T-ma

22/01/2025

🎼 A MAGYAR KULTÚRA NAPJA📃

1989 óta minden évben ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját.
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát egy nagyobb kéziratcsomag részeként, amelybe a költő folyamatosan másolta be verseit. Nem végleges változatokat, hanem tisztázatokat, amelyekben néhol javítások is vannak.
A csomag valamikor az 1830-as évek végén eltűnt, és megkezdte több mint száz évig tartó lappangó útját. Kölcsey halála (1838) után a Magyar Tudományos Akadémia tárgyalásokat kezdett a költő sógornőjével a kéziratok megvásárlásáról. Kölcsey ugyanis unokaöccsére, Kölcsey Kálmánra hagyta kéziratainak jelentős részét. A kéziratcsomag végül a család tulajdonában maradt. 1946 decemberében vásárolta meg az Országos Széchényi Könyvtár a csomagot.
A Himnusz zenéjét Erkel Ferenc szerezte 1844-ben.
Közösségi összetartozást jelző nemzeti imádsággá a magyarok közmegegyezése t***e, bár hivatalos nemzeti himnusszá csak az 1989-es alkotmánymódosítás értelmében vált. 2022 óta ez a nap hivatalos állami emléknap.

(forrás: https://www.magyarkurir.hu/hirek/a-magyar-kultura-napja-himnuszunk-szuletesnapjat-unnepeljuk)

01/01/2025

KÁNYÁDI SÁNDOR: Csendes pohárköszöntő újév reggelén

Nem kívánok senkinek se
különösebben nagy dolgot.
Mindenki, amennyire tud,
legyen boldog.
Érje el, ki mit szeretne,
s ha elérte, többre vágyjon,
s megint többre.
Tiszta szívből ezt kívánom.
Szaporodjon ez az ország
Emberségbe’, hitbe’, kedvbe’,
s ki honnan jött, soha soha ne feledje.
Mert míg tudod, ki vagy, mért vagy,
vissza nem fognak a kátyúk…
A többit majd apródonként megcsináljuk.
Végül pedig azt kívánom, legyen béke. –
Gyönyörködjünk még sokáig a lehulló hópihékbe.

24/12/2024

December 24. - Szenteste😇

A várakozás gyümölcse megérkezett. Megszületett a Fény, amely legyőzi a sötétséget. Ezt ünnepeljük ma. Ki így, ki úgy - hite szerint. Foglalkozzunk ma az ünneppel, az ünnep jelentőségével, csodájával. Mert minden ünnep csoda! Megnyitja a szívet és közelebb hoz egymáshoz közellévőket, távollévőket, távolodókat és közeledőket. Tanuljuk meg az ünnepet, tanuljuk meg élni és megélni a pillanatait! Legyen EZ a karácsony csodája!😇

Márai Sándor: Füveskönyv (Az ünnepről)

Ha az ünnep elérkezik, akkor ünnepelj egészen...
Tisztálkodjál belülről és kívülről.
Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata.
Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel.
Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek!
Az ünnep a különbözés.
Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás.
Az ünnep legyen ünnepies…S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség.
Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme.
Készülj föl reá, testben és lélekben.
S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre."

A képek forrása: https://www.facebook.com/permalink.php/?story_fbid=755281224669628&id=180182618846161; https://www.penzcentrum.hu/otthon/20241127/komoly-veszely-leselkedik-a-csaladokra-karacsonykor-konnyen-tragediaba-fulladhat-a-szenteste-1159873

22/12/2024

Advent 4.

Elérkezett a negyedik… Egy-két nap csupán, és a fa körül állva énekelhetjük: "mennyből az angyal lejött hozzátok…" Mert várjuk az eljövetelt és várjuk a megérkezést.
De addig rengeteg az intéznivaló, menni kell, sietni – ajándékért, „bejglinekvalóért”, fáért, díszért, csillogásért. És furcsa módon ez az eredeti történettel is összecseng. Ott is mindenki siet, jön-megy. Angyal (Gábriel) ment a hírrel Máriához, hogy fia születik; Mária és József útra kelnek; a bölcsek jönnek napkeletről; a pásztorok sietnek Betlehembe.
A negyedik vasárnap üzenete már az öröm után mindent betöltő szereteté. A fokozatosan felvillanó fények után teljes pompájában áll az adventi koszorú. Arra is figyelmeztet, hogy a várakozásnak lassan vége, ideje lassítani a tempón. Ideje a rohanást, jövés-menést leállítani, és ideje van az elcsendesedésnek, a lelki-szellemi hangolódásnak. A négy gyertya együttes lángja jelzi, hogy 2 nap csupán és megszületik a fény: a Megváltó születésekor szétáradó világosság elűzi a sötétséget.

Források: https://www.magyarkurir.hu/hirek/utravalo-2024-december-22-advent-4-vasarnapja, https://lexiq.hu/adventi-gyertyak (internet)
A kép forrása: https://szgp.hu/2024/12/22/advent-4-vasarnapja-5/ (internet)

15/12/2024

Advent 3.

Az adventi koszorú harmadik gyertyája az örömöt jelképezi. Félúton az ünnnep felé örömmel tölthet el minket, hogy a várakozás lassan véget ér, és elérkezik a szeret***eljes karácsonyi időszak.

A szeretetet és az örömöt jelképezi az adventi koszorú harmadik gyertyája. A várakozásnak hamarosan vége, félúton járunk, már közel a bizonyosság, hogy idén is eljön a karácsony. Hiszen
„Mindennek rendelt ideje van”.

A koszorún már csaknem minden gyertya világít, és a sötétségben egyre erősödő fény hirdeti a karácsony csodájában születő isteni jelenlét világosságát.

Füle Lajos:
Ímé, ajtód előtt

Ímé, ajtód előtt
állok és zörgetek
én vagyok az öröm.
Messziről jöttem,
hátam mögött csillagvilágok.
Itt szeretnék maradni mindig,
van-é hely nálad?

a kép forrása: https://romkat.ro/2021/12/12/segedanyag-az-adventi-keszulethez-otthonainkban-%E2%88%92advent-3-vasarnapjara/ -

08/12/2024

Advent 🕯️🕯️
Advent első vasárnapja a hit gyertyájának meggyújtásával indul. Az első fény után minden héten egy-egy újabb gyertya visz közelebb bennünket a világossághoz, hogy végül lelkünk is fénybe öltözzön.
A második gyertya a reményé, amely segít mindennapjaink legnehezebb perceiben is. Adventben pedig áthatja várakozásunkat, hitünket Isten szavában, hogy elküldi hozzánk egyszülött Fiát. Adventi napjaink feladata az, hogy napról-napra hittel, reménnyel, örömmel és szeret***el készüljünk az ünnepre, a karácsony csodájára. ⭐

Lackfi János: MEDDIG?

Na, Uram, meddig várjak még,
mikor merészkedhetek végre ki nyugodtan
a békés utcákra, mikor nem fognak már
őrült módjára száguldozni az autósok,
mikor nem kötnek belém
részeg VAGY zavarodott
vagy részeg ÉS zavarodott
figurák a buszon, vonaton, villamoson,
mikor lesz végre rács mögött minden
nehézfiú, mikor zárják végre ketrecbe
az összes veszélyes vírusmutánst,
mikor lesz élhető hely ez a drága föld,
amit bár ne teremtettél volna
ilyen életveszélyesre?
Na, Uram, meddig várjak még,
mikor távoztatod el tőlem az összes
kísértést, az összes álnokságot,
mikor lesz végre biztos állásom,
mindig bőséges ennivalóm,
mikor nem kell izgulnom a holnap miatt,
mikor nem kell rettegnem a betegségtől,
mikor nem lesznek tele a hírek szörnyűséggel,
mikor gömbölyítesz már golyóálló üvegből
készült buborékot körém és szeretteim
köré, hogy végre fellélegezzek?
Na, Uram, meddig várjak még,
mikor látom be, hogy az ember
az egész világegyetemben
egyetlen molekulát sem hozott létre,
hogy egyetlen lélegzetvételemet
sem tudom biztosítani önerőből,
hogy egyetlen szívdobbanásomat
sem fizettem meg drága pénzen,
hogy mindent neked köszönhetek,
hogy te vagy mindenben a mindenem,
és az aggodalmaskodás nemhogy megtoldaná,
inkább megrövidíti életemet,
és azt a rövid életet is megmérgezi?
Na, Uram, meddig várjak még,
hogy rájöjjek, egyetlen biztonságom te vagy,
mert az élet Istene vagy, nem a halálé,
mert ha ezren hullanak is el mellettem,
a te karod megoltalmaz, mert nem akarsz ölni,
csak egyre szorosabban ölelni,
innen és túl a halálon?

A kép forrása:
https://hir.ma/eletmod/gondolatok-advent-2-vasarnapjahoz-hetehez-a-hit-ereje-mindent-felul-ir/778844

A vers forrása.
https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/meddig/

01/12/2024

ADVENT

Ha az „advent” szót meghalljuk, sokaknak sok megoldandó feladat és az időhiány jut eszébe. A legtöbb ember számára ez a takarítás-ajándékvásárlás-sütés időszaka. Szóval, tengernyi dolgot kell elvégezni karácsonyig.
Pedig az advent más: a nyugalom, az elmélkedés és a megnyugvás időszaka. Nem lenne szabad megfeledkeznünk az advent valódi jelentéséről: a Megváltó születésére való várakozásról. Hiszen az "adventus" jelentése "eljövetel".

Szent várakozás ez. Várakozunk 4 héten át egyre tisztuló lélekkel, elcsendesedve, minden vasárnap egy-egy gyertyát gyújtva, hogy emlékezhessünk a kisgyermekként közénk érkező Megváltóra, és megérlelődjön bennünk karácsony titka.

Ágh Tihamér: ADVENTKOR

Ködös hajnal-órák, tejszínű reggelek,
a földön sárguló, elkínzott levelek.
Az ég hólyagszemén nem tör át a nap
sugárnyalábja felhőtlen megakad.
Az ősz lassan lépked, majd télbe borul
és ahogy megvirrad, be is alkonyul...
Este tompa fények remegnek az utcán,
megtörnek a tócsák fodródozó foltján.
De a hétköznapok bágyadt szürkesége
nem törheti meg azt, ami bennünk béke.
Lelkünkben reménység, a szívünkben áldás:
Ránk köszöntött advent,
boldog Jézus-várás...

a kép forrása:
https://szakmatszerzek.hu/adventi-koszoru/

20/08/2024

AUGUSZTUS 20. – Államalapítás ünnepe 👑🍞🇭🇺

Ez az egyik legrégibb magyar ünnep. Bár István király augusztus 15-én ajánlotta fel az országot Szűz Máriának és ő maga is augusztus 15-én halt meg, ünnepét Szent László király augusztus 20-ra t***e. Ugyanis 1083. augusztus 20-án emelték oltárra István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű. A szent király ünnepének megtartásáról aztán az 1222. évi Aranybulla is rendelkezett, és I. (Nagy) Lajos uralkodásától kezdve egyházi ünnepként élt tovább ez a nap.

Bár a középkorban Szent István ünnepe még összefonódott a Szűz Mária-kultusszal, később fokozatosan elkülönültek egymástól, és István ünnepe inkább világi, állami tartalmat nyert.
Augusztus 20. napja 1891-től munkaszüneti nappá lett, majd pedig – a két világháború között kezdve – állandó elemévé vált a tűzijáték.

Ehhez a naphoz kapcsolódik a hagyomány szerint az új kenyér ünnepe is. A Horthy-korszakban országszerte tartottak aratóbálokat vagy „a magyar kenyér ünnepét”. Az ünnep ezen eleme a II. világháború után vált kiemelten fontossá, hiszen a Szent István-napnak tagadhatatlanul vallási tartalma is volt, amit a berendezkedő új rendszer igyekezett súlytalanná tenni. Ezért erre a napra időzítették a népköztársasági alkotmány hatályba lépését, így 1949 után, a kommunista diktatúra idején augusztus 20. az „alkotmány ünnepe” lett. Ezzel párhuzamosan Szent István ünneplése teljesen elhalványult. A Szent Jobb-körmenetet utoljára 1947-ben lehetett megtartani Mindszenty bíboros vezetésével.

Augusztus 20. eredeti tartalmát Szent Istvánra és az államalapításra emlékezve a rendszerváltással nyerte vissza. Ekkortól indulhatott újra a Szent Jobb-körmenet, és az aratóünnep motívuma is szépen beleilleszkedett az ünnepnap tartalmába: ország kenyerét és ország tortáját is választanak ez alkalomból.

források:
https://rubicon.hu/cikkek/augusztus-20-a-szent-istvan-nap-tortenete?rovat=naptar&gc_id=14734383555&h_ad_id=676904752758&gad_source=1&gclid=CjwKCAjw_ZC2BhAQEiwAXSgClvfWnWNtWXbf5-mlxxEl3vldcIATQPHFbqTcG0uvld2AgILTWjnS0xoC7iQQAvD_BwE
https://infostart.hu/belfold/2024/08/20/igy-lett-augusztus-15-bol-augusztus-20-i-unnep (letöltés: 2024.08.20.)

fotók forrása:
https://gombosportal.eu/2017/08/20/augusztus-20-nemzeti-unnep-szent-istvan-napja/
https://gerendayhaz.hu/events/allamalapitas-es-az-uj-kenyer-unnepe/

15/08/2024

Augusztus 15. - Nagyboldogasszony napja

Ez a nap a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, Mária mennybemenetelének napja (Assumptio Beatae Mariae Virginis).

„Mária halálának és mennybemenetelének története kedvelt témája volt a középkori egyházi művészetnek, a kódexirodalomnak, a vallásos népkönyveknek, az epikus énekeknek. A hagyomány szerint Jézus három nappal előbb tudatta anyjával halála óráját. Mária holttestét az Olajfák hegyén vágott sziklasírba fektették, temetésére az apostolok felhőkön érkeztek a világ különböző tájairól. Tamás csak harmadnapra jelent meg, és miután látni akarta az elhunytat, felnyitották a sírt, amelyből kellemes balzsamillat áradt. A sír viszont üres volt, csak halotti leplek voltak benne. Míg az apostolok ezen álmélkodtak, az égbolton megpillantották Mária testét, amint az angyalok énekhang kíséretében a mennyekbe emelik.”

A magyarok számára különösen nagy jelentőségű nap augusztus 15. Államalapító Szent István királyunk
- minden évben augusztus 15-re hívta a királyi tanácsot a fehérvári törvénykezési napokra
- ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, Ő avatta ünneppé Nagyboldogasszony napját
- 1038-ban ezen a napon hunyt el első királyunk

Nagyboldogasszony napja Magyarország égi királynőjének, legfőbb patrónájának ünnepe. Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű éneket már 1793-ban „nationalis cantitio”, azaz nemzeti énekként említik írásos források.

Boldogasszony Anyánk, régi nagy Pátrónánk!
Nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk :
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
Kegyes szemeiddel tekints meg népedet,
Segéld meg áldásra magyar nemzetedet.
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
Tudod, hogy Szent István örökségben hagyott,
Szent László király is minket reád bízott.
Magyarországról, Édes hazánkról, Ne felejtkezzél el Szegény magyarokról!..
források:
https://vasarnap.hu/2021/08/15/mig-az-apostolok-almelkodtak-maria-mennybe-vetetett/
https://ktp.hu/hitunk-es-eletunk/unnepek/egyhazi-unnepek/szuz-maria-587 (letöltve: 2024.08.15.)
képek:
https://vasarnap.hu/2020/08/15/boldogasszony-anyank-ne-felejts-el-minket/
https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcS_gIHkRM8stvXRVaIqOWbZUfd7P0jww4lRKYzzTCvTeIv9SHxhniT4Hzk3qKErNIDBS_w&usqp=CAU

Nagyboldogasszony ünnepe a katolikus egyház szenthagyományán alapul, amely szerint Szűz Mária, Jézus édesanyja élete végén testestül-lelkestül felvétetett a mennybe. Mária...

04/06/2024

A nemzeti összetartozás napja - melyet minden év június 4-én ünneplünk - Magyarország egyik legfontosabb történelmi és kulturális eseménye. Ezen a napon emlékezünk a trianoni békeszerződés aláírására és annak következményeire, amelyek alapvetően meghatározták és befolyásolták Magyarország sorsát.

1920. június 4-én írták alá a nagyhatalmak a békediktátumot. Ez Magyarország számára hatalmas veszteséget jelentett minden szempontból: gazdaságilag, társadalmilag, politikailag - és lélekben is. Az ország területének és lakosságának jelentős részét elveszt***e, és sok magyar maradt a határokon kívül. Ez a tragikus esemény mélyen beleivódott a nemzeti emlékezetbe, és azóta is meghatározó a magyar identitás kérdésében.
A nap nem csupán egy múltbeli esemény felidézése, hanem a nemzeti önazonsság, az összetartozás és a közösségi értékek megerősítésének ünnepe is.

források:
https://korosikettannyelvu.hu/a-nemzeti-osszetartozas-napja-a-tortenelem-es-pedagogia-keresztutjan/

https://roma.mfa.gov.hu/news/a-nemzeti-oesszetartozas-napja

05/05/2024

Május 1.vasárnapja - anyák napja 🌹🌷🌼🌺

Édesanya, anya, anyu, anyuci, mama... és még a számos különféle, akár egyedi megnevezés. Különböző nevek, de mögöttük ugyanaz a testi-lelki kapocs. Láthatatlan sugárszál, amely összeköt tereken, helyeken, időn és életen keresztül.

11/04/2024

Április 11.📚️🪶✒️🖊️

Egy nap - két költő születésnapja. Az ünnepadó József Attiláé és a külhonban is örök magyar Márai Sándoré.
Költők költészetről a költészet napján.

" A dolgok változnak. A vers örök."
( József Attila )

"Minden szavadat úgy írni le, úgy ejteni ki, hogy elbírja a világi valóság teherpróbáját is. Talán ez az írás és az élet titka."
(Márai Sándor)

31/03/2024

🕆 HÚSVÉT VASÁRNAP 🕆

„Elvégeztetett!” (János 19,30).
Ezek voltak Jézus utolsó szavai. Elvégeztetett, de nem ért véget. „Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die.” (Pilinszky János)

Kereszthalálával nem szünt***e meg a bűnt, nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta az embereket. Feltámadása győzelem a halál felett. Maga a kegyelem.

Kárász Izabella: Húsvét

A nagypénteki gyötrelem után
mikor csordultig telik a pohár,
és nagyon messze repül el a nyár
és nyitott sírunk áll a Golgotán,
akkor, pirosan fénylőn, igazán,
élettel, dallal, a Húsvét köszön,
a sírból kiszáll az élet, öröm.
De mindig, mindig nagypéntek után!
Kárász Izabella: Húsvét

(a kép forrása: https://www.teso.blog/2019/04/22/nekem-adatott-minden-hatalom-mennyen-es-foldon/
a vers forrása: https://emmausjoka.webnode.sk/versek/husveti-versek/ )

29/03/2024

🕆 Nagypéntek 🕆

Ezen a napon nincsen szentmise. Bűnbánati nap ez, melyen szigorú böjt van. A keresztútjárás Jézus szenvedéseinek egyes állomásait idézi, így a passió során elmélkedhetünk a keresztről. Nemcsak Krisztuséról, hanem a magunkéról is. És arról, hogy a szenvedéstörténet ma is folytatódik. Jelen van mindenkiben, akit igaztalanul vádolnak és elítélnek, akit megvetnek és kigúnyolnak, aki kiszolgáltatottá válik.

Vannak helyzetek, amikor a szavak üresnek tűnnek; amikor bármit is mondunk, az hamisnak hangzik. Vannak helyzetek, amikre csak a csenddel lehet felelni. A csend ideje ez. A szeretet ideje. A hit ideje.

„Bizony, bizony, mondom nektek: ha a földbe vetett búzaszem nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz” (János 12:24)

28/03/2024

🕆 Nagycsütörtök 🕆

Nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Ez a Sacrum Triduum Paschale, a „húsvéti szent háromnap”.

Nagycsütörtök Jézus elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, amikor a Getsemáné-kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. „Szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” – és szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát.

A liturgia része ekkor az „oltárfosztás”: az oltárról minden díszt leszednek, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott. Ezzel emlékeznek Jézus szenvedéseire és arra, hogy megfosztották őt ruháitól.

Az esti liturgia az utolsó vacsorát tárja elénk. A harangok a Gloria éneklése után elnémulnak, és szombat estig meg sem szólalnak, megkezdődik a legmélyebb gyász.

Dsida jenő: Nagycsütörtökön

A szél suhogva borzong
az olajfa-lombokon.
A kanyargós úton, által az erdőn
tömöttsorú fáklyások jönnek.

Testemet ételül adtam,
véremet italul adtam,
könnyel mostam meg lábaitokat;
Mégis egyedül maradtam.

Hajnal-derengés borzong
a sötét lombokon.
Judás után, által az erdőn
sátánarcú fáklyások jönnek.

Testvéreim, tanítványaim!
Égignyúló kemény kereszten
holnap megölnek engem!
És ti alusztok, mélyen alusztok!

1929

(A kép forrása: https://ng.24.hu/kultura/2020/06/25/elkeszult-az-utolso-vacsora-nagyfelbontasu-interaktiv-online-valtozata/ Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora )

Leonardo mesterműve minden eddiginél részletgazdagabb szkennelés révén tárul az érdeklődők elé.

24/03/2024

Virágvasárnap 🌼💮
Ez a nap Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának napja – a kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Ezt a tiszteletet – mind a 4 evangélium szerint – megadták Jézusnak. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat terítették az útra és gallyakat vágtak a fákról, János azonban pálmaágakat említett. Az ünnep neve is ezt tükrözi, több nyelven „pálmavasárnap”-ként emlegetik. Pl. németül: Palmsonntag, angol területen: Palm Sunday, olaszul: Domenica delle Palme.

Ahol a pálma nem tűri a klímát, ott a pálmaágakat más növénnyel helyettesítik. Hazánkban és a tőlünk északabbra vagy keletebbre eső országokban a korán virágzó fűzfa (Salix) ágát használják, amelynek virágát barkának nevezik. Így ezen a napon barkaszentelést, barkás bevonulást vagy körmenetet tartanak a jeruzsálemi bevonulás emlékére.

Jézus – földi élete során – többször is járt Jeruzsálemben. Mitől olyan különleges mégis ez a bevonulás? A tömeg messiás-királyként fogadja Jézust, sokan azt várják, hogy lépjen fel a római elnyomás ellen, vessen véget az idegen elnyomásnak. Jézus azonban szamárháton érkezik, első útja a templomba vezet, elzavarja az árusokat és a pénzváltókat. Megoldást várnak tőle, és ő ajándékkal érkezik. Ajándéka a lelkek megtisztítása és a nagypénteki megváltás. Ennek az ajándéknak a napja ez az ünnep.

„Mivel pedig megsokasodik a gonoszság, sokakban meghidegül a szeretet. ... De aki mindvégig kitart, az üdvözül. (…)”

( források: wikipédia és https://www.nyest.hu/hirek/viragvasarnap-barkak-es-barikak?force_desktop, https://reformatus.hu/egyhazunk/hirek/viragvasarnap/ , https://abibliamindenkie.hu/uj/MAT/24 )

15/03/2024

MÁRCIUS 15. 🇭🇺

„az ég adjon méltóságot ma is az ünnepnek”

Molnár Krisztina Rita szavai nem is lehetnének aktuálisabbak. A mai napon egyetlen feladatunk van: méltósággal emlékezni azokra, akik megteremtették a polgári Magyarország megszületését.

Nem árt felidézni, hogy – bár a megemlékezések rendszerint a márciusi ifjakat helyezik a középpontba – az eredmény nem csak a pesti fiatalok érdeme. A forradalmi ifjak, a „nép” és a magyar politikai elit, országgyűlési alsó-és felsőház széles támogatottsággal működött együtt egy fontos történelmi pillanatban.

Ma a történészek „törvényesített forradalomként” határozzák meg a ’48-as eseményeket. Nem kisajátítani kell tehát egyik vagy másik résztvevő t***eit. Nem méricskélni, hogy ki tett többet, mást, másként. Hanem minden résztvevő tevékenységét elismerve méltósággal emlékezni mindannyiukra. Mert egyikőjük nélkül sem lehetett volna mára szabad és önálló Magyarország.

25/02/2024

Február 25. 😢

„Megtanultuk Recsken, hogy az emberi érték annyira az egyéniségtől függ, hogy teljesen mindegy, hogy milyen körülmények közül jönnek az emberek, milyen az iskolai végzettségük, milyen fajtából kerültek oda. Az egyéni érték számít. Óriási segítség volt, hogy voltak emberek, akik összetartottak, akik egymást megtanulták tisztelni, mert Recsken a vesékbe láttunk. Ott nem volt mese, ott kijött az emberekből, hogy mit érnek.”
(Görgey Guidó visszaemlékezése)