Múltunk

19/02/2025

🔨 „A harmincas években körvonalazódott a szegkovácsmunka jelentéstartománya, a pérói szószóló Dráfi József és a pomázi és újpesti közösségére szégyent hozó, gyilkossá lett Varga Pál története kapcsán a korabeli sajtó megfogalmazta azt a tudást, ami a szegkovács cigányokról élt a köztudatban: »A pomázi cigánynak mindig volt becsülete – suttogta csendesen Alanyai Gábor –, tudták rólunk, hogy rendes, békés, becsületes, dolgos cigányok vagyunk. És most ilyen szégyen szakadt a nyakunkba!«
A szegkovács elnevezés dolgos munkásembereket jelentett a harmincas évek sajtócikkeiben, akik szegényen élnek elhanyagolt telepeken, nehéz munkával keresik a kenyerüket, nagycsaládosak, családjukkal közösen dolgoznak, nagykereskedőkkel, cégekkel kerülnek kapcsolatba munkájuk során. Becsületesek és békések, ami jó munkakapcsolataik alapját adta.”

🔨 A 📗 Múltunk 2024/4️⃣-es számában olvasható 🖊 Bakó Boglárka: ⏩„Mi, kérem, szegkovácsok vagyunk” A szegkovács munka értelmezési rendszerének körvonalazódása az 1930-as években)⏪ című tanulmánya:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/bakob_24_4.pdf

🔨 A Múltunk 2024/4️⃣. számának, azon belül az 📖 Élet a periférián című blokknak további tanulmányai elérhetők itt:
http://www.multunk.hu/letoltesek/ #2024/4.%20sz%C3%A1m

🔨 A kép: 📸 Varga Pál és élettársa a bíróság előtt. Az Est, 1937. január 12.

17/02/2025

🏴 1920. február 17. Somogyi Bélát, a Népszava felelős szerkesztőjét és Bacsó Béla újságírót meggyilkolták a különítményesek 🏳️

Emlékező cikk a Mérce oldalán

Kép: Somogyi Béla temetési menete (egyben a fehérterror elleni demonstráció) a Thököly úton 1920-ban

1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Béla és Bacsó Béla népszavás újságírókat Horthy különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, a gyilkosság után 5, 50 és 100 évvel mit…

14/02/2025

🎻 „A Madách – Dankó Pista – Dankó utca átnevezés, majd tiltakozási ügy kapcsán 1934 és 1938 között született hírlapi írásokból és az ott közölt „lakossági beadványokból” a cigánymuzsikus névadás aktusa mint a cigánymuzsika térbeli örökségesítésének első helyszíne és a helyi cigányzenészeknek szóló hatósági gesztus értelmezésénél többrétegűbb történet bontakozik ki. A névadás motivációja nem a városi döntéshozatal pozitív gesztusa, hanem az, hogy az utcától mint külvárosi sötét „cigánysortól”, vagyis a „nem méltó helytől” elvegyék Madách Imre nevét […] Ezután a Kálvária és Mátyás tér közötti utca Dankó Pistára keresztelése már valóban értelmezhető hatósági főhajtásként az ott élő zenészek előtt, ezt bizonyítja a főváros hajlíthatatlansága és a névváltoztatást elutasító határozathoz fűzött rövid indoklása, miszerint „Dankó Pista tett olyan szolgálatot a magyar nemzetnek, hogy utcát kapjon”.

🎻 A Múltunk 📗 2024/4️⃣. számában olvasható 🖋 Verő-Valló Judit tanulmánya ⏩ „Cigányház”, „cigányprímásutca”, „cigánytalanítás”. A Madách/Dankó (Pista) utcai muzsikus cigányok „felfedezése” és kitaszítása a két világháború közötti Budapesten ⏪ címmel:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/verovalloj_24_4.pdf

📗 A Múltunk 2024/4️⃣. számának, azon belül az ⏩ Élet a periférián ⏪ című blokknak további tanulmányai elérhetők itt:
http://www.multunk.hu/2024-4-szam

📷 A kép: Muzsikuscigányok az I. világháború idején, 1917. (Forrás: Fortepan)

10/02/2025

🚩 „Peidl Gyula kormánya rendszerváltó kormány volt, amely a Tanácsköztársaság államiságával szemben 1918 októberének céljait, a demokratikus Magyarország megteremtését vallotta és hirdette. Hatnapos fennállása során valamennyi intézkedése és fáradhatatlan munkája az ország rendjének megőrzésére, működőképességének fenntartására irányult. A kormány a diktatúrából a demokráciába, a nemzetgyűlési választásokig tartó átmeneti, egy-másfél hónaposra tervezett időszakot a zendülések, összetűzések elkerülésére, megelőzésére, továbbá a kormánynak más politikusokkal való átalakítására kívánta fordítani. A megkezdett koalíciós tárgyalások folytatását azonban meggátolta a főváros, majd az ország korábban hadműveletekkel nem érintett egyes területeinek román megszállása – az antant hallgatólagos tudomásulvételével – és a katonai kormányzás egyes elemeinek alkalmazása. A hadsereg és más fegyveres erőknek a kormány által túl gyorsan és kiterjedten végrehajtott leszerelése a kormány fennmaradását kétségessé t***e, miközben más, kormányellenes szervezetek a megszállók támogatására számíthattak.”

🚩 A Múltunk 📗 2024/3️⃣. számában olvasható 🖋 Varga Lajos tanulmánya ⏩ Peidl Gyula szakszervezeti kormánya (1919. augusztus 1–6.) ⏪ címmel:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/vargal_24_3.pdf

📗 A Múltunk 2024/3️⃣. számának további tanulmányai elérhetők itt:
http://www.multunk.hu/letoltesek/ #2024/3.%20sz%C3%A1m

📷 A képen: A Peidl-kormány tagjai, 1919. augusztus (Wikimedia Commons)

07/02/2025

🪞„A szépségápolás és a trendek felől bekapcsolódva a kortárs divatról szóló közbeszédbe a szerző ráérzett a »természetesen jól ismert, de soha senki által nem definiált szocialista jó ízlés« jelenségére, amely, mint a szocialista divatirányítás egyedi »terméke«, megkerülhetetlen tényező a szocialista divatról szóló diskurzus elemzésében. A szocialista jelző használata mindkét esetben indokolt. A divatirányítás ugyanis mint módszer a nyugat-európai divatban jóformán teljességgel ismeretlen, ellenben a keleti blokk államai számára elérhető szocialista öltözködéskultúrában – mely kifejezés gyakorta épp a divat szót helyettesít***e – kézzelfogható és sajátos valóságot jelentett.”

🪞 Nem lehet minduntalan a 🚜traktoristanőkről beszélni, de természetesen a későbbi évtizedek „trendi nőinek” 1950-es évek eleji ellenpontjaként óhatatlanul velük is foglalkozik 🖊 Tömő Ákosnak a 📗Múltunk 2024/3️⃣-as számában megjelent recenziója, ahogy a bemutatott mű – ⏩Magyari Hajnalka: Trendi nő a szocializmusban. Nőideálok, szépségápolás és szépségipar⏪ – is:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/tomoa_24_3.pdf

🪞A 📗 Múltunk 2024/3️⃣-as lapszámának egészét itt találja:
https://www.multunk.hu/letoltesek/ #2024/3.%20sz%C3%A1m

🪞A képen: A Corvin Áruház nyári női ruhakollekciójának reklámfotója, 1955. Eredeti: Kotnyek Antal / forrás: Fortepan

05/02/2025

Ma a 📗 Múltunk 2024/3️⃣-as számának Tanulmányok rovatában megjelent írásait ajánljuk olvasóink figyelmébe.

🛝 Hogy jelentkeztek az óvodák – avagy kisdedóvók – szabályozása kapcsán a magyarosítási törekvések a 19. század utolsó évtizedében, miért fájtak ezek leginkább az erdélyi szászoknak és hogy érhető t***en mindez az esztergomi – jelentős arányban nemzetiségi diákokat is oktató – intézmény mindennapjaiban? Erről szól 🖋 Miklós Ágnes Kata ⏩A nemzetiségek óvodai magyarosításának koncepciói a 19. században⏪ című tanulmánya:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/miklosak_24_3.pdf

🚜 Miként látták 1945 előtt és után a tanyák helyét és fejlődési lehetőségeit a magyar agráriumban? Hogyan értékelték át a tanyák jövőjét a megszüntetés/teljes központosítástól a szocializmus körülményei közti fennmaradás módozatainak kereséséig? 🖋Kimmel Máté részletesen áttekinti ezeket a kérdéseket ⏩Tanyakérdés és tanyapolitika. Az alföldi tanyavilág modernizációjáról folytatott diskurzusok a 20. században⏪ című tanulmányában:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/kimmelm_24_3.pdf

⚖️ Mondhatunk-e bármit a rendőrségi statisztikák segítségével a Horthy-kori „női bűnözés” sajátosságairól? Erre keresi a válaszokat 🖋Sipos Nikoletta ⏩Nagyvárosi női bűnözés Budapesten az 1930-as években⏪ című írása:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/siposn_24_3.pdf

A 📗 2024/3️⃣-as lapszám egészét itt találja:
https://www.multunk.hu/letoltesek/ #2024/3.%20sz%C3%A1m

03/02/2025

📚 „Az irodalmár Kardosok három nemzedéke kultúrtörténeti szempontból is figyelemre méltó mintázat. A 21. századba át nyúló 20. század tehetséges triádja: a nyugatos ízlésvilágú és elsősorban az európai irodalommal foglalkozó, liberális-demokratikus szellemű, finom tollú és bölcs Kardos László; az önmagát marxistaként identifikáló, Lukács György értékrendjétől ihletett reformkorkutató, en garde irodalomkritikus és művelődéspolitikus Pándi Pál; valamint az apja politikai eszményei, ideológiája ellen lázadó, az ellenzékiséget és a velejáró retorziókat vállaló Kardos András „posztmodern” ízlésvilága, esztétikai orientációja.”

📚 Hogyan alakult a Kádár-kori marxista irodalomtörténeti kánon egyik legfontosabb alakítójának a pályája, aki az 1950-es és az 1980-as évek között a kérlelhetetlen sztálinistából a reformpártiságon át lett Aczél György egyik vitatkozó szövetségesévé, sőt barátjává a Kádár-korszakban?

📚 Életének dilemmáit, fordulópontjait, a nemzeti kérdéshez fűződő viszonyát elemzi a 📗Múltunkban 🖍Agárdi Péter ⏩Egy marxista irodalmár az államszocializmusban ⏪ című tanulmánya:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/agardip_24_3.pdf

📚 A 📗Múltunk 2024/3️⃣. számának további tanulmányai elérhetők itt:
http://www.multunk.hu/letoltesek/ #2024/3.%20sz%C3%A1m

📷 A képen: Pándi Pál (Új Tükör, 1977. június 5. – Kékesdy Károly felvétele)

31/01/2025

📒 FELHÍVÁS❗️ Újra tanulmányokat – első lépésben témajavaslatokat, jelentkezéseket – várunk❗️

📒 Az emlékezés és emlékezet 19. és 20. századi kérdései!

📒 Részletesebben
– az egyéni emlékezet és lenyomatai (visszaemlékezések, memoárok, önéletrajzok; szóbeli interjúk);
– kollektív emlékezet és történelmi emlékezet kérdései;
– történelmi események nyilvános és privát, hivatalos és nem hivatalos emlékezete;
– elhallgatás, a múlt meghamisítása és emlékezeti küzdelmek;
– emlékezetpolitika és különböző megnyilvánulásai;
– az emlékezet térbelisége (emlékművek, az emlékezés helyei és aktusai; emlékezet és ellen-emlékezet a nyilvános térben).

📒 A felhívás maga – határidőkkel, a konkrét teendőkkel – itt:
https://www.multunk.hu/felhivas

📒 A képen: A Magyar Királyi Posta Központi Járműtelepének őrségnapja 1936. május 10-én a Szabadság téri Irredenta emlékhelynél és Országzászlónál. Forrás: Fortepan / Eredeti: Pálinkás Zsolt

29/01/2025

👨‍🏫 „Szabad György önmeghatározása, szerepfelfogása és kollektív emlékezet-interpretációja hátterében mélyre nyúló, súlyos traumák húzódtak meg. Olyanok, amelyekkel szemben Schwartz György a Szabad György programnevet, az áldozat, az elkövető és a megmentő traumatizált szerepmintái közül a megmentő szerepét választotta. Tanári és tudósi példájával cáfolta az antiszemita zsidóképet, egyéni és közösségi értékelési és magatartásmintájával bizonyította tanítványai előtt a tudomány becsületét és a demokrácia lehetőségét. Azt, hogy senkinek se kelljen választania emberbarát és hazafi, haladás és haza, modernitás és identitás/valahova tartozás között.”

👨‍🏫Miképp határozták meg Szabad György történészi karakterét, szerepfelfogását családi háttere, illetve a fiatal korban átélt traumák?

👨‍🏫 A 📗 Múltunk új számában olvashat 🖍 Dénes Iván Zoltán tanulmánya ⏩ Névválasztás és szerepfelfogás ⏪ címmel:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/denesiz_24_3.pdf

👨‍🏫 A 📗 Múltunk 2024/3️⃣-as száma, benne a Személyiségek a politikában című blokkal pedig itt:
http://www.multunk.hu/2024-3-szam

👨‍🏫 A képen: Szabad György (baloldalt hátul) a történész diákkör kirándulásán Debrecenben, 1974. április. (A család tulajdona)

24/01/2025

✝️ Ki volt a magyar parlament harmadik női képviselője, egyben az első arisztokrata képviselőnő és az első édesanya az országgyűlésben❓
✝️ Aki első volt abban is, hogy nőként egy vidéki egyéni választókerületben, nyílt szavazás mellett nyert mandátumot a Horthy-korszakban.
✡️✝️ Akinek életét meghatározta zsidó származása, de az is, hogy megkeresztelkedése után mélyen hívő katolikusként végezte közéleti tevékenységét.

✝️ Báró Bői Orosdy Fülöpné (született Herzog Margit) nem közismert alakja a magyar történelemnek. Épp itt volt az ideje, hogy egy tanulmány jelenjen meg róla a Múltunkban!

✝️ Az új számunkban olvasható 🖋 Engelberth István cikke ⏩ Egy arisztokrata hölgy küzdelmei a Horthy-kori választásokon. Orosdy Fülöpné a szécsényi választókerületben (1931–1935) ⏪ címmel:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/engelberthi_24_3.pdf

A 📗 Múltunk 2024/3️⃣-as száma, benne a 🚻 Személyiségek a politikában 🚻 című blokkal pedig itt található:
http://www.multunk.hu/2024-3-szam

A (korrektségtől távol álló) karikatúra címe és forrása: Kéthly Anna és Orosdy Fülöpné párviadala a folyosón. Az Ojság, 1931. július 19. 7.
(Az 1931-ben megválasztott országgyűlésbe mindössze a fenti két női képviselő került be.)

,

22/01/2025

🔬 „Az antiszemitizmustól nem függetlenül, felfogásuk másik fontos tézise a magyarság állítólagos degenerációja volt. E hanyatlás szerintük természetesen nem erkölcsi vagy társadalmi-gazdasági okokra vezethető vissza, hanem biológiai romlásra, elkorcsosulásra, ami a »magyar faj« végső pusztulásához vezethet. Tehát a nemzethalál toposzának sajátos újraértelmezésével a magyarság biológiai pusztulását vizionálták. »Megoldási javaslataikban« szintén voltak különbségek, de abban egyetért***ek, hogy az államnak szükséges volna beavatkoznia az emberi reprodukcióba.”

🔬 Ki volt az így jellemezhető magyarországi fajbiológusok közül a legszélsőségesebb álláspontig jutó, s milyen hatást érhetett el ezzel az 1920-as évek Magyarországán?

🔬 Megtudhatja a 📗Múltunk új számából, amelyben 🖋 Kund Attila tanulmánya ⏩ „a faj uralmi akaratának útja”. Keltz Sándor és fajelmélete⏪ címmel olvasható:
http://www.multunk.hu/wp-content/uploads/2025/01/kunda_24_3.pdf

🔬 A 📗 Múltunk 2024/3️⃣-as száma, benne a 🚻Személyiségek a politikában 🚻 című blokkal pedig itt:
http://www.multunk.hu/2024-3-szam

20/01/2025

📗 Az új Múltunk szám online elérhető!

🚻 A tematikus részben előtérben a személyiségek!
20. századi politikusok, társadalomtudósok és társadalomtudós-politikusok pályájába nyerhetünk betekintést, 🔬a fajbiológusok legszélsőségesebbikétől 📒a marxista irodalomtörténeti kánon alakítójáig, miközben a nyájas és a nyájjal egyáltalán nem rendelkező olvasó azt is megismerheti, ki volt 🦸‍♀️ a politikai outsiderként a Horthy-kori parlamentbe kerülő – sorrendben mindössze harmadik – magyar képviselőnő, illetve 👨‍🏫melyik volt a talán legnagyobb vitát kiváltó történészi doktori védés a Kádár-korszakban.

🚻 És három további tanulmány plusz egy online meglepetés – az összeállítás ezúttal 1945 előtti időszak iránt érdeklődőknek kedvez.

🏭Persze csak munkaidő után után látogass ide, nehogy a📗Múltunk olvasók lehúzzák a januári dzsídípít! 👩‍💼

http://www.multunk.hu/2024-3-szam

13/01/2025

🖊 Papp István emlékező írása Szabó Dezsőről

80 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, aki nemcsak antiliberális vagy antikapitalista gondolkodó volt, hanem mély szkepszissel és bizalmatlansággal szemlélte azt a modernségét…

19/12/2024

➡️ Nyomdászsztrájk 1️⃣9️⃣2️⃣4️⃣

➡️ „Élő újság” a szedősztrájk idején – száz évvel ezelőtt
https://polhist.hu/elo-ujsag-a-szedosztrajk-idejen

1️⃣9️⃣2️⃣4️⃣ áprilisában a budapesti hírlapszedők – hosszúra nyúló, többhetes – sztrájkba léptek. A munkabeszüntetés május eleji lezárta után a Magyarság, a keresztény sajtóvállalathoz tartozó napilap beszámolt arról, miképp próbálta meg a fővárosi lap tartani a kapcsolatot olvasóival a hosszú, Húsvétot is érintő laphiány idején.

Cikkünkben a sztrájk története mellett azt az 1924. május 6-án megjelent cikket is elolvashatja, amely a Zeneakadémián megszervezett újságfelolvasó estről tudósít.

A kép (újságkivágat) forrása: Borsszem Jankó, 1924. május 4.

17/12/2024

Sport és politika

Kérdések és válaszok a futó nők fölzaklató látványáról, sportoló munkásokról, edzett keresztényekről és puhány zsidókról…

06/12/2024

📸 modern technika, munkaverseny, 2️⃣ tervidőszak, pályázat, 📕 nyomdászok 👀