29/10/2024
Kalandos kalandpark
A Petőfi-szigeten levő Kiserdő Kalandpark 2016. nyarán készült el. A megvalósítás célja elsősorban városunk turisztikai vonzerejének növelése volt.
A kellemes parkos környezet, az újdonság varázsa, az izgalmas pályák hamar népszerűvé tették a létesítményt, így a korabeli beszámolók szerint a nyitást követő hónapokban naponta átlagosan 60-70 fő látogatta.
Akkor is látszott már azonban, hogy a működtetés nem lesz olcsó, hiszen a nyitvatartás szezonális, ám ekkor viszonylag nagy létszámú, speciális személyzet szükséges. A kalandvágyó belépőket kiképzett pályafelügyelőknek kell egyenként betanítani, ellenőrizni a biztonsági eszközök használatát és folyamatosan követni őket a pályák használata közben. Az akadályokat rögzítő élő fákat szakembernek kell rendszeresen - évente legalább egyszer, valamint viharok után minden alkalommal - átvizsgálni, és a pályák állapota, az eszközök minősége is rendszeres, akkreditált szervezet által elvégzett ellenőrzést igényel. A természetes környezetet is rendszeresen ápolni, gondozni kell.
Mindez nem kevés pénzbe került már a nyitást követő években sem, de az akkori városvezetők úgy gondolták, hogy megéri, mert ez befektetés a jövőbe. Az ilyen és hasonló beruházások elősegítik a beutazó turizmus növekedését, a kalandpark látogatói felpezsdítik majd a városi szálláshelyek, éttermek forgalmát, tehát a szórakoztatás mellett gazdaságélénkítő hatása is lesz a beruházásnak. Baja érdekesebb, izgalmasabb és vonzóbb város lehet a park által, mint előtte volt.
Viszonylag gyorsan jelentkezett a park alapvető problémája, miszerint a pályák kötélzete élő fákhoz volt rögzítve. Ez a megoldás az építéskor praktikus ötletnek tűnt, csökkentette a beruházás költségét, ám a későbbiekben komoly gondokat okozott. A fák ártéri fajok, gyorsan nőnek, vastagodnak, így a rögzítő kötélzetet évente lazítani, állítani kellett volna, és az alkalmi nyári viharok is komoly károkat okoztak a létesítményben. Egy-egy nagyobb vihar után hetekre be kellett zárni, nem volt bevétel, a helyreállítás költségei azonban jelentősek voltak.
2020-ban a Covid19 néven elhíresült járvány hosszabb időre zárva tartotta a parkot, és ekkor döntött úgy a tulajdonos, hogy az üzemeltetéssel a Baja Vagyon Zrt.-t bízza meg.
A 2020. június 19-én megkötött üzemeltetési szerződés a működtetéshez sem személyi állományt, sem anyagi forrást nem rendelt, sőt, a Baja Vagyon Zrt.-t évi 120.000 Ft üzemeltetési díj fizetésére kötelezte.
A Baja Vagyon Zrt. átvette a Kiserdő Kalandparkot, ami már akkor meglehetősen lepusztult képet mutatott, és hozzálátott az állapotfelméréshez. Szakértőkkel vizsgáltattuk be a kötélpályát, az eszközöket és a fákat, amelyekhez a pályák rögzítve voltak. Az eredmény lehangolóbb volt a vártnál. Két fa, ami a kötélzet egy részét tartotta, már teljesen kiszáradt, egy ki is dőlt, több pedig életveszélyesnek minősült.
Mit lehet ilyenkor tenni?
Ha másik fához rögzítjük a drótkötelet a kidőlt helyett, akkor változik a pályahossz, át kell terveztetni, cserélni kell a kötélzetet, és ezt a következő évben valószínűleg meg kell ismételni. Ha oszlopokkal helyettesítjük a kiszáradt, kidőlt fákat, akkor nem változik a pályahossz, de várhatóan évente ismételhetjük majd ezt is, hiszen a fák élete véges, a következő évben újabb fákat kell cserélni.
Szakértő véleménye és gazdasági kalkuláció alapján is egyértelművé vált, hogy a korábbi formájában nem érdemes helyreállítani a kalandparkot.
Felmerült közben a bérbeadás lehetősége is. Volt jelentkező, de többszöri találkozás, bejárás, tárgyalás után látszott, hogy jelentős ráfordítás nélkül használhatatlan a terület, és ráfordítás után is várható, hogy az üzemeltetés költségei meghaladják majd a bevételeket. A bérbeadásról tehát letettünk.
Egyedüli lehetőségként maradt az újra tervezés, mégpedig úgy, hogy az akadálypályák elemeit nem élő fákhoz, hanem telepített oszlopokhoz rögzítjük, a meglevő és megmaradó pályakiosztás szerint. Így sem a viharok, sem az élő fák növekedése nem okozhat fennakadást, többletköltséget a jövőben, de mivel a pályakiosztás megmarad, használni tudjuk a jelenlegi kötélzetet, mérsékelni tudjuk a költségeket.
Újra terveztettük tehát a Kiserdő Kalandparkot. Elkészült a talajmechanikai szakvélemény, a statikai és kiviteli terv, miszerint földbe süllyesztett beton alapra telepített, több oszlop kötegelésével létrehozott fa oszlopokhoz rögzítjük a kötélzetet. A beruházás tervezett költsége 2021-ben mintegy 80 millió forint lett volna.
Gazdaságossági számítást is végeztünk, ami azt mutatta, hogy a tervezett újraépítés után az első három évben egyre csökkenő mértékben ugyan, de a költségek meghaladják majd a bevételeket. Az első évi veszteséget 8 millió forintra becsültük. (Itt figyelembe vettük a korábbi jegyeladási adatokat, a kalkulált átlagos jegyárat és a költségeket.)
A munka során több hullámban, folyamatos egyeztetés zajlott a város vezetésével. Kidolgoztunk egy alacsonyabb magasságon, három méter alatti elemekből álló megoldást is, mert ott nem kell kiképzett személyzet a működtetéshez, ám kiderült, hogy ezek a játékelemek is meglehetősen drágák, így nem csökkent volna a beruházás költsége. Az elkészült tervekről és a gazdaságossági számításokról vezetői értekezleten, a Pénzügyi, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság ülésén és testületi ülésen tájékoztattuk a döntéshozatali folyamat minden szereplőjét.
A Kiserdő Kalandpark újraindításának szakmai (műszaki, közgazdasági) előkészítését tehát a Baja Vagyon Zrt. elvégezte, a tervek elkészültek, a rendelkezésre álló információkat hiánytalanul a tulajdonos rendelkezésére bocsátotta.
Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy egy ekkora beruházásról nem a Baja Vagyon Zrt. vezetője, hanem a tulajdonos, a választott képviselőkből álló testület dönt. Nekik kell eldönteni, hogy a jövőbeni várható eredmény, a turisztikai vonzerő fokozása érdekében vállalják-e a beruházással járó költségeket, a kezdeti deficitet, és persze nem elhanyagolható kérdés, hogy egyáltalán rendelkezésre áll-e a szükséges összeg?
A döntéshez a szakmai előkészítés után két dolog kellett volna tehát: politikai szándék és pénz. Hogy melyik hiányzott, esetleg mindkettő, azt nem tudjuk. Egy biztos: döntés a mai napig nem született a Kiserdő Kalandpark ügyében.
Pozsgai Imre
