézmények egy részével találkozhatunk a pártolótagok között is. A könyvsorozat kétféle kiadásának intézményi megrendelőit összevetve és kiegészítve az intézményekhez kapcsolódó magánszemélyekkel, érdekes és értékes képet kaphatunk az Erdélyi Szépmíves Céh könyveinek szervezeti megrendelőiről.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.229-246
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/15189
A kép forrása: konyvjegytar.oszk.hu

21/12/2024

📙Simon Melinda, Kiadói és nyomdászjelvények Magyarországon 1921–1940, Budapest, OSZK, 2023.
Ismerteti: Újvári Edit
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.269-270
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/14130
A kép forrása: oszk.hu

20/12/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

A jubiláló kutatócsoport tanulmányaiból közölt válogatásunkat a jelenlegi vezető, Sarbak Gábor közleményével zárjuk, aki Hadnagy Bálint pálos szerzetes, egy Szent Pál-életrajz szerzőjének kézírását azonosítja éppen abban a könyvben, amely használatával az említett biográfiát megalkotta.

https://epa.oszk.hu/00000/00021/00361/pdf/MKSZ_EPA00021_1995_111_02_164-196.pdf
Kép forrása: Wikipédia (közkincs)

17/12/2024

📣 Legújabb számunkból:
🟠 Vallasek Júlia közleményében az első világháborút lezáró békeszerződések eredményeként új fennhatóság alá, illetve szűkebb határok közé került állampolgárok sajátos állapotát vizsgálja, amelyben a szülőföldjük, mint fizikai tér az állandóságot, biztonságot jelent***e, ám immár megváltozott kontextusban. Az ismerős/ismeretlenné vált tér új értelmezésre szorult, annak domesztikációja, ha úgy tetszik „otthonossá tétele” új identitások, illetve ezzel párhuzamosan új értékrendek felállítását követelte meg. A két világháború közt született regények vizsgálata így elsősorban arra irányul, hogy a fikció az idegenné/ ismeretlenné vált tér domesztikációjának milyen sajátos életstratégiákban, konfliktusokban, megoldásokban megnyilatkozó lehetőségeit teremti meg narratív eszközökkel. Ebben fontos szerepet kapnak a kanonizált olvasatokból kiszoruló periférikus perspektívák (pl. női szempontok, gyermeki nézőpont, az elcsatolt területekről menekültek szempontjai) vagy akár a szépprózával szemben a populáris irodalmi regiszter, a ponyva sajátos perspektívája.
🟠 A populáris irodalom, a ponyva többnyire nem tartozik az irodalomtudományi kutatások fősodrába, esztétikai minősége miatt általában kánonszélre szorul, alkotásai igen hamar feledésbe merülnek. Ugyanakkor éppen aktualitásuk, könnyű befogadhatóságuk folytán megjelenésük idején nagy tömegekhez juthatnak el, témaválasztásuk, megközelítésmódjuk nem csak tükrözi a közízlést és érdeklődést, de igen gyakran alakíthatja is azt. Az első világháborút lezáró béketárgyalások és az azokat követőesemények megjelenítése a korabeli ponyvairodalomban tehát, ha úgy tetszik látens módon, de alakít(hat)t a a témával kapcsolatos közbeszédet, gondolkodást.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.215-228
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/10174
A kép forrása: bookline.hu

14/12/2024

Ma lenne 90 éves Kulcsár Péter (1934. december 14– 2013. január 4.), irodalomtörténész, történész, könyvtártudós, a magyar humanista történetírás egyik legnagyobb kutatója. Kulcsár a Magyar Könyvszemle szerkesztő bizottságának egyik legaktívabb tagja volt.
https://www.academia.edu/9806907/El%C5%91sz%C3%B3_Kulcs%C3%A1r_P%C3%A9ter_A_t%C3%B6rt%C3%A9nelemszeml%C3%A9let_el%C5%91zm%C3%A9nyei_c_k%C3%B6nyv%C3%A9hez

13/12/2024

Elkészült a Magyar Könyvszemle ez évi 3. száma.

13/12/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

Körmendy Kinga és Eva Veselovská együttműködésének köszönhetően egy Esztergomban őrzött antifonále töredéke talált vissza az anyakódexébe a Nagyszombati Városi Levéltárból.

https://doi.org/10.17167/MKSZ.2015.3.300
Kép forrása: B.E.M.S. – Bibliotheca Digitalis

11/12/2024

🔶Bár a hivatkozás alapján az érdeklődők kikereshették, pótoljuk a lemaradt illusztrációt a Ranschburg Viktorról szóló bejegyzésünkhöz.🔶

📣 Legújabb számunkból:
🟠 Simon Melinda legújabb közleményében Ranschburg Viktort mutatja be, aki a magyar könyves szakma egyetlen nemzetközi szervezetben vezető tisztséget betöltő személyisége volt a 19. század folyamán és a 20. század első felében. Első munkahelye 1884-től a Révai Testvérek könyvkiadó, majd 1885-től Révai Leó antikváriuma volt, majd 1891-től az Athenaeumnál lett a kiadói osztály vezetője, ahol látványos gazdasági sikereket ért el. 1901-ben cégvezető, 1902-ben igazgató, 1903-ban ügyvezető igazgató lett. A szakmai közéletben is szép pályát futott be: a Magyar Könyvkereskedők Egyletében 1892–1900 között titkár, 1900–1906 között főtitkár, 1906–1919 között elnökhelyettes volt.
🟠 Ranschburg a könyvkiadók nemzetközi kongresszusain is képviselte a magyar szakmát és aktívan küzdött Magyarország csatlakozásáért a berni szerzői jogi egyezményhez. Külföldi szakmai elismertségének legkomolyabb eredménye az volt, hogy a könyvkiadók 13. nemzetközi kongresszusát – az ő meghívására – Budapesten tartották 1913-ban. Tevékenysége legmagasabb elismeréseként 1913–1921 között ő volt a szervezet megválasztott elnöke.
🟠 Számos okból 1919-ben megvált az Athenaeumtól és lemondott a Magyar Könyvkereskedők Egyletében betöltött vezető funkciójáról is, de nem vonult vissza: 1920-ban új, rendkívül modern palettájú könyvkiadót alapított Pantheon néven, amelyet két év alatt nyereségessé tett.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.181-214
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/12555
A kép forrása: Arcanum Újságok (Pesti Napló, 1913. június 6.)

10/12/2024

📣 Legújabb számunkból:
🟠 Simon Melinda legújabb közleményében Ranschburg Viktort mutatja be, aki a magyar könyves szakma egyetlen nemzetközi szervezetben vezető tisztséget betöltő személyisége volt a 19. század folyamán és a 20. század első felében. Első munkahelye 1884-től a Révai Testvérek könyvkiadó, majd 1885-től Révai Leó antikváriuma volt, majd 1891-től az Athenaeumnál lett a kiadói osztály vezetője, ahol látványos gazdasági sikereket ért el. 1901-ben cégvezető, 1902-ben igazgató, 1903-ban ügyvezető igazgató lett. A szakmai közéletben is szép pályát futott be: a Magyar Könyvkereskedők Egyletében 1892–1900 között titkár, 1900–1906 között főtitkár, 1906–1919 között elnökhelyettes volt.
🟠 Ranschburg a könyvkiadók nemzetközi kongresszusain is képviselte a magyar szakmát és aktívan küzdött Magyarország csatlakozásáért a berni szerzői jogi egyezményhez. Külföldi szakmai elismertségének legkomolyabb eredménye az volt, hogy a könyvkiadók 13. nemzetközi kongresszusát – az ő meghívására – Budapesten tartották 1913-ban. Tevékenysége legmagasabb elismeréseként 1913–1921 között ő volt a szervezet megválasztott elnöke.
🟠 Számos okból 1919-ben megvált az Athenaeumtól és lemondott a Magyar Könyvkereskedők Egyletében betöltött vezető funkciójáról is, de nem vonult vissza: 1920-ban új, rendkívül modern palettájú könyvkiadót alapított Pantheon néven, amelyet két év alatt nyereségessé tett.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.181-214
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/12555
A kép forrása: Arcanum Újságok (Pesti Napló, 1913. június 6.)

07/12/2024

📙Christine Schlosser, Das lyrische Werk Sándor Petőfis in deutscher Übersetzung, Eine Bibliographie, Berlin, Frank und Timme, 2023.
Ismerteti: Ujvári Hedvig
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.267-269
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/12968
A kép forrása: frank-timme.de

06/12/2024

Az ISTC frissítheti ezt a tételt is! 📙
https://data.cerl.org/istc/ip00103000

Újabb ősnyomtatványt sikerült a napokban azonosítani a plébániai gyűjtőkönyvtárakban, ezúttal a zetelaki egyházközség könyvei között, melynek

06/12/2024

Ha december 6., akkor M, mint... "Maria" iniciáléja a Szelepcsényi-kódexből, Magyarország legrégebbi liturgikus kéziratából. Radó Polikárp a Könyvszemle lapjain ismert***e részletesen a kódexet, melynek magyar használatra készültét a benne megfigyelhető Szent Miklós-tisztelet nyomaival is alátámasztja (p. 407.)
https://epa.oszk.hu/00000/00021/00199/pdf/352-412.pdf
A kép forrása: MEK

04/12/2024

📣Legújabb számunkból:
🟠 Széll Farkas (1844–1909) kúriai bíró, jogi író egyike volt kora legjelentősebb könyvgyűjtőjének. Több, mint háromezer kötetes könyvtára, amely kéziratokat és nyomtatott könyveket tartalmazott, kiemelkedő hungarika-gyűjtemény. Halála után leánya örökölte, aki mint Jan Kubelík cseh hegedűművész felesége Csehszlovákiában élt. Széll-Kubelík Marianne 1928-ban felajánlotta megvételre az apjától öröklött könyvtárat a cseh Kulturális és Népművelésügyi Minisztériumnak. V. Ecsedy Judit és Bánfi Szilvia végigkísérik az eseményeket, amelyek során a Széll könyvtár mai helyére került, az akkori Állami és Egyetemi Könyvtárba (ma a Cseh Köztársaság Nemzeti Könyvtára Národní knihovna ČR). A könyvtár történetéhez tartozik, hogy ezt megelőzően két alkalommal is a Széll könyvtárból adományokkal, kéziratokkal gazdagították az akkori Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárát.
🟠 Minthogy Széll Farkas életét és hivatali munkásságát főleg Debrecenben és környékén töltötte, beszerzési forrása is ez a vidék volt, tehát gyűjteménye különösen gazdag debreceni vonatkozású könyvekben és kéziratokban.
🟠 Széll Farkas könyvtára a legnagyobb a külföldi nyilvános könyvtárban található magyar hungarika-gyűjtemény.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.165-180
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/14967
A kép forrása: Wikipédia (közkincs)

02/12/2024

📣Legújabb számunkból:
🟠2022 őszén az MTA Könyvtára megvásárolta a (Hadik)-Barkóczy család könyvgyűjteményének mintegy 2500 kötetét. A muzeális állomány a 20. század elejétől a Nemzeti Múzeum melletti Hadik-Barkóczy palotában volt elhelyezve, azután, hogy a család a 18. század közepétől gyűjtött könyvek nagy részét lehozta az Ung megyei Pálócról. A Barkóczy család könyvtára eredetileg több tízezer kötetet számlált, de kimagasló jelentőségű abban a tekintetben is, hogy százötven éven át öt generáció gyarapította, egymást követték a hasonló műveltségi fokon álló, könyvszerető leszármazottak, a család vagyoni helyzete pedig mindig lehetővé t***e a könyvtár folyamatos gazdagítását. Egészen a 20. század elejéig, vagyis több mint száz éven keresztül ugyanott, Pálócon őrizték. Állományának jelentőségében fontos tényező, hogy a 18. század utolsó harmadától egyenes ágon öröklődött, 1859-ben a hitbizomány megalapításával pedig a II. világháborút követő évekig garantált volt az egy kézben tartása.
🟠 A könyvtár II. világháborút követő sorsa szintén nem mindennapi: 1948-ban az ÁVH szemet vetett a Nemzeti Múzeum melletti Hadik-Barkóczy palotára, ezért a palotában őrzött, és az ostromot túlélt gyűjtemények nagy részét lefoglalta és elszállította. A könyvtár egyik fele így került kalandos úton végül Bajára, ahol ma is hozzáférhető annak kissé megcsappant állománya az Ady Endre Városi Könyvtárban. A könyvtár palotában hagyott másik felét 1948-ban Györffy György történész ment***e meg, így ma közgyűjteményeinkben az eredeti mesés gazdagságú (Hadik)-Barkóczy könyvtár ha nem is a maga egészében, de több ezer kötetén keresztül tükrözi a jeles főúri család kultúrapártolását és olvasmányszeretetét.
🟠 A könyvtár közgyűjteménybe kerülését Granasztói Olga mutatja be.
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.2.141-164
https://ojs3.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/12849
A kép forrása: Wikipédia, MarlaSinger7

29/11/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

Lauf Judit cikkében annak a budai könyvkötőműhelynek a nyomába ered, amely a Lányi- és az Apor-kódex kötését is készít***e. A kutatáshoz a nemzeti könyvtár Ant. 7980-as jelzetű kötetének (https://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/2689535) kötésében található makulatúrák nyújtanak támpontokat.

https://doi.org/10.17167/mksz.2019.3.331-345
Kép forrása: MDZ, München

23/11/2024

Legújabb számunkból:
Vitnyédy István patronáltjának, Dömötöri Györgynek küldött levelében több témát is érintett, levelének számunkra legérdekesebb része az utóirata, amelyben utasítja Dömötörit, hogy minél hamarabb szerezzen be számára könyveket és azokat küldje is el neki Sopronba. A forrást Károlyi Bálint ismerteti.
https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/12611
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.1.106-110

22/11/2024

50 éves a magyarországi kódextöredék-kutatás – Mezey László 1974-ben alakította meg tanítványaival a ma HUN-REN – OSZK Fragmenta et Codices Kutatócsoport néven működő műhelyt (https://www.fragmenta.oszk.hu/).

Bár a legtöbbször a kódextöredékek szólóban maradnak és önállóan képviselik az elpusztult anyakódexeiket, egyes könyvek apránként elkezdenek újra összeállni a figyelmes kutatásoknak köszönhetően. A 70 kilós, 82×52,5 cm-es lapméretű Zalka-antifonále impozáns méretei ellenére töredékesnek tekinthető, Hende Fanni 2022-ben ehhez illesztett egy újabb darabot.
https://doi.org/10.17167/mksz.2022.1.111-115
Kép forrása: Somogyi-könyvtár, FB

19/11/2024

Legújabb számunkból:
Vesztes csaták, megsemmisítő vereségek leírásának visszatérő motívuma, hogy a legyőzöttekből hírmondó sem (vagy alig) maradt. Ugyanezt mondták csaknem száz éve a váradi iskola könyvtáráról. Sem a korábbi mélyfúrás-szerű kutatások, sem az utóbbi 25 év módszeres könyvtárfeltárásai nem hoztak felszínre egyetlen olyan kötetet sem, amelynek bejegyzései arról tanúskodnának, hogy az a váradi iskola birtokában volt. A jég 2023 májusában tört meg, amikor a Segesvári Evangélikus Gimnázium bibliotékájában (ma a Zaharia Boiu Municípiumi Könyvtár különgyűjteménye) Ősz Sándor Előd és kollégái megtalálták – ezidáig az egyetlen – könyvet, amelyben a „Coetus Varadiensis” tulajdonosjegy olvasható. Bővebben:
https://ojs.mtak.hu/index.php/mksz/article/view/13637
https://doi.org/10.17167/mksz.2024.1.101-105
Kép forrása: MKsz