Csűry Csaba

02/02/2025

Urunk bemutatása – Gyertyaszentelő Boldogasszony

A mai ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.

A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.

A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.

Az Úr Jézus bemutatását (praesentatio Domini) Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.

Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot, a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.

Simeon hálaéneke, a Nunc dimittis (Lk 2,29–32) a napi zsolozsma állandó része, a kompletórium kantikuma.

„Bocsásd el most, Uram, szolgádat,
szavaid szerint békességben,
hiszen már meglátták szemeim,
akit küldtél, az Üdvözítőt.
Őt adtad számunkra
csodájára minden népnek,
hogy fényeskedjék az egész világnak,
mint választott néped dicsősége.”

A 10. századtól a nyugati egyház liturgikus könyvei egyre inkább Mária tisztulását emelték ki, és erről nevezték el az ünnepet: purificatio. Majd a keleti egyház hagyományával teljes összhangban 1960 óta ismét az Úr ünnepeként, Urunk bemutatásaként tartjuk számon.

Az 1092-es szabolcsi zsinat a kötelező ünnepek közé sorolta. A 20. század elejétől tanácsolt ünnep.

Mindenható, örök Isten, egyszülött Fiadat ma emberi testünk valóságában mutatták be templomodban. Tisztítsd meg szívünket, hogy méltók legyünk egykor mi is megjelenni előtted. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.

zent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az Egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.

Az ünnep célja: hálát adni Istennek a megszentelt élet ajándékaiért, előmozdítani a hívek körében ennek az életformának az ismeretét és szeretetét, valamint lehetőséget adni a megszentelt életet élőknek, hogy tudatosuljon bennük életük szépsége és azok a csodák, amelyeket az Úr bennük és általuk művel az Egyház és a világ javára.

* * *

A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, megkerekítették a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.

A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.

A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.

A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.)

01/02/2025

147 évvel ezelőtt, 1878. február 1-jén született Hajós Alfréd úszó, labdarúgó, építészmérnök, az első magyar olimpiai bajnok. Építészként a szellemi olimpián is érmet szerzett.🇭🇺

27/01/2025

Vasútállomások, városházák, könyvtárak, iskolák és templomok. Egykor egy csodás kor dicső hirdetői voltak, melyeket felfaltak a modernista építészet félresikerült építményei. Mi változott a világban, hogy elveszett a szépségre való törekvés?
A te városodban melyik csodás épület lett az enyészeté? Küldj egy fotót róla kommentben!

26/01/2025

Mindig szívesen látogatok haza, a családunk ősi fészkébe, Lázáriba! 😊❤️

23/01/2025

12/01/2025

Nem akartak hősök lenni, de azokká váltak

82 évvel ezelőtt ezen a napon indult el a Vörös hadsereg nagyszabású offenzívája a Don folyó mentén állomásozó Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg ellen. A támadás elsöprő erejű volt, a szovjetek modern harckocsikkal, tüzérségi támogatással és légierővel hajtották végre az első hullámot. Az erős tüzérségi előkészítés több órán keresztül folyt, amely teljesen megbénította a magyar kommunikációt és védekezést. Az ágyúk és aknavetők szünet nélkül zúdították a lövedékeket a magyar állásokra, súlyos veszteségeket okozva már a támadás kezdetén.

1943. január 12-én hajnalban a Vörös hadsereg nagyszabású támadást indított a Don folyó mentén állomásozó Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg ellen. A szovjet csapatok jelentős létszámfölényben voltak, és rendkívül jól koordinált támadást hajtottak végre. Az elsődleges céljuk az arcvonal áttörése volt, amelyet a leggyengébbnek ítélt magyar szakaszoknál kezdtek meg. A szovjet harckocsik, köztük a rettegett T-34-esek, ellenállhatatlanul nyomultak előre, miközben a gyalogság a páncélozott egységeket követve behatolt a magyar állások közé. A magyar csapatok próbáltak ellenállni, de a hiányos felszerelés és a kevés páncéltörő fegyver miatt nem tudták feltartóztatni az ellenséget.

A magyar védelmi vonalak több helyen azonnal összeomlottak, és az arcvonal számos ponton felbomlott. A hideg, mínusz 30 fokot is meghaladó hőmérséklet, a rossz felszerelés és az utánpótlás hiánya még tovább súlyosbította a helyzetet. Az áttörést követően a szovjet csapatok gyorsan mélyen behatoltak a magyar védelmi zónába, elvágva az ellátási útvonalakat és körülzárva több magyar egységet.

A magyar katonák többsége hősiesen próbált helytállni, de a túlerő és a rendkívül nehéz körülmények miatt a visszavonulás elkerülhetetlenné vált. A szovjet támadás első napja totális káoszt eredményezett a magyar arcvonalban, és ezzel kezdetét vette a Doni katasztrófa, amely rövid idő alatt a 2. honvéd hadsereg szinte teljes megsemmisüléséhez vezetett.

Kímélni kellett volna a magyar vért, nem sikerült

A Magyar Királyi 2. honvéd hadsereg a magyar hadsereg egyik legjelentősebb alakulata volt a második világháború idején. Felállítása az 1942-ben megkötött magyar-német megállapodás része volt, amely szerint Magyarország jelentős katonai erővel támogatja a német hadsereg keleti fronton folyó hadműveleteit. A hadsereg 200 ezer katonából állt, beleértve a harcoló alakulatokat és a támogató egységeket.

A hadsereg felállítása rendkívül gyorsan történt, a katonák többsége tartalékos volt, akiket gyors kiképzés után vezényeltek a frontra. A Magyar Királyi Honvédség vezérkari főnöke, Szombathelyi Ferenc, azt az utasítást adta, hogy „kímélni kell a magyar vért”, a felszerelésre pedig az utólagos híresztelésekkel szemben az a direktíva vonatkozott, hogy mindenből a legjobbat kell adni. Azonban ami itthon a legjobbnak számított, az messze nem volt elég egy nagyhatalom ellen. Magyarország katonai fejlesztéseit a trianoni békediktátum erősen korlátozta, és csak 1938-tól, a bledi egyezményt követően kezdődhetett meg a komolyabb fegyverkezés. Ez idő alatt a fő cél inkább egy olyan haderő felépítése volt, amely regionális konfliktusokban megállhatja a helyét.

Szombathelyi már a németekkel való tárgyalások során jelezte, hogy a Magyar Királyi Honvédség felszereltsége és kiképzése nem alkalmas a Szovjetunió elleni harcokra. Felszerelés téren támogatást kért, amelyre a németek ígéretet tettek, és bizonyos mértékben teljesítették is. Leszállítottak nehézfegyvereket, harckocsikat és lövegeket, de ezek mennyisége nem volt elég a hadsereg számára. A magyar hadvezetés azt feltételezte, hogy a 2. honvéd hadsereg kiegészítő feladatokat kap majd, mint például megszálló vagy biztosító műveletek. Ehelyett az első vonalba kerültek, ahol 200 kilométeres arcvonalat kellett védeniük, ami teljesíthetetlen feladat volt. A fegyverek, különösen a páncélöklök és a páncéltörő ágyúk, nem voltak alkalmasak a szovjet T-34-es harckocsik elleni harcra.

Az élelmezés és az ellátás szintén kritikus helyzetben volt. A hosszú ellátóvonalak miatt a katonák gyakran nem jutottak elegendő élelemhez, miközben a folyamatos harci terhelés és a kimerítő hideg felőrölte az erejüket.

Évtizedekig nem lehetett beszélni róla

A 2. honvéd hadsereg 1942 nyarán érkezett meg a Szovjetunió területére, ahol a Don folyó kanyarulatába telepítették. A hadsereg fő feladata az volt, hogy biztosítsa a folyó menti védelmi állásokat, miközben a német hadsereg további támadásokat hajtott végre.

A magyar csapatok védelmi állásai azonban gyengék és nehezen védhetőek voltak. A Doni katasztrófa során a 2. honvéd hadsereg gyakorlatilag megsemmisült: mintegy 120 000 magyar katona esett el, tűnt el vagy került hadifogságba.

A Doni katasztrófa nemcsak katonai, hanem társadalmi és politikai tragédia is volt Magyarország számára. Az elveszett életek és a hadsereg szinte teljes megsemmisülése gyengítette az ország katonai erejét és mély nyomot hagyott a magyar társadalom kollektív emlékezetében. Az életben maradt veteránok és a hozzátartozók évtizedeken keresztül hordozták az események traumáit. Az átkosban a Doni katasztrófa említése tabu téma volt, mivel a rendszer nem nézte jó szemmel a „Horthy-hadsereg” emlékének ápolását. Az 1989 utáni időszakban azonban a Doni katasztrófa újra a magyar történelmi tudat részévé vált, és ma is az egyik legtragikusabb epizódjaként tartjuk számon a második világháború magyar vonatkozású történeteiben.

A tragikus esemény a magyar golgota nevet kapta, ahol a történelmet vérrel írták. Azonban a magyar lélek számára a nagypénteki keresztre feszítés után a feltámadás még nem jött el.

11/01/2025

📅7️⃣0️⃣ éve: minden idők egyik legemlékezetesebb magyar bajnokija! ⚽🔥
1955. január 9-én a Budapesti Honvéd és a Budapesti Vörös Lobogó 9–7-re végződő mérkőzése 16 góljával örökre bevonult a futballtörténelembe.
Puskás, Hidegkuti, Kocsis és Tichy is brillírozott az Üllői úti Stadionban, ahol 25 ezren voltak tanúi a gólparádénak.✨

📸: Puskás Intézet

11/01/2025

Március 22-én ismét Vitézi Bál a Corinthia Hotelben! 🤵🍾🥂 A bál fővédnöke idén is vitéz Pákh Imre főkapitány-helyettes, a házigazda pedig V. gr. Molnár-Gazsó János főkapitány úr! Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

09/01/2025

🇭🇺🇺🇸 1873. január 7-én született Zukor Adolf magyar származású producer, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik létrehozója. Zukor készítette Amerika egyik első nagyjátékfilmjét 1913-ban (The Prisoner of Zenda).

Adolf Zukor 1949-ben, 76 évesen vehette át életművéért az Oscar-díjat, amin ez állt: „Az amerikai nagyjátékfilm atyja”.

09/01/2025

“Percre se feledd, hogy testvéred minden magyar, bárhol is éljen.”

117 éve született Wass Albert erdélyi író, költő. Örülök, hogy tavaly személyesen is járhattam szülőházában, a válaszúti Bánffy-kastélyban.

09/01/2025

Gyógyfürdők (tehát nem wellness, nem strand, nem melegvizes fürdő, hanem GYÓGYFÜRDŐ - a szigorú magyar gyógyvízminősítés alapján). Igazán hálásak lehetünk! 😊🙏

06/01/2025

Magyarország térképe 1939. április 7-ig a visszacsatolt területekkel. Vajon most a történelem jó oldalára állunk? Vajon lehetséges lenne, ami mindannyiunk szívében ott van?

05/01/2025

Holnap Vízkereszt, vagyis Úrjelenés ünnepe! Kocsis Fülöp érsek-metropolita mint minden évben, idén is megszentelte a Dunát, amelyet követően ivott is belőle! 🙏☦️

Az Epifánia eredetileg nem egy eseményt jelölt, hanem egy misztériumot, Krisztus üdvözítő megjelenését, amit az újszövetségi események egységében kell értelmezni, ebből eredően Urunk test szerinti születése és megkeresztelkedése kezdetben egy napra esett, január 6-ra. A két ünnepi esemény szétválasztására csak a IV. században került sor.

Az Epifánia megünnepléséről elsőként Alexandriai Kelemen (+215 után) tanúskodik a Szőnyeg című művében, jelentőségét azonban a Krisztus isteni eredetét érintő viták következményeként megfogalmazott első egyetemes zsinat (Nicea 325) határozata növelte meg.

A Vízkeresztet az Úr legnagyobb ünnepei között tartjuk számon, nem véletlen tehát, hogy terjedelmes ünnepkörrel rendelkezik: Vízkereszt előtti vasárnap, négynapos előünnep (utolsó napján, január 5-én királyi imaórákkal), virrasztás az ünnepnap előtt (akárcsak Karácsony előtt), és nyolcnapos utóünnep, amelynek első napján, január 7-én Keresztelő Szent Jánosról emlékezünk meg.

A nagy vízszentelés fontos részét képzi a január 6-ai ünnepnek, amelynek antióchiai végzéséről már Aranyszájú Szent János (+407) is beszámolt egyik művében. A Jordán folyóba alámerülő Krisztus megszentelte a vizeket, amit a bizánci liturgikus énekek meglehetősen különös módon szemléltetnek:

„Ma a vizek természete megszenteltetik, és a Jordán kettészakad, s hullámainak folyását visszatartóztatja, látván a vizében keresztelkedő Üdvözítőt.” (vízszentelési sztihira).

Az Egyház tehát nemcsak Jézus Krisztus megkeresztelkedéséről emlékezik meg január 6-án, hanem annak hatásairól is, amelyek között a víz megszentelése is fontos helyet kap. Ezt a szent hagyományt megőrizte a bizánci egyház is, mégpedig kettős formában. Vízszentelés ugyanis nem csupán az általában január 5-én nagy alkonyati zsolozsmával végzett Szent Bazil Liturgiája végéhez kapcsolódik, hanem a január 6-ai Szent Liturgiához is.

Az előesti vízszentelés görögkatolikus egyházunkban templomokban történik, január 6-án azonban néhány pap és a püspök atyák a folyókhoz is kimennek, hogy megszenteljék azok vizét, ezáltal még inkább bekapcsolódva a Jézus Krisztus megkeresztelkedésekor megvalósuló eseményt.

Nagyon fontos a vízszentelések alkalmával a hívek jelenléte, mivel a sok gyönyörű imádság és himnusz nem csupán a vizek, hanem az abban részesülők megszentelését is kéri. Nem véltlen, hogy az előesti nagy alkonyati istentisztelet egyik kiemelt éneke háromszor is megismétli, „Szentelj meg engem és a vizeket, Üdvözítő”.

02/01/2025

Mélységes felháborodással fogadtam a hírt, miszerint az I. kerületi önkormányzatnak már nem elég a Halászbástya lépcsőjének alján pénzt halászni a látogatóktól, hogy azok öt méterrel magasabbról nézzék a dunai panorámát, de már azoknak is fizetniük kell, akik a Szent István szobor szintjén ki akarnak nézni azon. Ez a magyar emberek megalázása és kizsákmányolása! Felszólítjuk az I. kerületi önkormányzatot, hogy ezzel a felháborító teszttel azonnal hagyjanak fel, és adják vissza a magyaroknak a főváros ikonikus jelképét!

24/12/2024

A hódmezővásárhelyi hajléktalanszálló karácsonyán készült egy széles körben elterjedt videó, amelyen az ott élő Berki László, - aki 34 évig volt zenetanár - zongorázta el saját dalát a jelenlévők nagy örömére. Horváth Dávid producer kezdeményezésére még szenteste elhatároztuk, hogy Berki László dalát stúdió közegben elkészítjük, s ezzel a felvétellel megajándékozzuk a szerzőt. A dal néhány napon belül elkészült, s a hódmezővásárhelyi hajléktalanszállón azt személyesen mutattuk meg Laci bácsinak.

Az akció célja, hogy felhívjuk a figyelmet a fedél nélkül élőkre a téli hónapokban, illetve hogy megmutassuk, nagyon sok értékes ember kényszerül úgy élni, ami nem méltó hozzá.

Berki László tanár úr 34 évig volt zene -és történelem tanár, valamint tagja volt a 70-es évek végén az első punkzenekarok egyikének, a "Vörös Görények"-nek. Néhány évig karnagy, valamit kántorként is szolgált.

Ezzel a dallal kívánok áldott, békés karácsonyt mindenkinek! 😊🙏🎄

A hódmezővásárhelyi hajléktalanszálló karácsonyán készült egy széles körben elterjedt videó, amelyen az ott élő Berki László, - aki 34 évig volt zenetanár -...

22/12/2024

Áldott karácsonyt kíván mindnekinek a Csűry család! 😊🎄☦️

19/12/2024

Szeretettel várunk minden érdeklődőt! 😊

A Vitézi Bál a bálok között előkelő helyet foglal el, mára újra a főváros egyik legnívósabb eseménye lett. Története egészen a Vitézi Rend 1920-as alapítását követő időkre nyúlik vissza, amikor az ország első rangú rendezvénye volt, ahol a társadalom vezető rétege ké...