13/01/2025
Mindjárt dél van. Kinyitod a szemed, és egy pillanatra elbizonytalanodsz, nem tudod, hol vagy. A tengeri szellő, a napsugarak és a távoli hullámok hangja lassan segítenek rájönni, hogy ezen a mesés tengerparton, a Costa Blancán ébredtél fel. A nap ragyogása már a szobád ablakán is belopózik, és te úgy érzed, mintha a világ többi része egyszerűen nem létezne.
Kinyújtózkodsz az ágyban, ahogy a nap első sugarai átmelegítenek. Egy pillanatra elmosolyodsz – nemcsak az ajkaiddal, hanem a lelked mélyéből. Minden olyan nyugodt, olyan békés.
Az emlékek már tegnapra is visszautalnak – a naplementét nézve a tenger színétől elvarázsolva, amikor a kézzel készített borokat kóstolgattátok, és az ételek között beszélgetve elfelejtettétek az időt. Emlékszel, ahogy Dávid nevetett egy jó sztorin, amit Zoli mesélt, miközben készült a mennyei vacsorád. Az este egy igazi ínycsiklandó lakomává alakult, a finom tenger gyümölcseivel, amelyeket a helyi piacon szereztetek be. És bár most még mindig tele vagy a tegnap este finomságaival, a keto brunchra gondolsz, amit Zoli készít neked, és máris alig várod, hogy belemerülj a friss ízekbe.
Felveszed a napernyős kalapot, amit Zoli hozott, majd egy frissítő vízzel hűtöd le az arcodat. Még mindig érzed a tenger sójának fuvallatát, amit a reggel előtti napcsókolta bőröd visel. Igen, volt egy kis napégés – de hát mindez része annak az érzésnek, hogy végre egy olyan helyen vagy, amit a szíved választott.
A reggel indul, és egy apró mosollyal leülsz a közös asztalhoz. Zoli már a kávét készíti, Dávid pedig nevetgél, miközben friss gyümölcsöt szeletel. "Jasmin, hogy aludtál?" kérdezi Zoli, és te válaszolsz: "Elképesztően, de volt egy szúnyog, aki nem akarta elhagyni a szobát. Végül megbékéltem vele." Zoli felnevet, miközben a kávét helyezi előtted, és hozzáteszi: "Ő emlékeztet arra, hogy még a legszebb helyeken sem minden tökéletes." Mindhárman nevettek.
Készen állsz, hogy elmerülj a reggeli finomságokban. Minden étel, amit eléd tettek, tökéletes: a friss tál saláta, a ropogós Ketoséf kenyér, a fűszeres, serpenyőben sült étel. Türelmetlenül vársz, hogy mindenkit megkínálj, de végül nem bírsz várni. Ujjad végén már ott a mártogatós, a friss zöldségekkel.
"Vamos a la Playa" mondja Zoli, de te már nem hallasz semmit. Csak a belső éned hangját hallod, azt a csendes, békés érzést, ami most körülvesz téged. Igen, végre itt vagy, ezen a csodás helyen, és épp azt éled, amire mindig is vágytál.
Ha szeretnél többet megtudni a közös kalandjainkról és a jövőbeli utazásainkról a Costa Blancán, látogass el a hozzánk, és keresd meg az utolsó szabad helyeket a 2025-ös évekre❤️
