15/12/2024
Kedves Olvasó, címlapunkra egzotikus állat került valami elképzelt csodás vidékről, ahol pettyesek a szarvasok, hosszú selymes farkuk van, és gyönyörűen csomagolt csokoládék teremnek. Belül képeslapok Hollandiából, majd Velence, graffitik, falakra fújt közlendők, a Magyar Pavilon története, és a Pavilonból Nemes Márton Techno Zenje, ami közben átkerült a Ludwig Múzeumba, ott megnézhető. Aztán még Itália: megemlékezünk egy olyan festőről, akinek a nevét sem tudjuk, illetve a Szent Ferenc mestere nevet kapta – nem a keresztségben, hanem a művészettörténetben, minthogy arra az ereklyeszámba menő falapra is festett, amin Szent Ferencet felravatalozták. Interjúalanyunk, Barki Gergely pályája elején még pont ilyesmiket akart kutatni, trecento mestereket, csak később váltott át a modernizmusra, ahol szintén szükség van a hiányos emlékanyag és a források módszeres át- meg átvizsgálására, mint azt az általa rendezett kiállítás és egyes képek attribúciójának megváltozása (Galimberti Sándorból Dénes Valéria) is jól mutatja. Címlapsztorink nyomdánkról, a Kner család Amerikába kivándorolt egyik fiáról, Kner Albertről és az ő, újításoktól hemzsegő dizájner-karrierjéről szól egy róla nemrég megjelent könyv kapcsán. (A cikk végén ajándék karácsonyfadísszel.) Maulbertsch háromszáz. Barokk freskókat bemutató sorozatunk ugyanígy, egyik karácsonyi számunkban indult egy, a váci székesegyházban tett látogatás nyomán, és most itt is zárul, mindenkit arra buzdítva, hogy tegyen kirándulást Vácra, és nézze meg a frissen felújított freskóegyüttest. Olvasóink háttértanulmányokat is folytathatnak a látogatás előtt, és bár Maulbertsch nevét tudjuk, a barokk képek jelentésrétegeinek felfejtéséhez jól jön szerzőpárosunk a szignó és egy útmenti növény, a bogáncs kapcsolatáról szóló írása. Kicsit korábbról, de szintén a barokkból való Egy képünk, Francisco de Holanda FIAT LUX-illusztrációja, amely szerzőnk gondolatmenetét egészen a virtuális valóságig kergette. Az általános fogalmak, mint a fény vagy az idő ütköznek a valóság banális elemeivel Kicsiny Balázsnál, akivel szintén interjút közlünk, hogy olyan látomásszerű tárgyegyüttesekké alakuljanak, amikbe mi is besétálhatunk, ha nem lenne elég tapasztalatunk az abszurditásról saját, mindennapi környezetünkben. Ha tényleg nincs, akkor művészkönyveket, vagyis olyan, többnyire konceptműveket is nézegethetnek most, amelyek a könyvformát választották, de nem a betűk sorozatából bontakozik ki az, amit el akarnak mondani. Nálunk viszont abból és a képekből, amiket közlünk, zárásként épp szokatlan témájú kárpitokat Kiscellből, a raktárból, vagy Nigériából származó kis betlehemet a Néprajzi Múzeum nemrég megnyílt állandó kiállításáról. Ezeket ajánljuk kedves olvasóinknak az ünnepekre, remélve, hogy boldog karácsonyuk és új évük lesz, a betűkön túli valóságban is.
A magazin tartalomjegyzéke ezen a linken böngészhető:
https://www.artmagazin.hu/magazine
