13/11/2023
A békéscsabai téglaipar számára is fordulópontot jelentett a 104 éve kihirdetett rendelet, amely a magyarországi téglagyártást szabályozta. Ez a jogszabály kimondta, hogy ezt követően csak kisméretű tégla (25x12x6,6) gyártása engedélyezett.
A rendelet megjelenése előtt az 1891-ben létesített Suk-Wagner és Társai Részvénytársaság, az 1908-ban megnyitott Bohn M. és Társai Tetőcserép- és Téglagyár Rt. és szintén a századforduló környékén létrejött Herkules téglagyár is elsősorban nagyméretű, kézzel vetett, illetve géppel préselt téglákat gyártott. A rendeletet követően a csabai téglagyáraknak is át kellett állniuk a kisméretű téglák gyártására.
A Békéscsabán készült nagyméretű téglák különlegessége volt, hogy azokat számozással látták el. Ennek okára pontos választ ma már nem tudnak, de többek szerint ez jelölte, hogy az adott téglát melyik brigád készítette.
A békéscsabai téglagyártás összefonódott az iparvasúttal, ugyanis ezekben az üzemekben csillevasutat üzemeltettek másfél tonnás kis mozdonyokkal.
Az idén 25 éves Téglagyár és Iparvasút Történeti Egyesület ezeknek az iparvasutaknak és a csabai téglagyártásnak állítana emléket egy kiállító hellyel.
A Matróz kocsma épületegyüttese egyébként egykoron éppen az iparvasút javító műhelye volt.
Fotók:
A korabeli képen a Bohn téglagyár (1-es telepnek is hívták), illetve a Herkules Téglagyár látható (forrás: Üdvözlet Békéscsabáról).
Az antikfoto.hu-n fellelhető fotó egyes források szerint a Suk-Wagner téglagyárban készült.
A Téglagyár és Iparvasút Történeti Egyesület nagy sikerrel mutatta be a korabeli mozdonyokat és csillekocsikat a tavalyi Kenderföldek Családi Pikniken.
Egy Jaminában készült számozott tégla