T-ma

15/08/2024

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja

Ez a nap a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Mária mennybemenetelének napja (Assumptio Beatae Mariae Virginis).

„Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A sír viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennyekbe emelik.”

A magyarok számára különösen nagy jelentőségű nap augusztus 15. Államalapító Szent István királyunk
- minden évben augusztus 15-re hívta a királyi tanácsot a fehérvári törvénykezési napokra
- ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, Ő avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját
- 1038-ban ezen a napon hunyt el első királyunk

Nagyboldogasszony napja Magyarország égi királynőjének, legfőbb patrónájának ünnepe. Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű éneket már 1793-ban „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
források:
https://vasarnap.hu/2021/08/15/mig-az-apostolok-almelkodtak-maria-mennybe-vetetett/
https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/szuz-maria-587 (letöltve: 2024.08.15.)
képek:
https://vasarnap.hu/2020/08/15/boldogasszony-anyank-ne-felejts-el-minket/
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcS_gIHkRM8stvXRVaIqOWbZUfd7P0jww4lRKYzzTCvTeIv9SHxhniT4Hzk3qKErNIDBS_w&usqp=CAU

Nagyboldogasszony ünnepe a katolikus egyház szenthagyományán alapul, amely szerint Szűz Mária, Jézus édesanyja élete végén testestül-lelkestül felvétetett a mennybe. Mária...

04/06/2024

A nemzeti összetartozás napja - melyet minden év június 4-én ünneplünk - Magyarország egyik legfontosabb történelmi és kulturális eseménye. Ezen a napon emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására és annak következményeire, amelyek alapvetően meghatározták és befolyásolták Magyarország sorsát.

1920. június 4-én írták alá a nagyhatalmak a békediktátumot. Ez Magyarország számára hatalmas veszteséget jelentett minden szempontból: gazdaságilag, társadalmilag, politikailag - és lélekben is. Az ország területének és lakosságának jelentős részét elvesztette, és sok magyar maradt a határokon kívül. Ez a tragikus esemény mélyen beleivódott a nemzeti emlékezetbe, és azóta is meghatározó a magyar identitás kérdésében.
A nap nem csupán egy múltbeli esemény felidézése, hanem a nemzeti önazonsság, az összetartozás és a közösségi értékek megerősítésének ünnepe is.

források:
https://korosikettannyelvu.hu/a-nemzeti-osszetartozas-napja-a-tortenelem-es-pedagogia-keresztutjan/

https://roma.mfa.gov.hu/news/a-nemzeti-oesszetartozas-napja

05/05/2024

Május 1.vasárnapja - anyák napja 🌹🌷🌼🌺

Édesanya, anya, anyu, anyuci, mama... és még a számos különféle, akár egyedi megnevezés. Különböző nevek, de mögöttük ugyanaz a testi-lelki kapocs. Láthatatlan sugárszál, amely összeköt tereken, helyeken, időn és életen keresztül.

11/04/2024

Április 11.📚️🪶✒️🖊️

Egy nap - két költő születésnapja. Az ünnepadó József Attiláé és a külhonban is örök magyar Márai Sándoré.
Költők költészetről a költészet napján.

" A dolgok változnak. A vers örök."
( József Attila )

"Minden szavadat úgy írni le, úgy ejteni ki, hogy elbírja a világi valóság teherpróbáját is. Talán ez az írás és az élet titka."
(Márai Sándor)

31/03/2024

🕆 HÚSVÉT VASÁRNAP 🕆

„Elvégeztetett!” (János 19,30).
Ezek voltak Jézus utolsó szavai. Elvégeztetett, de nem ért véget. „Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.” (Pilinszky János)

Kereszthalálával nem szüntette meg a bűnt, nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta az embereket. Feltámadása győzelem a halál felett. Maga a kegyelem.

Kárász Izabella: Húsvét

A nagypénteki gyötrelem után
mikor csordultig telik a pohár,
és nagyon messze repül el a nyár
és nyitott sírunk áll a Golgotán,
akkor, pirosan fénylőn, igazán,
élettel, dallal, a Húsvét köszön,
a sírból kiszáll az élet, öröm.
De mindig, mindig nagypéntek után!
Kárász Izabella: Húsvét

(a kép forrása: https://www.teso.blog/2019/04/22/nekem-adatott-minden-hatalom-mennyen-es-foldon/
a vers forrása: https://emmausjoka.webnode.sk/versek/husveti-versek/ )

29/03/2024

🕆 Nagypéntek 🕆

Ezen a napon nincsen szentmise. Bűnbánati nap ez, melyen szigorú böjt van. A keresztútjárás Jézus szenvedéseinek egyes állomásait idézi, így a passió során elmélkedhetünk a keresztről. Nemcsak Krisztuséról, hanem a magunkéról is. És arról, hogy a szenvedéstörténet ma is folytatódik. Jelen van mindenkiben, akit igaztalanul vádolnak és elítélnek, akit megvetnek és kigúnyolnak, aki kiszolgáltatottá válik.

Vannak helyzetek, amikor a szavak üresnek tűnnek; amikor bármit is mondunk, az hamisnak hangzik. Vannak helyzetek, amikre csak a csenddel lehet felelni. A csend ideje ez. A szeretet ideje. A hit ideje.

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24)

28/03/2024

🕆 Nagycsütörtök 🕆

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Ez a Sacrum Triduum Paschale, a „húsvéti szent háromnap”.

Nagycsütörtök Jézus elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, amikor a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – és szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát.

A liturgia része ekkor az „oltárfosztás”: az oltárról minden díszt leszednek, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott. Ezzel emlékeznek Jézus szenvedéseire és arra, hogy megfosztották őt ruháitól.

Az esti liturgia az utolsó vacsorát tárja elénk. A harangok a Gloria éneklése után elnémulnak, és szombat estig meg sem szólalnak, megkezdődik a legmélyebb gyász.

Dsida jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!

1929

(A kép forrása: https://ng.24.hu/kultura/2020/06/25/elkeszult-az-utolso-vacsora-nagyfelbontasu-interaktiv-online-valtozata/ Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora )

Leonardo mesterműve minden eddiginél részletgazdagabb szkennelés révén tárul az érdeklődők elé.

24/03/2024

Virágvasárnap 🌼💮
Ez a nap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napja – a kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Ezt a tiszteletet – mind a 4 evangélium szerint – megadták Jézusnak. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat terítették az útra és gallyakat vágtak a fákról, János azonban pálmaágakat említett. Az ünnep neve is ezt tükrözi, több nyelven „pálmavasárnap”-ként emlegetik. Pl. németül: Palmsonntag, angol területen: Palm Sunday, olaszul: Domenica delle Palme.

Ahol a pálma nem tűri a klímát, ott a pálmaágakat más növénnyel helyettesítik. Hazánkban és a tőlünk északabbra vagy keletebbre eső országokban a korán virágzó fűzfa (Salix) ágát használják, amelynek virágát barkának nevezik. Így ezen a napon barkaszentelést, barkás bevonulást vagy körmenetet tartanak a jeruzsálemi bevonulás emlékére.

Jézus – földi élete során – többször is járt Jeruzsálemben. Mitől olyan különleges mégis ez a bevonulás? A tömeg messiás-királyként fogadja Jézust, sokan azt várják, hogy lépjen fel a római elnyomás ellen, vessen véget az idegen elnyomásnak. Jézus azonban szamárháton érkezik, első útja a templomba vezet, elzavarja az árusokat és a pénzváltókat. Megoldást várnak tőle, és ő ajándékkal érkezik. Ajándéka a lelkek megtisztítása és a nagypénteki megváltás. Ennek az ajándéknak a napja ez az ünnep.

„Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. ... De aki mindvégig kitart, az üdvözül. (…)”

( források: wikipédia és https://www.nyest.hu/hirek/viragvasarnap-barkak-es-barikak?force_desktop, https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/viragvasarnap/ , https://abibliamindenkie.hu/uj/MAT/24 )

15/03/2024

MÁRCIUS 15. 🇭🇺

„az ég adjon méltóságot ma is az ünnepnek”

Molnár Krisztina Rita szavai nem is lehetnének aktuálisabbak. A mai napon egyetlen feladatunk van: méltósággal emlékezni azokra, akik megteremtették a polgári Magyarország megszületését.

Nem árt felidézni, hogy – bár a megemlékezések rendszerint a márciusi ifjakat helyezik a középpontba – az eredmény nem csak a pesti fiatalok érdeme. A forradalmi ifjak, a „nép” és a magyar politikai elit, országgyűlési alsó-és felsőház széles támogatottsággal működött együtt egy fontos történelmi pillanatban.

Ma a történészek „törvényesített forradalomként” határozzák meg a ’48-as eseményeket. Nem kisajátítani kell tehát egyik vagy másik résztvevő tetteit. Nem méricskélni, hogy ki tett többet, mást, másként. Hanem minden résztvevő tevékenységét elismerve méltósággal emlékezni mindannyiukra. Mert egyikőjük nélkül sem lehetett volna mára szabad és önálló Magyarország.

25/02/2024

Február 25. 😢

„Megtanultuk Recsken, hogy az emberi érték annyira az egyéniségtől függ, hogy teljesen mindegy, hogy milyen körülmények közül jönnek az emberek, milyen az iskolai végzettségük, milyen fajtából kerültek oda. Az egyéni érték számít. Óriási segítség volt, hogy voltak emberek, akik összetartottak, akik egymást megtanulták tisztelni, mert Recsken a vesékbe láttunk. Ott nem volt mese, ott kijött az emberekből, hogy mit érnek.”
(Görgey Guidó visszaemlékezése)

22/01/2024

🎼 január 22. – a magyar kultúra napja📃

Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én – tehát 200 éve – tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit. Nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.
A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey halála (1838) után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül a család tulajdonában maradt. 1946 decemberében vásárolta meg az Országos Széchényi Könyvtár a csomagot (sőt azóta további kisebb kéziratcsomag részeket).
Kölcsey két lapra írta a Himnuszt. A sérülés, amely mindkét fólión látszik, úgynevezett tintamarás. Az Országos Széchényi Könyvtár restaurátor szakembereinek véleménye szerint savas tinta ömlött a papír szélére.

Az évforduló alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinknek.

A hozzászólások közt 2 kisfilm segítségével szeretnék emlékeztetni nemzeti imádságunkra. Legyen valami, ami régi – és legyen valami, ami új 😊
Az első kisfilmben a Himnuszt adják elő színművészeink, a másodikban kortárs zenészeink - kísérletezésképpen - egy új dallamot írtak a magyar himnuszhoz.

(a szöveg forrása: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-himnuszunk-szuletesnapjat-unnepeljuk; a kép forrása: http://dkvk.hu/egyeb/elokerult-a-himnusz-szovegenek-kezirata.html)

01/01/2024

Benedek Elek: Újesztendei ének

Adjon Isten, ami nincsen
Az új esztendőben!
Így énekelt Arany János
Rég elmúlt időben.
Adjon Isten, ami nincsen
Én sem kérek másat,
Hogy mi nincsen, nem kell ahhoz
Semmi magyarázat.

Minden ember maga tudja,
Mi néki hiányos,
Azért kérte azt, mi nincsen
A jó Arany János.
Ami megvan, bolond kéri,
Meg a telhetetlen,
Kérjük hát csak, ami nincsen
Egyezzünk meg ebben.

Kevés a van, sok a nincsen
Ma is, miként régen,
De a sok közt, hogy egy nincsen
Rettentő nagy szégyen.
Nincs szeretet a szívekben:
Ez a legfőbb nincsen,
Szeretetet a szívünkbe:
Ezt adjon az Isten

Forrás: www.eternus.hu - Benedek Elek versei

24/12/2023

Hosszú idő után havas fehérben érkezett. 🎄 Advent 4.vasárnapjának estéje a csoda születése. 😇
Áldott, békés ünepet, csillag vezette boldog karácsonyt mindenkinek! 😊😇

Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakában,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.
Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.

Ama csillag után.
Ama csillag után.

A holdsugaras hideg éjszakában,
Mint egy fehérlő, csendes álom,
Úgy vonult el a komoly karaván.
És elől ment a három.

A sziklás föld mogorván és kopáron
Feküdt el lábaik alatt.
Méltóságos sora a száz tevének
A harmaton halkan haladt.
És mintha fehér árnyak lengenének,
Úgy vonult végig a fehér sereg
A völgyön, ahol nem nőttek virágok,
S a városon, ahol az emberek
Nem virrasztottak és nem énekeltek.
S ahol nem látta őket senkisem.

És így suhant el csendesen
Életre éledt vágya Napkeletnek
Az ezredéves éjszakán.

Ama csillag után.

(Sík Sándor: A napkeleti bölcsek)

17/12/2023

Advent 3. vasárnapja 🕯️🕯️🕯️

Az adventi koszorú harmadik gyertyája az örömöt jelképezi. Félúton az ünnep felé örömmel tölthet el minket, hogy a várakozás hamarosan végéhez ér, és elérkezik a szeretetteljes karácsonyi időszak.

Az idei advent azonban egy kicsit más, az örömbe számomra az idén aggodalom is vegyül: háborúk körülöttünk (közel és távolabb), természeti katasztrófák sújtotta vidékek, megannyi nehézség.

Az én várakozásom így az idén kitágult kissé. Várakozom a karácsony csodájára… és az ember csodájára. Arra, hogy az emberség és a szeretettörvény győzedelmeskedik, a megszülető fény világosságot teremt körülöttünk a világban.
Ezt remélve idézem Márai Sándor Az ajándék című írásának befejező sorait.

„Nem kell semmi más, kedves Jézuska, csak kevesebb legyen a szenvedés. Lehetetlen ez? Azt mondják, Neked csak egy szavadba kerül. Nagy baj, ha lehetetlen, mert akkor értelmetlen minden más, amit adhatsz, a meleg harisnya éppen olyan fölösleges, mint Vicenza vagy az utazás. Mert az emberélet legnagyobb ajándéka és legfőbb értelme mégiscsak az, hogy ártatlan emberek ne szenvedjenek fölöslegesen. Nézz körül a földön, száz- és százmillióan kérik, némán, ezen a karácsonyon: add a békét.
Ezt kéri, nagyon szerényen, minden más helyett, s mert karácsony van:
Márai Sándor”

10/12/2023

🕯️🕯️
A második gyertyával az adventi koszorún fellobban a remény lángja, amelyről Ézsaiás próféta is beszélt a Bibliában: „… legyetek erősek, ne féljetek. Íme jön Istenetek…”
A remény és a várakozás gondolata kapcsolódik tehát az adventi koszorú második gyertyájához. Ahogy haladunk előre a gyertyagyújtással, úgy lesz a koszorú egyre világosabb, a növekvő fény pedig a Megváltó születésének közeledtére világít rá.

03/12/2023

Az „advent” jelentése „eljövetel” vagy „érkezés”, de „úrjövet” néven is használatos a kifejezés.
Az adventi időszakban felkészülünk Krisztus világra jövetelének a megünneplésére, várakozó reményekkel figyeljük eljövetelét. A következő négy hét lehetőség a lelki felkészülésre, adve
Az adventi koszorún hagyományosan négy gyertya helyezkedik el, három lila és egy rózsaszín. Az első héten egy lila gyertyát gyújtunk, ami a hit jelképe.

31/10/2023

🖤Mindenszentek (latinul: Festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestánsok az elhunytakról emlékeznek meg ilyenkor.
A temetőkben rendbe teszik és virággal dísztik a sírokat, elhunyt szeretteik emlékére az emberek gyertyákat, mécseseket gyújtanak. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A sírokat pedig azért kell megszépíteni ilyenkor, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben – tartja a néphit.

A „halottak napja” (november 2.) az elhunyt, de üdvösséget még el nem nyert – tisztítótűzben szenvedő – hívek emléknapja. Szent Odiló clunyi bencés apát vezette be, majd a 14.századtól a katolikus egyház egésze is átvette.🖤

Bodnár László: Memento mori🕯️

halk sírok között
fénnyé olvadt könnyeink
emlékmécsesek

23/10/2023

🇭🇺1956. október 23-án
„meghasadt az égbolt/ Mert egy nép azt mondta: elég volt”.
Elege volt a kommunista diktatúrából, a szovjet megszállásból, az igazságtalanságból, és lerázta magáról a zsarnokságot.
Ekkor, a forradalom első napjaiban a félelmet felváltotta a lelkesedés, elérhetőnek látszott a szabadság, megvalósíthatónak tűnt a függetlenedés egy olyan hatalomtól és ideológiától, mely gúzsba kötötte a lelkeket és a lehetőségeket.
Ahogy Illyés Gyula írta:

„hol zsarnokság van,
mindenki szem a láncban;
belőled bűzlik, árad,
magad is zsarnokság vagy;
…
mert ahol zsarnokság van,
minden hiában”

https://www.youtube.com/watch?v=fJiNS0U3FUo&ab_channel=M5 (Heltai Jenő: Szabadság)

06/10/2023

„Aradi 13”-ként emlegetjük őket, de valójában 17-en voltak. Különböztek életkorban, családi állapotban, társadalmi rangban, származásban. Volt köztük örmény, szerb, horvát, német származású. Volt, aki nem is volt magyar anyanyelvű. Volt, aki nem is volt magyar állampolgár. Sokfélék voltak. De egy szélesebb körű társadalmi összefogás és egy magasabb rendű cél érdekében cselekedtek. Valamennyien egy közösségért!

„A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi EMBERSÉGE söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.”
(Scweidel József)

20/08/2023

Augusztus 20. 🎆
Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére.

A magyar történelemben az államalapító király 1083. augusztus 20-i szentté avatásától szerepet játszik Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek.
Szent István király Imre herceg számára írt intelmei erkölcsi alapvetések valamennyi vezető számára.

„uralkodj mindannyiukon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség.”

(https://mek.oszk.hu/00200/00249/00249.htm)

18/06/2023

Június harmadik vasárnapja - apák napja🦸‍♂

Ilyenkor emlékeznek az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre. Az ünnep ihletője az amerikai polgárháború egyik veteránja, William Jackson Smart volt, aki 14 gyereket nevelt fel egyedül.
A világ számos országában, köztük itthon is megemlékeznek az apákról 1994-óta.
Az apák szerepének fontosságát számos pszichológiai tanulmány is igazolja.

Lackfi János: Apanapi tanácsadás

Mit csináljunk apák napján?
Anyák napja, az még hagyján,
Szavalunk szép verseket,
A szülők meg bőgjenek!

Apák napján általában
Ovi, suli sincs, mert nyár van!
Nyáron honnan szedhetek
Jó bőgetős verseket?

Vagy vigyek vágott virágot?
Férfinak? Olyat ki látott?
Az apa-lény nem túl finom,
Nem érdekli a kerti gyom.

Hát mit szedjek egy csokorba
Apa nyakába ugorva?
Zavarban van a gyerek,
Fancsalog és őgyeleg.

Megvan! Újságból kitépek
Csomó autós, focis képet!
Virággá hajtogatom,
Tetszeni fog ám nagyon!

S hogy az autós-focis képek
Maradjanak szebbnél szépek,
Váza helyett e napon
Mindet majd sörbe rakom!

04/06/2023

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a magyar állam történetének legnagyobb közösségi traumája volt a trianoni békediktátum.
1920. június 4-én a versailles-i palotában a tárgyaló delegációk aláírták az első világháborút lezáró békeszerződést. A Magyarországra vonatkozó döntések értelmében a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, Horvátországot más országokhoz csatolták.

Az ország egyik napról a másikra elveszítette területének 2/3-át, lakosságának felét. Három és fél millió ember rekedt a határokon túl.
Néhány esetben az új határok belterületen vágtak szét egyes településeket (Komárom, Somoskő), a leggyakoribb esetben nem egy-egy települést vágott ketté a határ, hanem korábban szorosan együtt élő településeket zárt el egymástól. Közösségek szűntek meg, családok szakadtak szét. A békefeltételek sokkolták a magyar társadalmat.

Az évforduló 2010 óta nemzeti emléknap Magyarországon.

„ha térképen összeszorítják is Magyarországnak határait, Magyarország igazi határai addig fognak nyúlni, ahol igaz magyar lelkek laknak”
(gróf Apponyi Albert)

28/05/2023

PÜNKÖSD 🕊

A pünkösd a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe húsvét és karácsony után. Az ünnep a húsvét utáni ötvenedik napon kezdődik.
Elnevezése a görög pentekosztész ’ötvenedik’ szóból származik. A zsidó vallásból ered, ahol a pészach utáni ötvenedik napon, sabouthkor az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásának az emlékét ülték.
A keresztény egyház a húsvéti időszakot lezáró ünnepen a Szentlélek eljövetelére és az egyház alapítására emlékezik.

„amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket... Nagy volt a megdöbbenés, mert mindenki a saját nyelvén hallotta, amint beszéltek.” (ApCsel 2:1)

A pünkösdhöz különböző eredetű és korú szokások is fűződnek. A legarchaikusabb a pünkösdi királyválasztás és a pünkösdi királynéjárás.
A falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérik össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihat a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát - uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés.
A "királynő" fejét rózsakoszorúval díszítik, feje fölé kendőből sátrat formálnak. Közben rózsaszirmot szórnak és köszöntőt mondanak, énekelnek és táncolnak, végigjárják a falu házait.

13/05/2023

Fagyosszentek - Pongrác, Szervác, Bonifác
Május 12., 13., 14 a fagyosszentek napjai, a népi megfigyelés szerint az időjárás ilyenkor általában hidegebbre fordul.

Pongrác, Szervác, Bonifác könnyen visszacsalogatja még a hajnali fagyot sok veteményeskert tulajdonosának bosszúságot okozva. Sok helyen védekezésképpen a fagyosszentekig nem is ültették ki a palántákat.

„Pongrác, Szervác, Bonifác, mind a fagyosszentek, hogy a szőlő el ne fagyjon, füstöljetek kendek!” szólt a rigmus a szőlőhegyeken.

Viszont ha a fagyosszentek idején a várhatónál melegebb az idő, hűvös nyárra lehet számítani.

A szentek legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen össze- függés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán - Borus Rózsa gyűjtéséből- úgy tartották, hogy: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsípkedték a szunyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket."

07/05/2023

Anyák napja ❤️

Szerte a világon – különböző időpontokban ünneplik az anyákat, nagymamákat. Azokat a nőket, asszonyokat, akik életet adnak és gondoskodnak az életről. Nálunk ez a nap május első vasárnapja :)
Az anyák napja ünnep ötletét Petri Pálné, egy államtitkár felesége hozta Magyarországra Amerikából. A gondolatot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vezetői karolták fel, és megtették az előkészületeket az anyák napja országos bevezetésére.
Az első ünnepet 1925-ben tartotta az előbb említett kezdeményező szervezet, a Mária-tisztelet hagyományaival összekapcsolva. 1928-ban pedig miniszteri rendelet sorolta a hivatalos iskolai ünnepek közé az anyák napját.
Egy friss kutatás eredménye szerint Magyarországon a 18-55 évesek körében „Anyu” szerepel az egyik leggyakrabban a híváslistákban, és a válaszadók a mindennapi témák mellett főleg tanácsaik miatt keresik édesanyjukat.

Szabó T. Anna: Édes anyadal
Anya az, aki figyel.
Szívverése mi vagyunk.
Álmában sem feled el.
Éjjel is a mi napunk.

Ismeri a titkaink,
ismerjük a titkait.
Hogyha elmegy, hazavárjuk:
„Anya, végre itt vagy, itt!”

Anya az, aki ölel.
Érintése: gyógyulás.
Anya, aki úgy figyel,
ahogy nem tud senki más.

Anya, aki mindig ad:
vágyainkat ismeri.
Nem förmed ránk: „Te ki vagy?”
Nem kérdezi: tudja, ki!

Anya az, aki figyel.
Párja ebben nem akad.
Rajzainkkal, szavainkkal
betölti a falakat.

Anya: ő az otthonunk.
Ahogy régen ringatott:
a karjában ellakunk,
mint ki mindig itt lakott.

Gyertyaillat, imafény,
nevetés és dúdolás,
anya tényleg csodalény,
úgy ismer, mint senki más.

Nem kell szóljon: ha figyel,
a szemével simogat.
Anya soha nem hagy el,
mindörökre megmarad.

Anya mindig támogat,
anya erős, anya jó,
úgy oltalmaz másokat,
mint egy puha takaró.

11/04/2023

Április 11. -a magyar költészet napja

09/04/2023

Nagypéntek csöndje után elérkezett…
Jézus – keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta az embereket bűneiktől. Feltámadása győzelem a halál felett. Maga a kegyelem.

S mikor völgyünkre tört az áradat
s már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen,
egyetlenegy kőszikla megmaradt,
egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.
(Ápriliy Lajos: Menedék)

07/04/2023

Árvai Emil
Nagypéntek este

Bár sziklasír várta végső pihenésül,
s őrök vigyázták, pecsét, félelem;
már győztesnek járó koszorúja készült,
hervadhatatlan és tövistelen.

Utolsó vacsora
„Míg civakodtok a rangsoron,
addig a lábatok megmosom.
Eldől a sorrend nemsokára…” –
…S egyedül ment a Golgotára.

22/03/2023

14/03/2023

március 15.🇭🇺

Az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete ez a nap, amelynek célja a függetlenség és az alkotmányosság volt.
A forradalmat indító március 15-e jelkép lett: a kivívott szabadság megőrzésének és az elvesztett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. A magyarság számára 1860 óta nemzeti ünnep ez a nap, függetlenül attól, hogyan vélekedett erről a mindenkori államhatalom.

Idén, 2023-ban
🇭🇺 200 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor
🇭🇺200 éves a Himnusz
🇭🇺175 éves a Nemzeti dal

„Nekünk magyaroknak az Úristen különösen gazdag és színes nemzeti örökséget adott. Az egész világon egyedül ez a mienk. Senki nem veheti el tőlünk, mint ahogy mi sem vehetjük át senkitől azt, ami nem illet meg minket. Hiába beszélünk angolul, franciául, spanyolul, németül, attól még nem leszünk sem angolok, sem franciák, sem spanyolok, sem németek. Az ő örökségük nem a mienk s ha majmolni próbálnánk őket, könyökkel betörni közéjük, mindössze a magunk egyéniségét, a magunk örökségét veszíthetjük el, az övéket soha sem vehetjük át. Gyökértelen idegenek leszünk az emberi világban s lelkileg elpusztulunk benne, mint a gyökerét vesztett fa.”
(Wass Albert üzenete március 15-re)