14/01/2025
Ma ünnepli 79. születésnapját Nagy Feró
1946. január 14., Letenyén született Nagy „Feró” Ferenc, Kossuth-díjas magyar énekes, dalszövegíró, a Beatrice és az Ős-Bikini frontembere, ahogy gúnynevén illették, amit ő büszkén vállalt, a „nemzet csótánya”. Szülei erdélyi menekültek voltak, édesapja azért döntött a Magyarországra költözés mellett, mert nem akart harcolni a második világháborúban a magyarok ellen. A hatvanas évektől kezdett énekelni, rock és punk zenekarokban játszani, amivel aztán a magyar új hullám egyik vezéregyénisége lett. 1963 és 1970 között a Richmond Heads és a Zárvatermők zenekarok tagja volt. 1970-ben alapította meg a Beatrice zenekart első feleségével, Csuka Mónikával közösen, ez az együttes volt akkor az ország egyetlen női beatzenekara. Az Arcanum adatbázisában 25 641 találat van a Nagy Feró névre.
Nagy Feró 1998-ban így nyilatkozott a Hunnia című lapnak a Beatricéről:
„- Volt egy női zenekar, amit Beatricének hívtak, s én egy környéken laktam a lányokkal, akiknek nem volt énekberendezésük, nekem se volt igazán, de valamennyi volt, több mint nekik, így az én énekcuccomon tudták lejátszani a bulikat, ennek fejében én is énekelhettem. Betanultak például egy-két Jimmy Hendrix nótát, és ilyeneket énekelgettem velük. Később a lányok lassan kikoptak, én pedig ott maradtam a zenekarban, úgymond én lettem a „zenekarvezető” – bár nem szeretem ezt a szót, de nem jut jobb eszembe. Aztán, próbálkoztunk minden félével, a műsor két részből állt, a női énekes nyomta a slágereket én pedig a rock-dalokat. Akkortájt, a hetvenes években elég sok helyen megfordultunk, kultúrházakban, bálokban játszottunk, akkoriban az volt a „disco”, olyan, hogy koncert, nemigen volt, legalábbis a zenekarok nagy részének nem. Mindent elkövettünk, hogy lemezt tudjunk kiadni, de erre nem nyílt lehetőségünk. Részt vettünk egy-két táncdalfesztiválon, meg ahol tudtunk, nyomultunk, tv-ben, rádióban, de hihetetlen kompromisszumokat kellett kötni ahhoz, hogy az ember beférjen egy ilyenbe. Kétszer voltam táncdalfesztiválon, de az 1977-esen megfogadtam, hogy nekem ez nem fekszik, abbahagyom, mert hiába alkudsz meg, hiába adsz fel egyre többet önmagadból, egyéniségedből, mondanivalódból, mégsem juthatsz előre. Ugyanis a kiválasztás az nem tehetség szerint történt, mint ahogy ma sem…”
Négy évvel korábban, 1984-ben a Mozgó Világ kérdezett Nagy Feró karrierjéről, a gyerekkorát is kifaggatták:
„– Mondj valamit a gyermekkorodról.
– Szüleim székely menekültek voltak, a háborúban keveredtek Magyarországra. A gyermekkorom szép volt és családias. Nagyon szegények voltunk, Kőbányán laktunk, raktárból alakított szükséglakásban. Többek között nekem ezért felel meg kiválóan az összkomfortos Békásmegyer, ahová az anyám fogadott be.
– Tanultál valamilyen hangszeren?
– Nem, de nagyjából egy csomó hangszeren játszom. Ha akarok, nagyon jól tudok gitározni, a múltkor pedig Bartókot zongoráztam, szintén kitűnően. Első komolyabb zenekarom a Zárvatermek volt. A rákoskerti művházban játszottunk, hol szerelemből, hol meg negyven forintért. Közben leérettségiztem és beiratkoztam elektroműszerész tanulónak. Zenéltem, vele párhuzamosan nőtt a hajam és a kritikusi alapállásom. Velem szemben a felnőttek világa, akik egyre idegesebben reagáltak a zenélésre, a különállásra, a másságra. Életem sorsfordító eseménye volt, hogy egy rendőr elkapott az Árpád-hídon, se szó, se beszéd, bevitt egy borbélyhoz és lenyíratta a hajamat. Sírtam a tehetetlenségtől és a megaláztatástól. Egy életre dafke lettem. Úgy éreztem, alapvetően a szabadságomat gyalázták meg. Kezdtem tanulni az életet, de hol volt ez még attól.”
Nem csak Kossuth-díjas lett, de még Köztársasági Elnök is akart lenni:
„Szakadt országnak szakadt elnököt!"
Nagy Feró, a köztársaságielnök-jelölt (1990) Magyarországon mind nagyobb cirkusszá alakul át a köztársasági elnök megválasztása. Igaz, ez mindig így volt. A zene.net oldalain egy minden tekintetben rendhagyó könnyűzenei és kortörténeti dokumentumgyűjtemény tanúskodik arról, hogy a rendszerváltás után egy köztársaságielnök-választáson egy cseppet sem szokványos elnökjelölt is indult,
Tizenöt évvel ezelőtt a köztársaságielnök-választás küzdelmeibe egy popsztár is „beleártotta” magát. Az addig csak a „nemzet csótányaként" vagy „fekete bárányként” emlegetett „csirkedarálós” Nagy Feró a 424 című hetilap támogatásával nagy vehemenciával vet***e magát a politikai arénába. A www.zene.net munkatársainak sikerült összegyűjtenie az elnökjelölt kampányának fontosabb dokumentumait, amelyek igen érdekes látleletet adnak a tíz évvel ezelőtti politikai viszonyokról és egy ma is népszerű hazai rocksztár gondolkodásáról.”
Cs. Z.
(Fotók az Arcanum Adatbázisából: Hunnia, Képes Ifjúság, Mozgó Világ)
