19/01/2025
Olvastátok már Vámos Miklós Teendők halálom után című Karcsú Könyvét?📚
Juhász Anna már igen, a posztban az ő gondolatait olvashatjátok!✨
A könyvet most akciósan vásárolhatjátok meg a Líra weboldalán:
https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/felnottirodalom/egyeb-felnottirodalom/teendok-halalom-utan
A kötet eKönyv formátumban is elérhető:
https://www.lira.hu/hu/ekonyv/szepirodalom-1/magyar-irodalom/teendok-halalom-utan-ekonyv-epub-mobi
Család, XX. század, testvérek, bonyolult, apa-fiú kapcsolat, Ladánybene, Pécs, Anglia, lordság és szegénység, a világ két távoli pontja, utak, amik egymás felé vagy egymáshoz eltartva kanyarodnak, de ami ennél is nehezebb: az emberek közti távolságok bemutatása áll a fókuszban Vámos Miklós friss regényében, a Teendők halálom után-ban. Igen, a halál valamiképpen rendezi ezt a történetet, amiben épp így bontakozik ki több generációnyi élet és kifosztottság. Tragédiák, amiket nem lehet elfelejteni, veszteségek, amiket nem lehet feldolgozni, különböző életek, amiket nem tudunk elfogadni. A több idősíkban játszódó, a figyelmet végig fenntartó, izgalmas és megrendítő regény feltárja két testvér sorsát és fájdalmait, veszteségeit és útkeresését, akiknek teljesen más élet jutott, pedig ugyanabból a pécsi családból származnak. A regény a legnehezebb történelmi időkben, a XX. század – világháború – munkaszolgálat – fogság - holokauszt időszakában mutatja be az öröklődést, egy családot, a családi helyzeteket megvilágítva: mi van akkor, ha egyik marad, a másik elmegy – és a harmadik testvér meghal. Mi van akkor, ha, mint egy fa levelén az erezet – az egykori döntések hálózatként, vékony erezetként tovább élnek a következő generációban, s mi örököljük tovább a félelmet, a gyűlöletet, a távolságot? Egyáltalán, lehet-e a döntést és a távolságot örökölni? Ez a könyv azt mutatja, hogy milyen messze tudunk egymástól jutni, és ez a távolság nem csak kilométerekben érződik. Itt van Füsti Tamás és Lőrinci Vilmos, azaz Lord William v de Lorenzi. A két testvér. Egy élet Hollandiában, Floridában, Angliában, üzletek, pénzszórás, másik oldalt szegénység, nélkülözés, újra-építkezés Magyarországon. Két testvér, aki igencsak más életet kap. Az egyikben a nélkülözés, az elhurcolt szülők emléke, a másikban szintén küzdelmes út, fogság, külföld, de mégis ügyesebb gazdasági érzék, királyság, lordok – persze mindez megfűszerezve magánnyal. A nagy kérdés, hogy van-e közeledés, létezhet-e az együtt, mindennek ellenére? A történet alapja lehet ismerős: a világ két különböző tájára, történelmi és társadalmi adottságai közé keveredett családtag vagy gyerek jó idő után találkozik és akarva akaratlanul összemérődik ez a két élet. Ki hová jutott, ki milyen ember lett és vajon van út egymáshoz? Ilyen talán a két Lotti, ilyen a Koldus és királyfi, és ilyen egy nagyon árnyalat verzióban, nagyon érzékenyen ábrázolva Vámos Miklós regénye is.
A kötet emellett több szálat és kapcsolatot tartogat: Kovács Sanyi, alias Psmith Alex, a „lakjok gyöngye” valamiképp összefogja és irányítja a szálakat – ő az, akit az Angliában élő Vilmos (William) megmentett, és aki egész életében a Lord mellett szolgált – az ő felismerései, szembesülései, áldozatai és sorsa sok tanulságot tartogat. Alex Ladánybenéről származik, és habár azt gondolta, ő bizony már soha nem fog hazaérni Magyraországra, a Lord halála, aminek központi szerepe van ebben a könyvben mégis arra kényszeríti, hogy hazajöjjön és ha már itt van, találkozik Tamás fiával, Füsti Tommal, akit igen csak váratlanul ért ez a rengeteg érzés, amivel szembe kerül. Ez a jelen: 2000-ben vagyunk, az ezredfordulón, amikor fiú és lakáj, akik más-más úton kapcsolódnak egy titkozatos férfihoz, Vilmoshoz közösen indulnak egy múltidézésre. Egymásra csúsznak a generációs kérdések, és lapról lapra egyre pontosabban érezzük, hogy mennyi mindent tudunk évtizedeken keresztül cipelni.
Amúgy megrendítő olvasni ezeket az életeket, hogy mennyire másképp tudunk szeretni, kötődni, hogy mi kell ahhoz, hogy megértsük vagy elfogadjuk a másikat. Ahogy haladunk a történettel, az ember elgondolkozik, hogy mi a gondoskodás? Vagy mennyibe foglalható össze bármelyikünk élete? Hány instrukció, hány boríték, hány mondat kellene, amivel, mielőtt vége lesz az életnek, összefoglalhatjuk, amink van, és amit adni szeretnénk.
Van a könyvben egy bécsi találkozó. Majdnem azt írtam, félresikerült. Nem tudom, mindenesetre elgondolkodtató, hisz itt is, mint talán az életünkben is többször, kapunk esélyt a jóvátételre, a „találkozásra”. Bizony eltelhet 25 év, ha a távolság nagy, ha a világ különböző, nem biztos, hogy elég pár nap a változásra. Látjuk Füsti Tamást a vonatablakon kifelé nézni, aki azon mereng, hogy most hazatér ’börtönországba’, Magyarországra, és mégis, olyan jó lesz hazatérni. Mert neki itt van a szabadság. Vágyunk a másik közelségére, szavaira, feloldozásra. De ezt ki tudja megadni nekünk? A másik, vagy egy új generáció, vagy saját magunk? Minek van vége a halállal? S mit a valódi örökség? Egy sírhely, egy levél, egy boríték, pénz, vagy mindennek a feloldása, amire egy barátság világít rá? Athenaeum x Vámos Miklós
