19/11/2024
Árpád-házi Szent Erzsébet, a női eszmény
Sík Sándor, a Mátra költője fogalmazott így a Szent magyarság című, 1936-ban megjelent kiadványában.
Erzsébet 1207. július 7-én született Sárospatakon, II. András király és Merániai Gertrúd lányaként. Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis menyasszony fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben akarták nevelni, hogy jól elsajátíthassa új hazájának minden szokását. A kis Erzsébet jósága és kedvessége hamarosan megnyerte a vár népét. A nála hét évvel idősebb Lajos kezdettől fogva szívből szerette. Leendő anyósa, Zsófia viszont nem kedvelte a még alig tizenéves kislány túlzottnak vélt vallásosságát.
Mindössze 14 éves volt, amikor házasságot kötött Lajossal.
Lajos tizennyolc évesen korában, apja halála után átvette a hatalmat Türingiában. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, ápolta a betegeket. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékonyságát. Alig hat év boldog házasság után Erzsébet özvegy lett. Férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe. Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte.
1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról; kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.
1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, tiszteletére szentelték a marburgi székesegyházat. Emléknapját a római naptár november 17-ére t***e, hazánkban november 19-én ünnepeljük. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt.
A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje.
Az Erzsébethez fűződő egyik legismertebb történet az úgynevezett rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek. Férje megállította, megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt felelte, hogy rózsát, s amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. Nem véltetlen, hogy Szent Erzsébet ábrázolásában leggyakrabban a rózsa tűnik fel.
Az Erzsébet név évszázadokon át a legkedveltebb magyar női keresztnevek egyike volt.
Liszt Ferenc Szent Erzsébet legendája című oratóriumával tisztelgett a szent előtt. De a magyarok által oly kedvelt Sisi is Erzsébet volt. Még egy érdekesség, az elmúlt évben Kassa város védőszentje is Árpád-házi Szent Erzsébet lett.
Szent Erzsébet korai életíróinak egyike, Caesarius von Heisterbach cisztercita szerzetes 1235-ben, négy évvel a szentéletű királylány halála után írta róla:
„…mint e világ felhői között a hajnalcsillag, úgy tűnik ki erényeinek fényességével.”
A bevezetőben említett Sík Sándor írásából is idézzünk fel egy szép részletet:
„Az első árpádházi szentek hatalmas királyi alakjai után: Szent Erzsébet új világ, új szépség, új mélység. István, Imre, László: országintéző, nemzetalkotó nagyok, Erzsébetet legszívesebben úgy emlegeti a keresztény világ, mint a kedves Erzsébetet. István, Imre, László: a magyarság nagy célkitűzői, a magyar lélek nagy útmutatói, – Szent Erzsébetről a legenda szerint születésekor megjövendöli az erdélyi varázsló, Klingsor, hogy „Vigasztalására lesz a föld minden népének.” Szent László a férfiúi eszmény legszebb példája: Erzsébet a női eszmény megtestesülése. A keleti bölcs arra a kérdésre, hogy mi a legerősebb a világon, azt felelte: „A legerősebb nem a harcos, nem az oroszlán, nem a vihar, hanem az édesanya.” És a szeretet a lényege mindkettőnek.”
Sík Sándor egy kevésbé ismert legendát is megemlít Erzsébettel kapcsolatban.
Követség érkezett Wartburg várába a magyar királytól. Erzsébet zavarba jött, mert éppen akkor minden díszes ruháját elajándékozta a szegényeknek, most úgy kellene megjelennie a küldöttség előtt, hogy pirulnia kellene férjének és családjának. De nincs mit tenni, kénytelen hétköznapi ruhájában megjelenni. És íme, amint belép a terembe, csodálat fog el mindenkit: szebb mindenkinél, földöntúli fényben ragyog az arca, alig tudnak ránézni. Ez az a szépség, amelyhez talán nem is kell csoda, nem is külön isteni beavatkozás: ez annak a szépségnek a visszasugárzása, amelyet szívében rejt”.
Nem véletlen, hogy Erzsébet tudatosan csatlakozik az Assisi Szent Ferenc követőihez. Ha lehet hinni a legendának, amikor Szent Ferenc meghallotta Erzsébet t***einek hírét, saját köpenyét küldte neki, amit Erzsébet ezt követően áhítattal viselt. Végül, úgy tartották, ahogyan Assisi Szent Ferenc halálakor, Erzsébet halálakor is megjelentek a madarak és énekkel búcsúztak tőle.